Persigny

(ejtsd: perszinyi) János Gilbert Viktor Fialin, P. herceg, francia államférfiu, szül. St.-Germain-l'Espinasseban (Loire) 1808 jan. 11. és megh. Nizában 1872 jan. 13. Tanulmányait a saumuri katonai intézetben végezte, mire 1828. egy huszárezredbe lépett. 1830. köztársasági érzelmei miatt elbocsátották és erre Párisban a Temps munkatársa lőn. A Mémorial de Ste-Hélene c. munka olvasása felkölté benne a bonapartizmus iránt való hajlamot, mire az akkor Arenenbergben tartózkodó Lajos Napoleonnal barátságos viszonyba lépett. Ez időtől rendületlen hűséggel és ritka odaadással szolgálta barátja ügyét, ő szervezte a strassburgi pucsot (1836 okt. végén), s Londonba menekülve, megirta a Relation de l'entreprise du prince Louis Napoléon (London 1837) c. művét. 1840. jul. havában része volt a boulognei kalandban, amelyért a pair-törvényszék húsz évi fogságra itélte. Mihelyt börtönének ajtaját az 1848-iki forradalom megnyitotta, sikeresen buzgólkodott Napoleon köztársasági elnökké való megválasztása érdekében. 1849. a nemzetgyülésbe választották, mire Napoleon fontos diplomáciai küldetésekkel, nevezetesen az 1849 dec. és 1850 áprilisi berlini kiküldetéssel bizta meg. Az államcsíny napján, egy ezred élén megszállva tartotta a nemzetgyülés palotáját és másnap Napoleon a tanácsadó-bizottság tagjává nevezte ki. 1852 jan. 23. belügyminiszter lett és nőül vette Ney marsal unokáját. 1854. tárcájáról egészségi okoknál fogva lemondott és 1855. Angliába ment mint nagykövet, ahonnan 1859. visszahivták. 1860-63. ismét belügyminiszter volt és a szokott erőszakkal vezette különösen a választásokat, mindamellett az ellenzék számban fokozatosan erősbödött, amiért P.-nek 1863. vissza kellett lépnie. Kárpótlásul a császár szept. 13. herceggé nevezte ki; ez időtől fogva már csak mint szenátor és mint a titkos tanács tagja működött. Megélte még III. Napoleon bukását és a köztársaság megszilárdítását. Fontos emlékiratai (Mémoires du duc de P.) 1896. jelentek meg (Páris, kiadta Laire H.).

Persimona

(növ.), l. Diospyros.

Persio

(növ.), l. Lakmuszzuzmó.

Persis

l. Persia.

Persistens

(lat.) a. m. kitartó, szilárdul megmaradó, helyt álló; persistentia, kitartás, továbbá makacsság, csökönyösség, növénytani értelemben a. m. örökzöld és maradandó.

Persius

Aulus Flaccus, római szatiraköltő, szül. Volaterraeben Kr. u. 34 dec. 4., megh. Kr. u. 62 nov. 24. Tekintélyes családból származott, kiváló tanárai voltak és kitünő férfiakkal barátkozott, kik között egyaránt voltak irók (Lucanus, Caesius Bassus) és politikusok (Paetus Thrasca). Korán kezdett irni, sokféle műfajjal megpróbálkozott (lira, dráma, elegia Arria halálára), de csakhamar kizárólag a szatirára adta magát, melyben kiváló műveket alkotott. Kora halála után 6 szatiráját (melyben mint buzgó sztoikus könnyeket ont korának romlottsága felett) Caesius adta ki. Az utókorra nagy hatást gyakoroltak, tanuság mellette a sok magyarázat (Cornuti commentum glossae Pithoeanae), melyek legjobban Jahn kiadásában (Lipcse 1843) olvashatók. Magát P.-t kiadták: Heinrich (Lipcse 1844); Hermann K. Frigyes (u. o. 1854); Bücheler (Berlin 1868); Juvenalissal és Sulpiciával u. s. (Lipcse 1886). Magyarra Kis János fordította (Sopron 1829). V. ö. Kis János, P. élete (Magyar Minerva, Kassa 1826, IV. füz.); Barna Ignác, a Satirái ford. (Budapest 1881); tanulmány Hegedüs Istvántól, P. (Egyet. Phil. Közl. 1891).

Persona

(lat.) a. m. személy; a jogban jogalany, ellentétben a dologgal, jogtárggyal (res). - P. pubblica a. m. hivatalos személy; P. privata magánszemély. Midőn egy ember s több oly minőség egyesül, amelynek mindegyiknél fogva őt különös jogok illetnek s különös kötelességek terhelnek, azt mondják, hogy «unus homo plures sustinet personas». Ebben a helyzetben van p. minden közhivatalnok, mint egyúttal magánszemély. - P. grata, kedvelt személy.

Personalia

(lat.), valamely személy életviszonyai; róla szóló tudósítások, hirek.

Personalis

(lat.) a. m. királyi személynök. Teljes címe: P. praesentiae regiae in judiciis locum tenens. - Pesonalisták, a hajdani német birodalomban azok, kik személyökre nézve a fejedelemtől a birodalmi gyülésben ülési és szavazatjogot nyertek, mely különben őket meg nem illette.

Personalismus

(lat.) filozofiai rendszer, melyet a svéd Boström (l. o.) alapított.


Kezdőlap

˙