Passer

(lat.) a. m. veréb.

Passerinae

l. Éneklő madarak.

Passetemps

(franc., ejtsd: pasztań) a. m. időtöltés, szórakozás.

Passevolant

(franc., ejtsd: paszvoláń), régebbne a katonai szemléknél a többiek közé pótlékul betett, becsúsztatott katona, hiánytöltő, lógós; továbbá kirándulásoknál csendes résztvevő, ki tulajdonképen nem tartozik a társasághoz; ideiglenes, valamely állást átmenetileg elfoglaló hivatalnok; hallgatag, nem fizető utitárs v. ingyen néző a szinházban.

Passiflora

L. v. passzióvirág (növ.), l. Golgotavirág. - Passifloraceae, l. Golgotavirágfélék.

Passiflorinae

(növ.) a. m. golgotavirágképüek, a samydaceák, passifloraceák, turneraceák, loasaceák, datislaceák és begoniceák egyesítése, a kétsziküek rendje. Virágjok csillagszerü, lentnős v. perigin, tagjai örveshelyzetüek, 3 v. 5-ös taguak. A termő külső v. belső, három levélből alakul, egy- v. háromrekeszü, a magsarjasztója a falán van. Többnyire 3 különböző bibeszála v. bibéje van.

Passim

(lat.) a. m. elszórva, itt-ott, össze-vissza.

Passini

Lajos, osztrák festő, szül. Bécsben 1832 jul. 9. A bécsi művészeti akadémián Kupelwiesernek, Führichnek és másoknak tanítványa volt, majd Velencében megismerkedvén Werner Károly aquarellfestővel, vele beutazta Dalmáciát és elment Rómába is, ahol állandóan letelepedett. Eleinte építészeti, majd genreképeket festett aquarellfestékkel. Miután rövid időt töltött Berlinben, 1873. végleg Velencében telepedett le. Ragyogó szinezésü, tökéletes technikáju aquarellképei közül különösen említendők: A fiatal hittanító; Főpapok a római Szt.-Péter-templomban (1870, berlini nemzeti képtár); Gyónás; Fölolvasás Tassóból a chioggiai halászok között; Körmenet Velencében; Dinnyeárus Chioggiában stb. 1890. megkapta a Pro litteris et artibus rendjelet.

Passio

(lat.) a. m. kínszenvedés, szenvedély; a kat. egyházban Krisztusnak kínszenvedése és halála; l. Miszteriumok.

Passionato

(ol.), zeneelőadási műszó, a. m. szenvedélyesen. Egyenlő az appassionato kifejezéssel.


Kezdőlap

˙