Orgonalöveg

l. Halálorgona.

Orgonapont

(lat. punctus organicus, franc. point d'orgue, ol. cadenza), régi használt kifejezés a harmoniai tudományban, mely olyan hosszabbaban-rövidebben kitartott basszus hangra vonatkozik, mely többféle harmoniának az alapjául szolgál. Az O.-t alkotó hang csak kétféle lehet, u. m. vagy a kemény és a lágy hármashangzat alaphangja, p. tehát a kemény v. lágy C hármasban a C zönge, vagy annak az uralgó kemény hármasának az alaphangja.

Orgonavirág

(növ.), l. Orgonafa.

Orgyilkosság

orozva elkövetett gyilkosság. Jellemző ismérve a ravaszság, álnokság. Némelyek az O.-nak több faját különböztetik meg. A ravaszságot mindig valaminek eltitkolásába helyezik s ebből kiindulva, megkülönböztetik a morális és a materiális eltitkolást. Amaz a szándéknak, az ellenséges indulatnak eltitkolása barátság szinlelése alatt. A materiális eltitkolás v. a tettes személyének vagy az eszköznek eltitkolására vonatkozik. Amannak esete a lesben állás, emezé az áldozat előtt könnyen elrejthető eszköznek használata. Az utóbbinak legfontosabb esete a mérgezés (veneficium). A magánvédelem ezekben az esetekben nehezebb lévén mint nyilt támadás esetében, az O. súlyosabb beszámítás alá esik s annak egys fajai némely régibb törvényekben mint a gyilkosságnak minősített, súlyosabb büntetéssel sujtott esetei szerepelnek. Ahol, mint nálunk, a gyilkosságra általában a legsúlyosabb büntetés van megállapítva, a minősítés lehetősége természetesen ki van zárva s az álnokságban, a ravaszságban rejlő nagyobb veszélyesség csak a büntetés kimérésénél a biró által vehető tekintetbe.

Oria

város Lecce olasz tartományban, 36 km.-nyire Brindisitől, vasút mellett («1881) 8175 lak. pamutiparral és kalapgyártással. O., a krétai Uria (Hyria) Japygia egykori fővárosa. A XV. sz.-ban egy marquisatnak volt a fővárosa.

Orianda

Orejonda, vagy Urgenda, az orosz cári család két birtoka D-i Krimben, Tauria kormányzóságban, a Jalta mellett. Alsó-O.-nak szép parkja és füvészkertje van, de kastélya 1882. leégett; területén egy régi erősség romjai látszanak. Felső-O. egy 275 m. magas fensíkon fekszik, nagy várkastélya kevert gör. kel. stilusban épült.

Óriás bab

(növ.), l. Dolichos.

Óriás bogarak

(Dynastina), az ötlábtőízes bogarak csoportjának egyik családja, melyeknek képviselői, kivévén a tülkös v. szarvorru bogaradt, mind forró égöviek. Különösen nagyságuk és a himek fejükön és torukon lévő sajátságos kinövések által tünnek ki. Legismertebb fajai: a herkulesbogár (Dynastes Hercules L.), az elefántbogár (Mecasoma elephas Fabr.), Chalcosoma stb.

Óriás fenyő

(növ.), l. Mannafenyő.

Óriás-hegység

a Szudeták középső és legmagasabb ága, mely a Zacken forrásától DK-i irányban a Bober forrásáig terjed; 37 km. hosszu, 22-25 km. széles és mintegy 1110 km2 területet föd be. Az Ó.-et egy keskeny hosszanti völgy két párhuzamos gerincre választja: az É-i (porosz Ó.) magasabb; az alacsonyabb D-it (cseh Ó.) az Elba völgye Ny.-ira (az 1413 m. Krkonos és az 1434 m. Kesselberg csúcsokkal), meg K-ire (Ziegenrücken, az 1555 m. Brunnberg csúccsal) osztja. A porosz Ó.-et is mély bevágások szakítják meg; nevezetesebb csúcsai: a Reifträger, a Hohe Rad (1509 m.), a nagy (1424 m.) és a kis Strumhaube (1440 m.), meg a Schneekoppe (1605 m.), mely utóbbi Közép-Németország legmagasabb hegye. Az Ó. fő alkotó része a gránit, mely Hirschberger völgytől egész a cseh gerincig vonul, ahonnét D. és DK. felé kristályos palarétegekben húzódik tovább. Ahol a gránit az uralkodó tömeg, vadregényes sziklaképletek (Teufelsstein, Mädelstein, Rübezahlkanzel stb.) vannak; bányászatot csak a cseh oldalon űznek, de ott is csak kis mértékben. Flóráját 800 m. magasságig lombos fák teszik, azontul 1200 m.-ig a fenyőfa tenyészik, ezen felül 1400 m.-ig csak törpe, elsatnyult fák és cserjék nőnek, legmagasabb csúcsait pedig alpesi növényzet díszíti; a zab és a rozs még 1056 m. magasságban megterem. Faunájából említésre méltó a kerti pele (Myoxus Dryas Schub.), a háromujju harkály, az Anthus spinoletta L., a kuvok (Strix passerina L.) stb. A lakosság csaknem kizárólag német: csak ÉNy-on (Hohenelbe-Vitkovic-Jablonec) honosult meg a cseh nyelv. Hegyi utai és átjárói közt nevezetes Ny-i végén a hirschberg-reichenbergi út, K-i végén a trautenau-landeshuti országút és vasút, meg a hermsdorf-st.-peteri műút.


Kezdőlap

˙