Olivenza

az ugyanily nevü járás székhelye Badajoz (ettől 24 km.-re) spanyol tartományban, 10 km-nyire a portugál határtól, 8177 lakossal, marha- és sertéstenyésztéssel, erődítményekkel. 1801. vették el a spanyolok a portugáloktól.

Olivetanus

Péter Róbert, francia református hittudós, Kálvin rokona, szül. Noyonban a XV. sz. végén, megh. Ferrarában 1538. Genfben volt tanitó 1533. s részben itt, részben Neuchatelben forditotta le francia nyelvre a bibliát. Ezen forditás, mely a későbbi francia forditásoknak is alapja lett. Neuchatelben jelent meg először 1535., majd 1540-től kezdve Genfben.

Olivetanusok

(lat. Fratres eremitae de monte Oliveti, Congregatio Sanctae Mariae montis Oliveti), szt. Benedek szigorusított szabályai szerint szervezett szerzetes-rend, amelyet Tolomei János Sienában 1313. alapított s XXII. János megerősített. Ily nevü női szerzetes-rend is létezett.

Olivier

Vilmos Antal, l. Ol.

Olivil

(C14H18O5), az olajfa mézgájának (Leccagummi) egyik alkotó része. Fehér, kristályos test op.118-120°; forró vizben nehezen, de forró borszeszben és lúgokban könnyen oldódik. Lúgos oldata a levegőn álláskor előbb sárgás, majd világos zöld, végül barna szinü lesz.

Olivin

magnézium és vasszilikát izomorf keveréke (Mg2SiO4+Fe2SiO4), némelyikben van egy kevés titánsav, mangánoxidul, nikol, fluor. Lenikább szemekben, ritkán szép rombos rendszerbeli táblás és oszlopos kristályokban. Leggyakrabban olivazöld szinü, innen az O. név (a franciák peridot-nak mondják, mely név szintén általánosan elterjedt), de szürkés meg barnás szinekben is, sőt szintelenül, sárgásan meg kékesen is találni. Az átlátszó, szép zöld szinü, szabadon termő kristályoknak krizolit (chrysolith) a nevük, mely mint drágakő is szerepel; Egyiptomból, Peguból, Cejlon szigetéről és Braziliából hozzák kereskedésbe, ahol a folyók homokjában találni és nagy, szép, hibátlan kristályokban sem igen ritka. A régiek a krizolitot különösen kedvelték. XIII. Lajos idejében volt legfőképen divatban, sokáig mint lülönös ásványfaj is szerepelt. Az Alpokban (Stubachthal) szép nagy világos zöld, nem egészen tökélestes kristályokban terem; de ezt nem dolgozzák fel. K. 6,5-7., fs. 3,2-3,6. A közönséges O. lényeges elegyrésze számos euprutiv kőzetnek, nevezetesen bazaltnak, melafirnak, peridotitnak, de a legtöbb meteorkőnek is lényeges elegyrésze; a leggyakoribb ásványa a meteoriteknek a vason kivül. Kristályait gyakran találni a Vezuv és a Etna vulkáni hamujában is. A vasban igen gazdag. O-nak fayalit meg hialosziderit (l. o.) a neve, szintelennek, zöldesnek, kékesnek, mely vasban igen szegény és ugyszólván csakis a megnéziaszilikátot tartalmazza, forsterit, mely fennőtt kristályokban a Vezuv kőzetében is ismertes. A szemcsés O. magában vagy bronzittal, diallaggal és egyéb piroxén ásványokkal együttesen olivinszikla néven kőzetet is alkot, mely a kristályos palák között szokott fellépni és más-más összetétele szerint más-más néven szerepel (l. Peridolit). Némely bazaltban nagy gömbölyü darabokban mint mint u. n. olivinbomba szokott előfordulni (l. Bazalt). Az O. nagyon könnyen elváltozik, különösen szerpentinné (l. o.).

Olkhon

a Baikal-tó (l. o.) kegnagyobb szigete.

Olla portrida

(spany., ejtsd: ollya), spanyol nemzeti eledel, mely különféle hús- és főzeléknemekből készül, átvitten értelme a. m. keverék, zagyvalék.

Ollendorf módszere

l. Tanitás.

Olivier

(ejtsd: olivjé) Emil, francia államférfiu, szül. Marseilleben 1825 jul. 2. Ifjabb korában buzgó demokrata volt és az ügyvédi vizsga letétele után, 1848. Ledru-Rollin megbizásábol mint kőztársasági biztos Marseilleba ment, hol aztán Cavaignac prefektusává nevezte ki. 1849. O. ügyvédi irodát nyitott s tőbb sikerrel vezetett pör által hirnévre tett szert. 1857 óta tagja volt a törvényhozó testületnek és az 5 tagból álló ellenzéknek legkedveltebb szónoka lett. Lassacskán azonban a kormánypárthoz közeledett, ami miatt aztán politikai barátai elfordultak tőle. A császár olasz és német politikáját is helyeselte. 1865. az egyiptomi alkirály nagy fizetéssel jogtanácsosává nevezte ki, minek folytán ügyvédségről lemondott. Az 1869-iki választások küszöbén III. Napoleon hires levelét külön röpiratban méltatta, melyben az alkotmányos császárság lehetőségét fejtegette; a törvényhozó testületben pedig új mérsékelt szabadnyelvü kormánypártnak lett feje s 1870 jan. 2. u. n. liberális minisztériumot alakitott. Az udvari párttal tartva, a kamarákat és a közvéleményt a porosz háboruba sodorta. Mig jun. 29. nagy hangon hirdette, hogy a béke soha sem volt még jobban biztosítva és jul. 12. a hohenzollerni hercegnek a trónról való lemondása következtében a háboru veszélyét elhárítottnak jelezte, addig jul. 15. merész és fenhéjázó nyilatkozataival a törvényhozó testületet megtévesztette s «könnyü szivvel» vállalta el a háboruért a felelősséget. A francia hadsereg első vereségei után aug. 9. ő és minisztériuma megbukott, ő maga pedig sietve Itáliába vonult vissza, honnan csak a háboru lezajlása után tért vissza. Csak 1879. mert «élő halott» ujból a nyilvánosság elé lépni, midőn az akadémia, melynek 1870 óta tagja volt, azzal bizta meg, hogy Martin Henriknek Thiersről mondott díszbeszédére válaszoljon. Ekkor oly beszédet nyujtott be, melyben Thiersnek 1870. tanusitott magatartását éles és hivatlan kritika alá vette, amiért is az Institut azt visszavetette. Munkái ezek: Une visite a la chapelle de Médicis, dialogue entre Michel-Ange et Raphael (1872); Lamartine (1874); Principes et conduite (1875); L'Église et l'État au consile du Vatican (1879, 2 köt.); Thiers á l'Académie et dans l' historie (1879); Nouveau manuel de droit ecclésiastique francais 1885). Jelenleg Marseilleben él, de politikai szerepre nem birt többé emelkedni.


Kezdőlap

˙