Ördög bibliája

a kártya népies elnevezése.

Ördögbocskor

(növ., borzmag, bagifana v. bagifani, borzon diószegiéknél, laputurbolya Baumg., Caucalis L.), ernyős fű hazánkban két fajjal. A Caucalis daucoies L. hazánkban művelt helyen vetésben gyakori és alkalmatlan gyom.

Ördögborda

havonként megjelenő szatirikus képes füzet; szerkesztette a Sánta Ördög (Ugron Gábor) 1869. Pesten; azonban már az első (januári) füzettel megszünt.

Ördögfarku kóró

(növ.), kigyószisz, l. Echium.

Ördögfog

(növ.), l. Farkasnyílfű.

Ördögfüge

(növ., Clusia L.), a róla nevezett család cserjéje v. fája, négyszögű szára sok, ragadós tejnedvet izzad; levele átellenes, egyszerü, virága szép, többnyire egyenkint áll, kétlaki v. vegyes, tokja sokmagu. Nyugat-Indiában s dél-Amerikában honos; több faját kerbe ültetik. Szívós, balzsamos nedve van; ragadós magva gyakran a fán megragad, s ha véletlen a hasadékába jut, csirázik is. A Clusia flava L., vastag párhuzamos erü levelekkel s sárga virágokkal, Jamaika szigetén honos; balzsamnedve sebre jó s a kopaivabalzsam pótlója. Disznómézgának hoggummi) nevezik, mivel a megsebesült vaddisznó állítólag addig dörgölőzik a törzséhez, mig a nedve ki nem szivárog és mggyógyítja. A Clusia rosea L. igen szép fa, hosszu levelekkel, nagy, rózsapiros virágokkal s bordázott, almanagyságu, skárlátpiros húsu gyümölcsökkel. A fa 5-10 m.-nyire nő, gyökerével a sziklára vagy más fára csavargódzik, gyökerét 16 méternyire is lefelé csüggeszti, mintha a fának védő oszlopai lennének.

Ördögfügefélék

(növ., Clusiaceae), kétszikü, mintegy 230 fajt egysesítő forróvidéki család, a bodorrózsaképüek, mások szerint a guttiferák rendjében. Többnyire fák, levelök átellenes vagy örves; ennek a nyele a tövön ízelt. A virág csillagszerü, különbözőkép alkotott, fentnős. a kehely 2-8 levelü, gyakran ferde, szirma 4-10, a sok him hasadásból ered. A termés zárva maradó, bőrnemü tok, bogyó v. csonthéjas. Legközelebbről az orbáncfűfélékkel rokon. Virágjok szép, jó illatu. Gyántás balzsamos tejök (gummigutti, takamahaka) használatos, magjokból olaj lesz, gyümölcsük jó ízü.

Ördögharapás

l. Nemi szervek.

Ördögharaptatű

(növ., elharapott gyökerü fű, ördögmartafű, morsus diaboli, Succisa Rupp.), a hélyakútfélék füve, Európában 4, hazánkban két fajjal. Tőkéje olyan, mintha valaki elharapta volna, még pedig a népmonda szerint az ördög, aki e fűnek boszorkányűző hatalmát az emberektől megirigyelte. A Succisa pratensis Moench (Szt. Péterfű) szára 0,3-1 m. magas, tőlevele hosszukás-tojásdad, szárlevele tojásdad, kihegyezett; virága kék, ritkábban fehér v. vörös. Nedves réteken gyakori.

Ördöghíd

vashíd a Reuss fölött a Szt.-Bernáthegyen, 1830 óta; alatta a régi Ö. (1718 óta), hol az osztrákok és az oroszok 1799. véres harcot vívtak a franciákkal.


Kezdőlap

˙