Passage-cső

l. Csillagászati műszerek.

Passager

(franc., ejtsd: paszazsé, de az elterjedt szót nálunk pasazsér-nek is ejtik) a. m. utas, különösen a kocsin, vasúton, hajón járó utas.

Passaglia

(ejtsd: passzalyja) Károly, olasz teologus és tudós, szül. a Lucca melletti Piave a San Pavlo helységben 1812 márc. 2. magyar nyától. Megh. Torinóban 1887 márc. 12. 1827. belépett a Jézus-társaságba és pappá szenteltetvén, 1844. tanár volt a Collegium Romanumban. Számos munkát irt: Commentarius de praerogativis P. Petri Apostolorum Principis (Regensburg 1850); De immaculata Deiparae conceptu (Róma 1854); ez, melyet Schrader Kelemen társával együtt dolgozott ki, jelentékeny mérvben hozzájárult a szeplőtlen fogantatás dogmájának kihirdetéséhez. 1859. az olasz egység eszméje eltántorította és egy névtelen röpiratot adott ki: Pro causa italica ad episcopos catholicos, amelyben, hogy annál nagyobb figyelmet keltsen fel, a pápa világi hatalmát az egyházra nézve veszélyesnek állította. Erre, miután könyve indexre került, elhagyta a rendet és Torinóba ment (1861), ahol erkölcsfilozofiát adott elő. 1862-66. Mediatore c. lapot adott ki, melyben a pápa világi hatalmát ostromolta, miglen mindent nyilvánosan visszavont. Munkái közül említendők még: La questione dell'independenza ed unitŕ d'Italia dinanzi al clero (Firenze 1861); Renan Jézus életének cáfolata (Torino 1864, 2 köt.); La causa del cardinale Girolamo d'Andrea (u. o. 1867).

Passaic

(ejtsd: passzeik), város New Jersey É.-amerikai állam P. nevü countyjában, a Newarki-öbölbe torkolló P. és vasút mellett, (1890) 13 028 lak., kaucsukárukészítéssel, gyapjuszövéssel.

Passamaquoddy-öböl

20 km. hosszu és 10 km. széles öble az Atlanti-oceánnak Maine É.-amerikai állam és Új-Braunschweig kanadai tartomány közt, jó kikötőkkel. Legnagyobb szigetei a Campo Bells és Deer-Island. Legnagyobb folyója a Sainte-Croix.

Passarge

120 km. hosszu folyó Königsberg porosz kerületben. Hohensteintől 4 km.-nyire ered; Braunsbergtől kezdve hajózható; a Frisches Haffba ömlik.

Passaro

(Passero), hegyfok (Pachynum Promontorium), illetőleg alacsony sziklás sziget Szicilia DK-i végében Porto Palóval szemben, világító toronnyal. 1718 aug. 11. itt győzedelmeskedett Byng angol admirális a spanyol flottán.

Passau

az ugynaily nevü járás és püspökség székhelye a bajorországi Alsó-Bajor kerületben, a Duna, Inn és Ilz öszsefolyásánál, vasút mellett, (1890) 16 633 lak., parkett-, aranylakk-, bőr-, papir-, tükör-, porcellán-, gyufa-, sörgyártással; gőzfürészmalommal; gránitbányával, élénk kereskedéssel, amelynek fő cikkei a magyar gabona és az Obernzellben készített olvasztó tégelyek. P. az Inn és Duna közti sziklás földnyelven épített tulajdonképeni városból (Alstadt és Neumarkt) és a külvárosból (Innstadt és Ilzstadt) áll. A Dunán és Innen vashidak vezetnek át. Jelentékenyebb épületek egy magaslaton az V. sz.-ban alapított Szt. István székesegyház, amelyet a XVII. sz.-ban barokízlésben újra építettek; előtte a Domplatzon I. Miksa ércszobra; a domb É-i oldalán a Domhof a szentháromság, a Henrik- és más 2 kápolnával; továbbá a mostani postaépület, amelyben V. Károly és Szász Móric 1552. a passaui egyezséget kötötték; a püspöki palota és a városháza. Az Innstadt fölött van egy búcsujáró Mária-templom kapucinus kolostorral; balra a Dunától egy hegylejtőn, ahol a Stadtpark terül el, látható az egykori kastély Freudenhain, most az angol kisasszonyoké. A város fölött az Ilz mellett van Hals fürdő, 2 Kneipp-féle intézettel. A város legrégibb része, az Insstandt helyén már Kr. e. 100. volt egy helység, amelyet Bojodurumnak hivtak; ezt a rómaiak idejében Castra Batavának hivták. 738. püspökségnek lett székhelyévé. Piligrim püspök a X. sz. végén térítőket küldött hazánkba s utóbb állítólag az apácák itteni zárdájában temették el Gizellát, Szt. István feleségét (l. Gizella). 1803. a püspökséget szekularizálták, amelynek akkor területe 990 km2, lakóinak száma 52 000 és tiszta jövedelme 430 000 frt volt. A püspökség Ny-i része a várossal együtt akkor Bajorországnak, a K-i nagyobb rész pedig a toscanai nagyhercegnek jutott. 1805. azonban Bajorország az egész püspökséget megkapta. V. ö. Erhard, Gesch. der Stadt P. (Passau 1862-64); Morin, P., das Koblenz d. Donau (u. o. 1878); Lang és Widemann cikkei; Passauer Annalen (Histor. Jahrb. 1896).

Passaui csuprok

a passauvidéki (Bajorország) grafitból készült edények, melyeket fémek olvasztására alkalmaznak. Igen magas hőfokot kibir, a nélkül hogy megváltoznék.

Passaui egyezség

v. szerződés, Szász Móric lázadása és V. Károly menekülése után Károly öccse Ferdinánd király, a választófejedelmek és a többi német fejedelmek között Passauban egyezség jött létre 1552 jun. havában. Ez egyezség értelmében az ágostai vallásuak az újabb birodalmi gyülésig szabad vallásgyakorlatot nyernek, az elfogott fejedelmek, János Frigyes és Hesseni Fülöp visszanyerik szabadságukat és az augsburgi interimet hatályon kivül helyzik. Ezt az egyezséget 1552 jul. 29. az ágostai hitvallásu fejedelmek, aug. 15. pedig a császár is aláirta. Ezen egyezség 1555. némi módosításokkal az augsburgi vallásbékében birodalmi törvény erejére emeltetett. V. ö. Wolf G., Der Passauer Vertrag. Neues Archiv für sächsische Geschichte 1894. 15. köt.


Kezdőlap

˙