Pancratium

(növ.), a hóvirágfélék génusza. Tizenkét faja leginkább a mediterrán flórában és K.-Indiában nő. A P. maritimum L. hasonlít a nárciszhoz. A Földközi-tengernek homokos partjain nő, Attika partján gyakori, kedvelt kerti növény lett. Kellemetlen szagu hagymáját régebben hánytatóul használták, rétegei között pamutnemü anyag van, erről irja Theophrastus botanikai meséjét, mely szerint a Közép-tenger mellékén egy fűnek gyökerében pamut terem. Keményítőt is gyüjthetni belőle.

Pancratius

szent (magyarul Pongrác). Frigiai előkelő családból származott, 14 éves korában Rómában a pápa által megkereszteltetett; Krisztus hitét bátran vallotta, amiért is Diocletian alatt 293. lefejeztetett. Emléknapját az egyház máj. 12. üli. L. még Fagyos szentek.

Pancratius

Mihály, erdélyi ev. püspök, szül. Kellingben, mások szerint Szászsebesen 1631. (mások szerint 1632.), megh. 1690 jul. 11. Nagyatyja a Básta Erdélybe való bevonulása idejében költözködött be, atyja meg (Mühlbach) szászsebesi ev. lelkész volt. 1648. elvégezvén Kolozsvárt és Pozsonyban a gimnáziumi tanfolyamot, 1650. a nagyszombati akadémiába ment, onnan 1652. Bécsbe, majd Nürnbergbe; 1653. Vittenbergába, hol a teologiát és a jogot tanulmányozta. Brockdorf Joakim lovag fiait a rostocki egyetemre vitte, hol ő maga az egyházi és polgári jog doktora lett 1661. és előadásokat tartott a történetből és az ékesszólástanból. Mint ilyen vetődött hazautaztában 1666 őszén vendégül Eperjesre, hol az eperjesi liceum rektora lett. 1668. Nagy-Szebenbe hivatott el rektorul, hol ott is 1669 jan. 9. iktattatott ezen hivatalába. Mint ilyen csak egy évit működött, 1670. neudorfi-újegyházi, 1671-ben pedig medgyesi városi lelkésszé lett. 1686 nov. 4-én az erdélyi szász ev. egyház püspökévé választatott s az maradt haláláig. Jelesebb művei: Exercitatio polit. juridica de imperio et juribus potestatis imperantium in capita subditorum (Kassa 1668); Supplementum Rheenianum (Lőcse 1668); Tractatus polit. juridicus in paragraphum: Jus itaque dupplex est (Kassa 1668). A nagyszebeni ev. egyházi könyvtár több kidolgozott kézikönyv-kéziratát őrzi.

Pancreas

l. Hasnyálmirigy.

Pancsatantra

(szankszkrit) a. m. öt könyv, egy régi ind mesegyüjtemény. Célja állatmesék alakjában bölcseségre oktatni és jó tanácsokkal ellátni a fejedelmeket. Valószinüleg eredetileg buddhista mű volt, mely idők folyamán szanszkritra fordítva hindu alakot nyert. Mostani öt könyvre osztása újabb keletü, mert mint azt fordításaiból láthatni, régente 12 könyvből állott. Ezt a teljes mesekönyvet fordíttatta le Nusirván persa király (uralkodott 531-579.) pehlevire, Persia akkori irodalmi nyelvére Kr. u. a VI. sz.-ban. A pehlevi-fordítás elveszett, de fennmaradt az abból készült s a benne fő szerepet játszó két sakálról Kalila és Dimnának (az eredetiben a két sakál neve Karataka és Damanaka) nevezett arab fordítás. Ebből készültek a Symeon Seth-féle görög (XI. sz.) és a Bickell által közzétett szir fordítások. Sokkal fontosabb ezeknél Joel rabbi héber fordítása 1250., mert ennek Capua János tollából származó latin fordítása honosította meg az ind mesekönyvet az európai irodalmakban. Nevezetesebb átdolgozásai és fordításai még keleten a persa Huszejn Vaiz Kasifi, Enveri-Szuheili-je (XV. sz.) és a török Humájun Námeh, mindkettő a lehető legdagályosabb irályu remeke az illető irodalmaknak. A P. eredeti szövegét kiadták Kosegarten, Pantschatantrum s. quinquepartitum de moribus exponens (Bonn 1848) és Kielhorn, Panchatantra Sanscrit text ed. with notes (Bombay 1885-86). Németre fordították: Benfey, Fünf Bücher indischer Fabeln, Märchen und Erzählungen (Lipcse 1859, 2 köt.), és Fritze Lajos, Pantschatantra, ein altes indisches Lehrbuch (u. o. 1884); franciára Lancereau mussen, De aeldste indiske Aeventyr og Fabler eller Fembogen (Kopenhága 1893). V. ö. Falconer, Kalilah and Dimnah or the Fables of Bidpai; Being an Account of their Literary History (Cambridge 1885).

Pancsova

törvényhatósági joggal felruházott város Torontál vármegyében, a Temes balpartján, ennek a Dunába való ömléséhez közel, 78 méter tenger feletti magassággal biró síkságon, a P.-petrovoszellói vasút mellett, melyet 1896 auguszt. nyitottak meg.

[ÁBRA] Pancsova címere.

A város szabályosan és csinosan épült; van két szép tere, a Ferenc József- és az Erzsébettér; középületei közül nevezetesebbek a díszes kéttornyu szerb templom, az újabb szerb templom, a városháza, az állami gimnázium és a városi kórház. Van királyi törvényszéke, sajtó- és járásbirósága, kir. közjegyzősége s adóhivatala; itt van a P.-i járás szolgabirói hivatalának széke. Van továbbá állami főgimnáziuma, polgári iskolája, állami és szerb felsőbb leányiskolája, tanonciskolája, számos közhasznu egyesülete, köztük a «Gromon Dezső» nevet viselő magyar nyelvterjesztő egyesület, mely a millenium alkalmából az egyesület történetét ismertető emlékkönyvet adott ki. Van továbbá takarékpénztára és népbankja (az osztrák-magyar bank itt mellékhelyiséget tart fenn), három ecetgyára, több gőzmalma, téglagyára s nagy állami selyemfonógyára. Itt jelenik meg a Határőr (V. évf.) és Délvidéki Hiradó (III. évf.) címü lapok. Lakóinak száma 1850-ben 11 000 volt, 1870-ben 16 888 és 1891-ben 17 948; ezek között 2055 magyar, 7248 német, 242 tót, 319 oláh, 159 horvát és 7713 szerb; hitfelekezet szerint 6844 római kat., 7959 gör. kel., 1672 ág. evang., 657 helv. és 711 zsidó. Határa 11 307 ha. P. és Fehértemplom között egy nagy homokterület van, melyet a benlakók Bielobrdónak neveznek. P.-t az osztrákok Morby alatt 1716. foglalták el a töröktől, s bástyákkal látták el. 1739. ugyancsak itt győzték le a törököt az osztrákok és 1778. kiszoríttatván, a várost fölégették. 1849 máj. 2. az osztrákok tulnyomó erővel visszaszorították a Kiss Ernő vezetése alatt álló honvédeket.

Pánczél

Dániel (albisi), hirlapiró, szül. Mérán (Kalotaszeg) vagy Nagy-Kalotán (Erdély) 1759., megh. Bécsben 1827 dec. 15. Több évig Szacsvay Sándor mellett Bécsben a Magyar Kurir segédszerkesztője volt; Szacsvay után 1793. Decsy vevén át a lapot, P. Erdély részére külön ujság kiadására kért engedélyt s lapját Magyar Merkurius név alatt adta ki (1793-98). Ezzel együtt 3 magyar ujság lévén Bécsben, hogy a közkedveltségü Magyar Hirmondó mellett megállhassanak, a Kurir és a Merkurius egyesültek az előbbinek címe alatt, s igy P. Decsyvel együtt a Magyar Kurirnak társszerkesztője (1799-1815), később pedig tulajdonos szerkesztője volt haláláig (1816-1827). 36 évi hirlapirói pályáján minden lehetőt megtett a nemzeti nyelv ügyéért.

Pánd

nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kecskeméti felső j.-ban, (1891) 1721 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Panda

(állat), l. Medvefélék.

Pandaimonion

(gör., lat. pandaemonium), az összes természetfölötti lények összessége, különösen pedig a gonosz szellemek vagy démonok, akik a keresztény világnézetben az ördögnek kiséretét képezik.


Kezdőlap

˙