Ófalu

község, l. Szepes-Ofalu.

Ofanto

130 km. hosszu folyó Közép-Olaszországban, Sant'Angelo de'Lombarditól Ny-ra a Torellai erdőben ered, fölveszi az Atellát és Barlettától 5 km.-nyire az Adriai-tengerbe ömlik. Antik neve Aufidus. Mellette vívták a cannaei csatát és a XI. sz.-ban a normannok tettek tönkre partjain egy bizánci hadat.

Ofen

v. Oven, a mai Budapest IV. kerületének, Pestnek s a vele átellenben fekvő II. kerületnek régi német neve, mley 1873-ig Budára nézve törvényesen is használatban volt. Volt, aki a kelta nyelvből származtatta, mivel nagyon hasonlít az istennőkre alkalmazott aufan melléknévre. A XII. sz.-ban bevándorolt németek Pestnek, eredetileg szláv, de a magyaroknál már nem barlang vagy szila, hanem mész- v. téglakemence jelentésben használt nevét fordították le, mint ezt p. Székesfehérvár nevével (Stuhl weissenburg) is tették. V. ö. Salamon, Budapest története (II. 130-3.). L. Budapest.

Offenbach

am Main, Offenbach járás székhelye Starkenburg hesseni tartományban, 5 km.-nyire Frankfurttól, vasút mellett, (1890) 35,085 lak., virágzó gyáriparral (400 gyár), amelyek legjelentékenyebb ágai a paszománt-, acél-, nyerges-, celluloidárukészítés; anilin-, ólomfehér-, enyv-, firnász-, lakkfesték-, kocsi-, stearingyertya-, illatszergyártás, trikó- és erszényszövés, vasöntés, gépgyártás stb. Kulturális intézményei az ipar- és műipar-, kereskedelmi és többféle közép- és népiskola. Szebb épületei az Isenburg-féle kastély olasz renaissance-ízlésben és az Isenburg-Birstein hercegek palotája. 1815-ig hercegésg volt; azóta Hessenhez tartozik. V. ö. Schmidt, Führer durch O. (Offenbach 1891).

Offenbach

Jakab, német származásu zeneszerző, szül. Kölnben 1819 okt. 5-én. Párisban tanult 1835-37. a Conservatoire-on s jó gordonkássá nevelődött. A víg opera zenekarában játszott és önálló hangversenyeket adott, utóbbiakat 1848-49. Németországban is, de nem sok hatással; ekkor a Théâtre Français karnagya lett és Musset Chandelier-jéhez szerzett betétje (Fortunio dala) alapította meg hirnevét. Dalai, kupléi a francia szellem és az akkori közhangulat pajzán szülöttei, olyan népszerüekké lettek, hogy O. 1855. saját kis szinházat mert nyitni, Bouffes Parisiennes nevüt, a saját apró, vidám s gyakran kedélyes, mindig könnyed dallamokkal telt operettjei és zenés bohózatai számára; ezt 1866-ig igazgatta, 1872-76. pedig a Théâtre de la Gaiti szinházat birta; darabjait azonban más párisi szinházak is adták. Nagy tehetsége újés ellenállhatatlanul jellemző hangokkal tudta megszülaltatni a kicsapongó jókedvet és a csufondáros gúnyt; e nemben korszakalkotók az Orphée aux Enfers (Orfeus a pokolban, 1858), La belle Héléne (Szép Heléna, 1864), sőt Barbe-Bleue (A kékszakállu herceg, 1866) és La grande-duchesse de Gérolstein (A gerolsteini nagy hercegnő, 1867) parodisztikus darabok, de többi, közel 100 műve is ezekhez hasonló gyorsasággal és sikerrel járta be a világot. Az «operett« elnevezés O. óta jelenti nem csupán a kis terjedelmü dalművet, hanem a kis, alacsony műfajhoz tartozó, gúnyos vagy csiklandós szinpadi művet, amelynek lényeges része a zenekisérettel énekelt magándal, karének stb., valamint a szövegbeli kétértelmüségek. Komolyabb művei közt legbecsesebb a csak halála után Delibes által befejezett Les contes d'Hoffmann (Hoffmann meséi). O. Amerikában is járt 1876-ban; erről könyvet irt: Notes d'un musicien en voyage (1877).

Offenbánya

kisközség torda-Aranyos vármegye torockói j.-ban, az Aranyos mellett, (1891) 961 oláh és magyar lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Hajdan népesebb bányaváros volt, melyet németek alapítottak; 1391. umberg néven fordul elő, de már 1526. O. néven küldi képviselői az abrudbányai bányatársaságba. A Mátyás alatt épült nagy templom romjai még állanak. Azelőtt állami kohók voltak itt, de mióta azok felhagyattak, az előbb jelentékenyebb arany-, ezüst- és ólombányászat hanyatlik. Jelenleg a Francisci, Borbála és Miklós bányatársaságnak van itt arany- és ezüstbányája, mely 40 munkást foglalkoztat; a termelés csekély. O. egyik nevezetes lelőhelye a tellurérceknek (sylvanit). Van itt kincstári bányatársláda is.

Offenburg

az ugyanily nevü kerület és járás székhelye Baden nagyhercegségben, a Kinzigvölgy bejáratánál, vasút mellett, (1890) 8576 lak., pamutfonással és fehérítőkkel, kelmefestőkkel, üvegfestéssel, sör-, cementgyártással; jelentékeny szőllőtermeléssel és borkereskedéssel; régi erődítményeinek romjaival; Oken-, Drake-emlékkel, néhány nyilvános szép kúttal; néhány régi magánházzal Kat. templomában üvegfestmények, az 1538. elhunyt Bach György lovagnak síremléke látható. O. a XVI. sz. elején osztrák birokká lett. 1701. a baden-badeni őrgrófok kapták meg; ezeknek kihalta után ismét viszaszállott a Habsburgokra és 1802. végleg Badenhez került. 1707 szept. 24. a Mercy vezérlete alatt álló császáriak itt legyőzték Vivans francia hadait. V. ö. Walter, Beiträge zu einer Gesch. d. Stadt O. (Offenburg 1880).

Offenziva

(a francia offensif szótól), diplomáciai és hadi műszó, a. m. támadó vagy ellenséges föllépés.

Offert

(a francia offre szótól), l. Ajánlat.

Offertorium

(lat.) a. m. fölajánlás, a szentmise egyik fő része. L. Mise.


Kezdőlap

˙