a.m.istálló, a magyarban a baromfi, sertés, kutya tartására emelt épületet hivják ólnak.
több norvég, svéd és dán király neve. Közülök a nevezetesebbek:
1. O. Trygvesson, norvég király, uralkodott 995-1000-ig, Harold Harfagr dédunokája. Atyja Trygve norvég főnök volt, kinek megöletése után annak özvegye Svédországba menekült, ahol O.-ot szülte. A gyermeket azután a rokon varägi fejedelmi udvarba küldték Nisnij-Novgorodba. Felserülte után O. mint kalóz Angliában és Franciaországban barangolt, mignem a Scilly-szigeteken egy remete a keresztény hitre térítette. 995. Hakon főnök megöletése után magához ragadta a Norvégia fölötti hatalmat és a keresztény egyháznak egyengette útját. De a szabadságszerető nagyok összeesküldtek ellene, s O.az 1000-ik évben a Svolder mellett vívott nagy tengeri csatában vereséget szenvedett, mire a tengerbe vetette magát.
2. O., szent (másként a Kövér), norvég király, uralkodott 1015-28-ig. Ifju korában Nagy Kanut ellen harcolt, mignem 1015.magához ragadván a norvég királyi hatalmat, Drontheimt (Nidarosz) szemelte ki székvárosává. Mint király lelkes úttörője volt a keresztény vallás elterjedésének és szigoru büntetésekkel sujtotta a pogányokat. Később Kanut királlyal háboruba keveredett, akit fő urának elismerni vonakodott. Dániát ugyan elpusztította, de ezzel annyira maga ellen ingerelte kanutot, hogy ez O.-ot 1028-ban Norvégiából elűzte, aki Oroszországban, Jaroszlav sógoránál keresett menedékhelyet. Midőn O. két évvel később trónját vissza akarta szerzni, 1029 aug. 31. Stiklastad (Drontheim) mellett vívott csatában elesett. Nem sokkal halála után szentnek kezdték mondogatni és idővel (1164) ő lett Norvégia patrónusa, földi maradványai a drontheimi domban nyugosznak. V.ö. Maurer, Norwegens Schenkung an den heiligen Olaf (München 1877).
norvégiai érdemrend, melyet Oszkár király 1847 aug. 21.alapított Olaf norvég király emlékére, ki a kereszténységet hozta be országába. A rend eredetileg csak három osztályból állott, de 1873 jul. 19. És 1890 márc. 17.a rend bővült, ugy hogy jelenleg a következő osztályokból áll: nagykeresztesek, I., II.oszt. parancsnokok, I., II. oszt. lovagok. Jelvénye arany szegélyü, nyolc águ fehér zománcos kereszt, csúcsain arany gölyókkal. Középpajzsa kerek, vörös, rajta fehér szegélyü sötétkék karikán belül a norvég koronás oroszlán, szt. Olaf csatabárdjával kezében. Hátlapján a királyi jelmondat: Jog és igazság. A kereszt sarkaiban koronás arany O betű. A rend ünnepe aug. 21.
1. Károly, zenészeti rió, szül. Szatmáron 1841. A középiskolai tanfolyamot szülőföldén kezdte és Debrecenben végezte be, ugyanitt végezte a bölcseleti osztályokat is. A zene és ének terén tehetséget tanusítván, 1864. Derecskén lett kántor és orgonista s még abban az évben a nagykőrösi református képezdéhez hivták meg zenetanárnak s azóta ott működik. A szaklapokban közölt számos dolgozatán kívűl önállólag jelentek meg tőle a következő művek: Templomi és temetési karénekek (Budapest 1875, 1876), Egyházi énektár (u.o. 1878), Az orgonaépítészet története (u.o. 1879), Gyakorló könyv a népiskolai énektanításhoz (u.o. 1880).
2. O. Miklós, esztergomi érsek. Szülei oláh eredetüek voltak. Atyja Hunyadi János sógorának, Argyesi Manzillának fia, Oláh Stoján (István), akiben oláh vajdák vére folyt, anyja: Hunzár (némelyek szerint Császár) Borbála volt. Szül. Nagyszebenben 1493 jan. 10., megh. nagyszombatban 1568 jan. 14. 1505 és 1512 között a váradi káptalan iskoláját látogatta. Tanulmányai befejeztével mint apród II. Ulászló király udvarába került. Azonban csakhamar, már 1516., régi hajlamait követve, egyházi pályára lépett. Szakmáry György pécsi püspök titkára lett. 1518 körül felszentelték. Gyors emelkedésben pécsi, majd esztergomi kanonok s mint ilyen komáromi főesperes lőn. 1526. II. Lajos királynak, a mohácsi vész után pedig özvegyének, Mária királynénak kegyelt titkára. Ennélfogva természetesen Szapolyai Jánossal szemben I. Ferdinánd király pártjára állott. 1527-ben mint fehérvári őrkanonok (custos) szerepelt. 1531 jun. Máriával, V. Károly császár megszakítással 1542-ig tartózkodott. Ez idő alatt latin nyelven érdekes tudományos levelezést folyatott a legkiválóbb huminsta tudósokkal, többek között Erasmus Rotterdamussal is. (O.levelezését 1876. Ipolyi Arnold adta ki.) Magyarországba való hazatérése után, mind jobban I. Ferdinándhoz csatlakozván, csakhamar nagy haladást tett a papi és közpályán. 1543.zágrábi püspök és kancellár, 1548.egyri püspök, 1553 máj.esztergomi érsek és Magyarország primása, 1560. Hont vármegye főispánja, 1562.pedig egy időre királyi helytartó lett. Az udvarnál rendkivül nagy befolyása volt. I. Ferdindánd király több ízben tett tanuságot iránta való hajlandóságáról: 1546 jan. Johanna nevü leánya keresztapjának szemelte ki, 1548.megerősítette régi nemességét, 1561 dec.pedig a sopronvármegyei Lansér várát adományozta neki a hozzátartozó városokkal együtt. O.koronázta meg Pozsonyban 1563. Miksa királyt, 1565.pedig jelen volt Bécsben I. Ferdinánd temetésén és ő végezte Szt. István templomában az ünnepélyes gyászszertartást is. Igen nagy buzgalomakat fejtett ki az ellenreformáció terén. Nem erőszakkal, véres elnyomatással akart harcolni, hanem szellemi, erkölcsi fegyverekkel. Többször hivott össze papi gyüléseket, egyházmegyei zsinatokat (p. 1553. Znió-Váraljára, 1564. Nagyszombatra), melyek a protestantizmus terjedésének miként való meggátolásával foglalkoztak. 1558. Bécsben újból kinyomatta a breviariumot. Az egészen lesülyedt katolikus tanügy emelésének céljából Nagyszombaton 1559.újból felállította az esztergomi káptalan iskoláját. Ennek vezetésére, egyúttal az ellenreformáció érdekben is, 1561.behivta az ausztriai jezsuitákat, akik mint tanítók, hitszónokok és térítók működtek. Irodalmi tevékenységének termékei közül említendők: a Brüsszelben 1536-37-ben keletkezett Hungaria (Magyarországnak a mohácsi vész előtti helyrajzi történelme) és Attila (a hunn birodalom és király története), az 1553-59.terjedő Naplójegyzetei (Ephemerides), melyek sok érdekes anyagot tartalmaznak. V.ö. Kollányi Ferenc, O. (Katolikus Szemle 1888.évf.1.füz.).
e néven ismeretes az 1648. II. Rákóczi György fejedlem parancsára és költségén románra fordított s kinyomtatott új-testamentom. Egy Szilveszter nevü szerzetes fordította a görög zsidó és szláv nyelvekből. Miután meghalt, mielőtt kiadhatta volna, az ő fordítását átnézte még Simon istván (Stefan Simon) belgrádi (gyulafehérvári) érsek többed magával. Teljes címe ez: Noul testamen, sau impacarea, au leagea noauo alui Is. Xs. Domnului nostru. Izvodit cu mare socotintá den izvodá grecescu si slovenescu, pre limba rumáneascaá, cu indemnarea si porunca, denpreuná cu toataá cheltuiala a Márii Sale Gheorghie Rakoti, craiol Ardealului. Typáritusau intru a Márii Sale typografie, denteiu niou, in Ardeal, in cetatea Belgradului, anii dela intruparea Domnului si Mántuitorului nostru Is. Xs. 1648, luna lui Ghenuariu 20. (Az új-testamentom, vagyis a mi urunk Jézus Krisztusnak kibékülése avagy új törvénye, mely görög és szerb nyelvből oláhra nagy gonddal fordíttatott Ő Nagysága Rákóczi György Erdély fejedelmének buzdítása, parancsa és költségén. Nyomtatott Ő Nagysága nyomdájában Erdélyben Gyulafehérvátott, a mi urunk és megváltónk megtestesülésének 1648.eszt., jan. 20.)
község, l. Kápolnás-Oláhfalu.
az 1642.első s 1656.másodízben megjelent Cathechismul calvinesc (kálvinista katekizmus) magyar elnevezése. Nem egyéb ez, mint a Rákóczi György fejedelem idejében térítési szándékkal románra fordított és kiadott heidelbergai káté rövidebb előadásban. 1879. Baritiu György (l. o.) adta ki Nagy-Szebenben.
vagy oláh tengeri, apró, barna és sűrü szemü, kurta csutkás kukoricafajta. Az Alföldön főleg az oláhság termeszti. A tengeri hazája Amerika.
l. Moldovi marha.
l. Dracocephalum.