Nyustya

kisközség Gömör vmegye rimaszombati j.-ban (1891) 1480 tót és magyar lakossal, takarékpénztárral, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaságnak itt vasöntője van, mely évenként mitegy 50,000 q nyersvasat termel; a munkások száma 80.

Nyuszt

(állat, Mustela martes L.), a ragadozók rendjébe, a menyértfélék családjába tartozó emlősfaj. Szine sárgásbarna, puha szőrei vöröses-szürkék, mellén vörössárga folttal. Hossza 48, farkhossza 24 cm. Hazája Európa és Ny.-Ázsia, ahol erdőkben leginkább odvas fákban alik, itt készít magának fészket és innét űzi a vadászatot. Igen ügyesen tudja elfogni a mókust, fiatal nyúlat, fácánt vagy más kisebb emlőst és madarat. Mászni, urgrani, futni egyaránt kitünően tud. Párzási ideje január és február; március v. április elején 3-5 fiókot vet a nőstény. Szőrös bőre miatt nagyban vadásszák.

Nyű

(állat), lárva-alak, mely különösen a légyféle rovaroknál fordul elő. Ismertető jele, hogy lábatlan. Kukacnak is nevezik. Egyesek (sajtlégyé) ugrani is képesek, mások ismét állatokban v. növényekben élve károsak; ismét másoknak, rothadó anyagokkal táplálkozván, fontos szerepök lehet különböző betegségek átvitelében. L. Lárva és Kétszrányuak.

Nyűg

(ném. Stopper; ol. bozza; ang. stopper), rövid darab kötél, mely valamely helyhez erősítve arra szolgál, hogy egy feszesre húzott erősen dolgozó kötelet v. láncot addig, mig azt véglegesen megkötik, feszesen tartson. E célból a nyűgöt a megkötendő kötél v. láncra rácsavarják. Minőségre nézve többféle nyűg van. - Nyűgnek nevezik továbbá a lovak lábára kötni szokott béklyót is (l. o.).

Nyűmaszlag

(növ., Helminthia Juss.), nyelves fészkes fű, Európában 6 fajjal. A H. echioides L. hazánkban a tengerpart mezein, a kontinensen csak elvétve, vetésben nő. Régen féreg ellen ajánlották.

Nyűrő

Zsigmond, szentferencrendi áldozópap, iró és tanár, szül. Ngyfödémesen (Pozsony) 1804 szeptember 23., meg. 1853. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1882. a ferencrendi szerzetbe lépett, 1828. áldozópappá szentelték. Először Székesfehérváron a szerzet növendékeinek bölcsészeti tanára, később Érsekújváron gimnáziumi tanár volt. 1846. Szombathelyen zárdafőnökké választották s 3 év mulva rend titkára s később tanácsosa lett. A Religióban közölt becses történeti cikkeket; hosszabb cikksorozatban megirta a Klára-apácarend történetét Magyarországon s a Szt.-Ferenc-rendnek kimerítő történetét hagyta hátra.

Nyüst

a szövőszéknek az a része, amellyel a láncfonalak szádképzés céljából szétválasztatnak. Minden láncfonalat külön gyűrübe (Ny.-szembe) húznak be. Az egyenlő kötésü láncfonalak Ny.-szemei zsinegekkel (Ny.-zsineg) közös lécekre köttetnek, s az ilyen csoportozatot nevezik Ny.-nek.

Nyüstbojt

a hajón a fedélzet feltörlésére használt kötélszerszám, melyet a felbontott kötél fonalaiból készítenek oly alakban, mint a töröksapka bojtja, gombján egy kötélcsattal, mely fogóul szolgál.

Nyüstemelő gép

nagyobb számu nyüstök szabatos emelésére szolgál. Lényege mint az 1. s 2. ábrából kitünik, a következő: Az (S) nyüstök (gg) súlyokkal vannak terhelve és (ss) zsinegekkel a platinákon lógnak. A platinák teljesen azonos alakuak, mint a Jacquard-gép platinái (l. Jacquard-gép) és épp oly mozgató szerkezetükek; és a külömbség csupán a platinák számában s erősebb kivitelében áll. Nyüstös gépeken a platinák száma 20, legfeljebb 30, holott Jacquard-gépeknél 100-1000 szokott lenni. A Ny. mozgatása is teljesen azonos a Jacquard-gépével, amennyiben a késeket (M) kétkaru emelő közbevetésével, (T) lábítóval emelik, mi által a nyüstöket is felemelik; a nyüstök lehúzását a (gg) súlyok végzik. Ny.-ek szövőgépeken is nyernek alkalmazást, az esetben azonban némileg eltérő kivitelt nyernek. L. Szövőgép.

[ÁBRA] 1. ábra. A nyüstemelőgép elülnézete.

[ÁBRA] 2. ábra. A nyüstemelőgép oldalnézete.

Nyüstös szövet

a mintás szöveteknek az a csoportja, amelyeknek mintaeleme legfeljebb 30 fonalból áll, amelyek tehát még nyüstökkel felszerelt szövőszékeken készíthetők.


Kezdőlap

˙