Parapungia

Leuktra mai neve.

Parasa

l. Szidra.

Parasitia

l. Parazita.

Parasol

(franc., ejtsd: -zól) a. m. napernyő, l. Ernyő.

Parasznya

kisközség Borsod vármegye szentpéteri j.-ban, (1891) 763 magyar lakossal; itt vannak a diósgyőri vas- és acélgyárhoz tartozó nagy kőszénbányák, melyeket keskeny vágányu vasút köt össze a gyárral.

Paraszövet

(phellos, tela suberis), a vastagodó szár (gumó, fa-dereka) és gyökér befoglaló szövete, mely a tovább tágulni nem biró bőrkeszövet alatt keletkezvén, ennek óvó feladatát átveszi. A P. évenkint való keletkezése is mint az évgyürű látszik meg. L. Elparásodás.

Paraszpadia

(gör.), a him nemzőrészek ama veleszületett hibája, midőn a hugycsőnyilás nem a himtag végén van, hanem a himtag oldalán.

Paraszt

v. pór, helyenként polgár, vagy tájkiejtéssel pógár, általában teljes biró s kizárólagosan a földmiveléssel foglalkozó mezei lakos, tehát a. m. szántóvető, földmivelő v. földmives, a kézmives ellentéte. P. azonkivül műveletlent, durvát, nyerset, gorombát jelent, p. a gabonát P.-ra őrölni a. m. durván, korpástul megőrölni.

Parasztbirtok

1848 előtti jogunkban nagy fontosságu az ingatlan birtoknak osztályozása, nemesi, polgári és P.-ra. Az utóbbira nézve általános jogelv volt Verbőczynek tétele (Hk. III. 30. § 7.), mely szerint: a parasztnak munkája bérén és jutalmán kivül urának földjén az örökségre nézve semmi joga nincsen, hanem az egész föld tulajdona a földesúrra néz és tartozik. A parasztság birtokviszonyait az országos urbariumok s azok alapján készült úrbéri törvények szabályozzák. L. Nemesi javak és Úrbér.

Parasztbiztosítások

Ausztriában a tűzbiztosítási egyesületek helyileg korlátozott üzletkörrel.


Kezdőlap

˙