Onobrychis

Tourn. (növ.) l. Varjuborsó.

Ónod

nagyközség Borsod vármegye miskolci j.-ban, 1942 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Hozzá tartozik a tatárjárásban szomoru emlékre szert tett mohi puszta (l. Muhi). Az Ó.-i vár, melyben az alább említendő döntő nevezetességü gyülés tartatott, már Ulászló király idején fönnállott. Ekkor a vár és uradalom a Czudar-családnak predikácionális tulajdona volt, de már 1616. Rákóczi György volt ott a kapitány. Az Ó.-i vár ma romokban hever.

Ónodi

Adolf, anatomus és gégeorvos, szül. Miskolcon 1857 nov. 7. orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol oklevelét 1881. nyerte el. Orvostanhallgató korában két ízben nyert pályadíjat s már 5 éves hallgató korában a boncolástani tanszékhez tanársegéddé nevezték ki s mint ilyent a kormány küldte tanulmányútra a nápolyi nemzetközi állomásra. 1887. egyetemi magántanári képesítést nyert. Mint anatomus nemcsak hazánkban, de az egész külföldön kiváló elismerésben részesült, buvárkodása eredményeit minden nemzet magáévá tette. 1888. elnyerte a műtői oklevelet és behatóan kezdett foglalkozni az orr-, torok- és gégegyógyászattal, mely szakmának 1890. már magántanára volt. Az 1894-iki római orvosi kongresszuson, valamint az ez évi bécsi német orvosi kongresszuson a gégegyógyászaszati szakosztálynak tiszteletbeli elnöke volt. 1894 óta az akadémia tagja, az egyetemi II. számu belgyógyászati klinikán a gégegyógyászati ambulatorium vezetője. Nagy számu irodalmi szakmunkái magyar, német és francia nyelven jelentek meg, köztük az Orrüreg és melléküregei olasz és angol nyelven is. A gége beidegzésének bonc-, élet- és kórtana magyarul és németül jelent meg, mint a magyar tudományos akadémia megbizása folytán készült. munka.

Ónodi országgyülés

a magyarországi rendeknek az a gyülése, melyet 1707 máj. 31-től jun. 22-ig a borsodvármegyei Ónod vára közelében, a körömi fensíkon tartottak, II. Rákóczi Ferenc fejedelem jelenlétében. A viharos lefolyásu gyülés egybehivása császáriakkal folytatott békealkudozások meghiusulása szolgál okul, s már az első tárgy, a hadi segély kérdése is, heves vitára vezetett. A kongó pénz (libertás) ügyének tárgalása közben jun. 6. Bercsényi szóba hozta Turóc vármegyének (1707 jan. 31.) körlevelét, melyben a vármegyéket arra szólította föl, hogy összefogva vessenek véget a belháborunak, melyet egyesek magánérdekekből szítanak. Rákóczi fölszólította Turóc vármegye jelen volt követeit, Rakovszky Menyhértet (ki a körlevelet fogalmazta) és Okolicsányi Kristófot: bizonyítsák be, hogy a beszedett adót a saját és nem a haza céljaira fordította. A vita hevében Bercsényi kardot rántott, s annak fokával Rakovszky vállára csapott, Károlyi Sándor pedig a kardja élével ejtett rajta súlyos sebet. A turóci követek szaladni kezdtek, de Rakovzskyt nyomban összevagdalták, s meztelen holttestét kivetették a mezőre; a több sebből vérző Okolicsányit a fejedelem francia katonái elfogták, s harmadnapon, a gyülés itéletéből, előbb tüzes vassal kínozták meg, aztán fejét vették. A gyülés legfontosabb napja jun. 13. volt, mikor maga Rákoczi azt a propoziciót tette, hogy a rendek az ország romlására törő ausztriai ház uralmát megszüntnek nyilvánítsák s I. József magyar királyságáról abrenunciációt tegyenek. Ekkor mondta Bercsényi gróf gyujtó beszédét, mely az emlékezetes «Eb ura a fakó!» kiáltással végződött, mire a rendek törvénybe iktatták az elszakadást Ausztriától. Az I. Józsefhez hű maradt magyarok nevében a nádor, Esterházy Pál herceg, 1707 jul. 29. tiltakozott az Ó. végzései ellen, s aug 29.-iki, a külföldi államokhoz intézett kiáltványában szintén semmiseknek jelentette ki azokat.

Ónody

1. Bertalan, utazó (megh.1892.), ki turkesztáni dinnyemagvak beszerzése végett 1875 Közép-Ázsiában nagyobb utat tett; a dinnyetenyésztéssel Rakamaz mellett kisérletet tett, mely azonban nem sikerült. Utazásáról egy pár művet adott ki; Khiva dinnyészete (Budapest 1877); Utazásom Középázsiában (u. o. 1889). Ugyane tárgyról a természettudományi társulatban 1877. tartott előadást.

2. Ó. Géza, országyülési képviselő, szül. Tisza-Eszláron 1848 febr. 26. Jogot végzett s birói vizsgát tett; 1871-74. az alsó-dadai járás (Szabolcs) szolgabirája volt. 1881-92. Hajdu-Nánás, 1892 óta Tisza-Lök képviselője függetlenségi programmal. A tiszaeszlári rituális vérvádat 1882. ő vitte a képviselőház elé s hasonló tárgyu művet is adott ki 1883. Tisza-Eszlár a multban és jelenben (Budapest) címen.

Onomakritos

athéni filologus, aki Pisistratusnak és fiainak idejében élt és a homéri költemények szövegének egybeállításával volt megbizva. Azonkivül azokat a jóslatokat és jövendőléseket is összegyüjtötte, amelyek Musaios neve alatt forogtak a görök nép ajkán. Igy nagy tekintélyre tett szert, sőt Hipparchosszal benső barátságban állott. De akkor váratlanul rábizonyították, hogy az általa kezelt szövegekbe (kivált Homeros műveibe és az Orpheus neve alatt reánk maradt jóslatokba) illetéktelen betoldásokat csúsztatott be, amiért aztán nemcsak hogy elvesztette Hipparchosnak kegyét, de még száműzték is Athénből. Később kibékült a Pisistratidákkal és velök ment Susába a persa udvarhoz, ahol jóslataival egyik okozója lett annak, hogy Xerxes hadat izent Athénnek.

Onomatika

onomatologia (gör.) a nyelvtudománynak, illetve szófejtésnek a tulajdonnevek képzéséről, jelentéséről s eredetéről szóló része. E tudományágnak az összehasonlító és történeti nyelvtudomány adott nagyobb lendületet (p. Pott munkái). Földrajzi O.-t irt Egli (l. o.) L. még Személynevek.

Onomatopoeia

(gör.-lat.) a. m. hangutánzás (l. o.); a zenében, l. Hangfestés.

Onon

800 km. hosszu forrásfolyója a Silkának Transzbaikalia orosz-szibériai területen. Khinában, a Kentei-hegységben ered, KÉK-nek folyik.

Ononis

L. (növ.) l. Gerlicetövis.


Kezdőlap

˙