Parish-Alvars

(ejtsd: perisávlársz) Illés, angol hárfaművész, szül. Nyugati-Feymouthban 1808 febr. 28., megh. Bécsben 1849 jan. 25. Dizi, Laberre és Bochse voltak mesterei; bejárta egész Európát, sőt 1838-42. a Keletet is; 1847. Bécsben telepedett le. Kitünő zongorázó is volt, de dalain (Voyage d'un harpiste en Orient) kivül többnyire hárfára irta kisebb-nagyobb szabásu, becses szerzeményeit.

Párisi béke

l. Párisi kongresszus.

Párisi emelet

l. Harmadkor.

Parisien

(fleuret) a. m. vívótör.

Parisienne

(franc., ejtsd: parizien), Delavigne által a juliusi forradalom dicsőítésére irt Franciaországban nagy népszerüségre jutott költemény; első sora: Peuple français, peule des braves. - P. a. m. kétkerekü elegáns kocsi.

Párisi gróf

l. Orléans (XIII. köt. 485. old.).

Parisii

kelta eredetü néptörzs Gallia Lugdunensisben, a Sequana (Szajna) mindkét partján lakott. Fővárosa Lukotitia volt (Lutetia Parisiorum) a mostani Páris (l. o.).

Párisi kék

Tulajdonképen ferriferrocianidból (l. Berlini kék) álló, tiszta minőségü festék, amely a kereskedésben hosszukás négyszögü darabokban szokott előfordulni; keverni szokták aluminiumoxiddal, az ilyet ásványi kéknek hivják. Hamisítani is szokták krétával, gipsszel, cink-oxiddal, súlypáttal stb.

Párisi kongresszus

Ilyent hármat ismer a történet. Az első 1814 máj. 3-án ült össze. Tagjai, a nagyhatalmak visszaállították Franciaország határait ugy amint ezek 1792., a nagy forradalmi háboruk kitörése előtt voltak. A francia trónra pedig XVIII. Lajost (a Bourbon-házból) ültették. A második kongresszus 1815 nov. 20. ült össze. Ez alkalommal a nagyhatalmak Franciaországra súlyosabb föltételeket szabtak; I. Napoleont örökre Szt. Ilona szigetére száműzték és a trónra ismét az elmenekült XVIII. Lajost ültették. Franciaország Philippville, Marienburg, Bouillon, Saarlouis, Saarbrücken, Landau városát és Szavója egy részét vesztette e második párisi békében. 17 várában az északi és keleti határon idegen őrséget volt kénytelen befogadni és végre 700 millió frank hadi költséget fizetni. A harmadikat a krimi hadjárat után 1856. tartották, melyen monárkiánkon kivül Franciaország, Anglia, Poroszország, Oroszország, Szárdinia és Törökország vett részt s mely az 1856 márc. 30-iki párisi szerződést (l. o.) hozta létre.

Párisi kőszén

l. Briquette.


Kezdőlap

˙