Part-erődítések

1. a fő hadi kikötők, amelyek kizárólag katonai célokra és a hajórajnak menedékhelyül szolgálnak. 2. Hadi kikötők, amelyek szintén csak katonai célra szolgálnak s valamely hajóraj, hadtengerész műtelep v. raktárak oltalmazására vannak berendezve. 3. Erősített hajóhadtábor, a hajóhad biztos horgonyzására és műveleteinek támogatására szolgál. 4. Erősített kikötők és révek, a kereskedelem biztosítására, esetleg katonai célokra is szolgáló kikötők, rendesen tengerparti erődökből vagy martüteg-sáncokból állanak, melyek a kikötőt rajtaütés ellen biztosítják; néha a szárazföldi oldalon is megerősíttetnek. 5. Tengerparti erődök és martütegsáncok, amelyek utak és folyótorkolatok elzárására, továbbá a partra szállás megakadályozására szolgálnak. L. Erőd és Kikötő.

Parterre

(franc.), valamely épületnek földszinti része; a szinházban nézőtérnek a parquet (l. o.) mögött fekvő része. Régebben az egész nézőtér ezt a nevet viselte; a kertészetben terraszszerü parkterületek alján fekvő, nagyobb kerteknek mélyebben fekvő, rendszerint virágokkal beültetett része.

Partes adnexae

l. Kapcsolt részek.

Pártfegyelem

l. Párt.

Parthajózás

a tengeri kereskedelmi hajózásnak osztályzata a határok szerint, amelyben űzik. Az 1879. XVI. t.-cikk kis és nagy P.-t különböztet meg. A kis P. az Adriai-tengerre szorítkozik és pedig Ny-felé Santa Maria di Leuca hegyfokig, K-felé Cap Clarenzáig, ideértve a lepantói-öblöt a jóniai szigetekkel és Zante kikötőjét és csatornáját; de kiterjed mindazokra a folyókra is, melyek az említett vizekbe ömlenek. A nagy P. az Adriai- és a Földközi-tengerre terjed, ide értve a Gibraltari-szorost is, melyen azonban tulmenni nem lehet; továbbá a Fekete- és az Azovi-tengerre, a Szuez-csatornára, s Vörös-tengerre, az Adenig terjedő partokra s mindazokra a folyókra, amelyek az említett vizekbe ömlenek. A kis és nagy P.-on kivül van a hosszujáratu hajózás (l. o.). A tengerészeti olasz műkifejezések szerint: kis P. a. m. «piccolo cabotaggio»; nagy P. «lungo cabotaggio», hosszujáratu hajózás a. m. «navigatione al lungo corso». A törvény szerint azonban a kis és nagy P.-u hajóknak a P.-nak a megszabott határokon tul űzését meg lehet engedni, a nélkül, hogy a hajóknak ezért minőségüket meg kellene változtatni. A kis P. határainak alapos ok nélkül tullépése 100 frtig, a nagy P. határainak ily tullépése 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Parthe

a Pleisse 48 km. hosszu mellékfolyója Szászországban. Lipcsénél torkollik.

Parthenay

(ejtsd: partne), az ugyanily nevü járás székhelye Deux-Sevres francia départementban, a Thonet és vasút mellett, (1891) 7297 lak., pamutfonással és szövéssel; porcellángyártással, bőrcserzéssel és marhakereskedéssel; régi erődítményeknek és egy kastélynak romjaival.

Parthenios

ókori görög költő, szül. Nikaiában (Bitinia), a mithridatesi háboruban mint hadi fogoly került Rómába, majd kiszabadulván, huzamos ideig élt Nápolyban, hol Vergiliusnak görög tanítója volt; az elegiairó Gallusszal megbarátkozott, sőt állítólag az ifju Tiberiusnak tetszését is megnyerte. Számos műve elveszett, de az egyetlen megmaradott (Ertoka, 36 prózában irott elbeszélés szerencsétlen véget ért szerelmes párokról) élénk világot vet az alexandriai költészet eszmekörére és pontos idézeteivel egyfelől az elveszett kútfőket helyettesíti, másfelől a római elegiának, sőt az ókori regénynek egyik előfutója. Régibb kiadások Heynétől (1798), Passowtól (1824) és Westermanntól (a Mythographi Graeci 1843-iki kiadásában); újabb kiadása Herchertől (az Erotici graeci Scriptores I. kötetében, Lipcse 1858).

Parthenogenesis

l. Szűznemzés.

Parthenon

a görögöknél 1. a lakóházban a lányok szobája; 2. Minerva temploma. Az athéni P. a görög-dór építészet gyöngye. L. Építészet (VI. köt., 240. old.).


Kezdőlap

˙