Paddington

(ejtsd: peddingtn), London egyik városrésze a Hyde-parktól É-ra, (1891) 117 846 lak.

Paddock

l. Istálló.

Paddy

(többes paddies), az ireket nevezik igy védőszentjük, Patrick (l. o.) nevének rövidítése után.

Pádé

1. Magyar-Pádé, nagyközség Torontál vármegye nagykikindai j.-ban, (1891) 1600 magyar lak., postahivallal és postatakarékpénztárral. - 2. Szerb-Pádé, nagyközség Torontál vármegye nagykikindai j.-ban, (1891) 1680 szerb és magyar lakossal.

Páder

Rezső, egyházi iró és kat. plébános, szül. 1851 ápr. 16. Középiskoláit és a teologiát Győrött végezte. Pappá szentelték 1874. Négy évi káplánkodás után 1878. plébános Győrszabadhegyen, 1890 jul. Horpácson, ahol most is működik. Irodalmi munkássága: számos a Religióban, Papok Lapjában, Magyar Állam, Magyar Korona stb. lapokban megjelent cikkein kivül önálló művei: A vérrokonság, mint házassági akadály (pályadíjas mű, Győr 1889); A házasság szentsége és a polg. házasság (pályadíjas mű, Budapest 1895); A házasság szentsége (népiratka, u. o. 1896). Irodalmi munkásságának elismeréséül 1896-ban a Szt.-István-társulat tud. és irod. osztályának tagjává választatott.

Paderborn

az ugyanily nevü járásnak és püspökségnek székhelye, a Pader forrásainál, vasút mellett, (1890) 17 986 lak., sörgyártással, gabona-, markakereskedéssel. A szűk utcákból álló város legjelentékenyebb épülete a székesegyház (107 m. hosszu, 22 m. széles), amelynek Ny-i része a kriptával 1058-68-ból, K-i része pedig 1263-ból való; belsejében számos püspöki síremlék, D-i főportáléján XIII. sz.-beli faragványok, kincstárában szt. Liborius csontjait tartalmazó megaranyozott ereklyetartó és más egyházi ékszerek vannak. Jelentékenyebb épület még a Bertalan-kápolna, amelyet 1009-36-ig Meinwerk püspök görög építőmesterekkel készíttetett. A Seminarium Theodorianum püspöki teologiai intézet, amely az 1614. alapított egyetemből (teologiai és filozofiai fakultással) maradt fenn. P. városát Nagy Károly alapította, midőn a szászok területén Patresbrunna helységben püspökséget állított föl és a székesegyháznak vetette meg alapját. 777. fényes birodalmi gyülést tartott benne és itt fogadta III. Leo pápát és a saragossai emir követeit. Mint hanzaváros virágzott, de 1604. Tódor püspök kiváltságaitól megfosztotta. Az egykori P. püspökség Lippe grófság, Braunschweig, Corvei apátság, Hessen, Waldeck, Vesztfália és Rietberg grófság közt feküdt 2478 km2 területtel. A püspökséget Nagy Károly alapította; első püspöke Hathumar 795. foglalta el a székét. Legkiválóbb püspöke volt a művészetkedvelő Meinwerk (1009-36), aki a várost megnagyobbította, körfalakkal ellátta, birtokait növelte, a tudományokat és a művészeteket pártolta és a püspöki iskolát nagy hirre emelte. Utódai közül kivált még Tódor (1585-1618) a Fürstenberg hercegi családból, aki a jezsuiták segítségével a katolicizmust a városban visszaállította. Az utolsó püspök 1789-1803-ig Fürstenbergi Ferenc Egon volt. 1803. a püspökséget szekularizálták és Poroszországhoz csatolták, de 1813. ismét visszakerült Poroszországhoz. V. ö. Bessen, Gesch. d. Bisthums P. (Paderborn 1820); Giefers, Der Dom zu P. (Soest 1861).

Paderewski

Ignác János, lengyel zongoraművész, szül. Padoliában 1859 nov. 6. Előbb a varsói konzervatóriumban tanult, később Berlinben Wüersttől és Urbantól. 1879-88. mint zenetanár működött a varsói konzervatoriumon, azután Európa minden nagyobb városában, Amerikában és Angliában tett körutat és 1891-94. megint Amerikában keresett babért és dollárt. Saját szerzeményei közül a Toccata, variációk és fugák, a lengyel táncok és a Tátra-Album említendők.

Padiham and Hapton

(ejtsd: peddiem and hepptn), város Lancaster angol grófságban, 4 km.-nyire Burnleytől, vasút mellett, (1891) 11 311 lak., pamutiparral, közelében kő- és szénbányákkal.

Padilla

(ejtsd: padilja) János, az V. Károly ellen kitört communeros-felkelésnek egyik vezéralakja, toledói nemes család sajra, szül. 1484., megöletett 1521 ápr. 24. Toledo városának birája volt; 1520. a kasztiliai városok, az u. n. communeros fölkelése alkalmából a fölkelő sereg fővezetésével bizatott meg, de az 1521 ápr. 23. Villalar mellett vívott csatában elfogatván, ápr. 24. kivégeztetett. Igen fotnos szerepet viselt ezen harcokban P. felesége, Donna Maria Pacheco, szül. Tendilla grófnő, szellemes és nagyravágyó asszony, ki oly befolyást gyakorolt urára, hogy boszorkánysággal vádolták, férje halála után Toledót még okt. 26-ig védelmezte s midőn a város a királyiak előtt meghódolt, az Alkazarba menekült, melyet 1522 febr. 10-ig védelmezett. E napon Portugáliába menekült, ahol 1531-ben meghalt. Felesége férjével együtt számos dráma és költemény hőséül szolgál.

Padilla y Ramos

(ejtsd: padilya i rámosz), spanyol énekművész, szül. Murciában 1842. Firenzében tanult Mabelliritől; világhirre jutott baritonját egész Európa első szinpadain meghordozta. 1869. nőül vette Artőt Désiréet.


Kezdőlap

˙