Peru-ezüst

a. m. alfenid (l. o.).

Perugia

(ejtsd: perudsa) vagy Umbria, 1. olasz vidék és tartomány a Markák, Aquila, Latium és Toscana közt, 9474 km2 területtel, (1881) 572 060, az 1893-iki becslés szerint 600 282, 1 km2-re 63 lak. Nagyobb részét hegyek takarják; É-on a római Apenninek, D-en a Szabin-hegység; csakis Ny-i részén vannak kisebb síkságok. Vizei a Tiber és mellékfolyói: a Nestore, Palia a Chianával, Chiascio a Topinóval (a Clitunnóval), a Nera a Velinóval (Saltóval és Turanóval); álló vize a Trasimeno-tó. Fő termékei búza, kukorica, hüvelyesek, bor, eper, olaj és különböző gyümölcsfélék. A hegyekben sok a juh és öszvér. A bányászat szolgáltat márványt, porcellánföldet, kevés vasércet és szenet. Az ipar ágai: a selyemipar, vaskohászat és papirosgyártás. Járásai: Foligno, Orveito, P., Rieti, Spoleto és Terni. - 2. P., az ugyanily nevü tartomány és járás fővárosa és püspöki székhely a Tiber és Trasimeno-tó közt, vasút mellett, (1881) 51 354, és 1893-iki becslés szerint 56 800 lak., selyemkelme-, vászon- és bársonyszövéssel, szeszgyárral; gabona-, olaj- és borkereskedéssel. A közművelődési intézetek közül kiválóbbak az 1276. alapított, 1860 óta szabad egyetem 23 docenssel, 198 hallgatóval; jogi, orvosi fakultással, gyógyszerészi és állatorvosi kurzussal, továbbá könyvtárral (17 000 kötet), botanikuskerttel, természettudományi és műtörténelmi gyüjteményekkel, etruszk és római régiségekkel; a collegio della Sapienza; a szépművészeti akadémia; az agrár-társulat; az árvaház. A régies külsejü város sok műemlékét és épületét Perugino s más umbriai mesterek művei díszítik; közülök kiválóbbak: a Piazza del Municipión a szép, 1277-ből való Fonte Maggiore nevü kút, a legszebb amaz időkből, Pisano Niccolótól és fiától Giovannitól faragott számos relieffel és a Cambio Arnolfótól készített 24 kis szoborral; a Piazza del Papán III. Gyula pápa bronzszobra Danti Vincenzótól (1556); a Piazza del Sopramuron Garibaldi szobra; a Piazza Vittorio Emanuelén II. Viktor Emanuel lovas szobra Tadolini tervei szerint; a XV. sz.-ból való s kivül befejezetlen San Lorenzo temploma Signorelli Lucától 1484. festett oltárképpel, egy márvány szarkofággal, amelyben III. Ince, IV. Orbán és IV. Márton földi maradványait őrzik és könyvtárában értékes kéziratokkal, a többi közt a VI. sz.-ból való Szt.-Lukács-kódexszel; a San Pietro de'Cassinensi bazilika, amelyet 1000 körül P.-i szt. Pietro Vincioli alapított, 18 antik oszloppal és Stefano da Bergamo által faragott szép székekkel; a San Domenico, 1304-ből gót épület, XI. Benedek pápa pompás síremlékével, amelyet Pisano Giovanni készített és egy hatalmas gót ablakkal (182 m2), amelyet P.-i Fra Bartolommeo csinált; az Oratorio di San Bernardino korai renaissance ízlésü, szines homlokzattal, Agostino d' Antonio pompás művével; a San Severo, egykori kamelduliai kolostor, most kollégium, kápolnájában Rafaelnek 1505-ből való első önálló freskójával; az Augustus-kapu, Colonia Vibia Augusta Perusia felirattal a Kr. u. III. sz.-ból; a Palazzo Pubblico (Comunale) a XIII. s XIV. sz.-ból való hatalmas olasz-gót épület a Pinacoteca Vannuccival, amely képeit 1863 óta a beszüntetett kolostorból és templomokból kapja rendkivül érdekes; a Collegio del Cambio Perugino hires freskóival és az ajtókon és székeken kiváló intarszia-művekkel. 5 km.-nyire a várostól fedezték föl 1840. a P.-i ó-etruszk temetővárost. P., Perusia néven egyike volt a 12 szövetséges etruszk városnak, 309 után pedig municipium latin jogokkal. Kr. e. 40. az Octavianus és Lucius Antonius közt folyó küzdelemnek volt középpontja. Octavianus a várost elfoglalván, az elégett, de csakhamar újra felépült és Augusta perusia nevet kapott. A keleti gótok korában Tuscia legfontosabb városa volt; 592. az exarchatushoz került; 774. a Patromonium Petrihez; a XII. sz.-ban Spletóhoz és 1377. pápai birtok lett. 1849. az osztrákok foglalták el; 1859. a pápai katonaság, de már 1860. Szárdinia szállotta meg. V. ö. Rossi Scotti, Guida di P. (1867); Bonazzi, Storia di P. (Perugia 1875-79).

Perugino

(ejtsd: perudino) Pietro, tulajdonképen Vannucci, olasz festő, szül. Cittŕ di Pievében 1446., megh. Perugiában 1523. Perugiában Piero della Francescának, Firenzében Verrocchiónak volt tanítványa. Fönmaradt művei közül legelsők a Róma Sixtus-kápolna freskóképei (elkezdve 1482), közöttük az a hires festmény, melyen Krisztus szt. Péternek áradja a mennyország kulcsait. A következő időben fölváltva tartózkodik különböző városokban, de leginkább Firenzében, hol állandó műhelye volt. Ez időből valók függő képei közül: Madonna (London, nemzeti képtár); Szentek közt trónoló Madonna (Páris Louvre és bécsi muzeum); Krisztus születése, négy mellékszárnnyal (Róma, Villa Albani) stb. 1494. Velencében járt és valószinüleg ettől fogva alkalmazta képeiben sűrübben az olajfestést. Következő képei: Két szent közt trónoló Madonna és egy kitünő, rendkivül finom kivitelü képmás (Firenze, Uffizi-képtár); Krisztus sírba tételének hires képe (1495, Firenze, Pitti-képtár) jó elrendezésü, de némileg fölületes; Krisztus keresztre feszítése és Krisztus az Olajfák hegyén (Firenze, akadémia), főleg szinezésükkel hatnak, de Krisztus siratása (Pitti) minden tekintetben eredeti fölfogásu, legjelesebb művei közé tartozik; kitünő Madonna-képei a fanói S. Maria Nuova, a sinigagliai S. Maria delle Grazie, a cremonai S. Agostino templomokban és a milanói Poldi-képtárban. 1492-96 közt festette a firenzei S. Maria Maddalena de'Pazzi templomban három részből álló gyönyörü, megható freskóképét, mely Krisztust a kereszten és az őt gyászoló szenteket ábrázolja. 1499-1500. készítette el a perugiai Cambio (a pénzváltók csarnoka) freskóképeit. Kitünőek a boltozat díszítményei, de a falfestmények, Krisztus életéből vett jelenetek, ókori hősök és bölcsek próféták és szibillák, ótestamentomi alakok és szentek, a maguk egyforma, indokolatlan érzelgősségükkel már erejének hanyatlását mutatják. A következő években Perugiában, Firenzében, Rómában, Sienában és kis umbriai városokban dolgozik. Segédeinek is nagy része van már műveiben, melyek mind gyöngébbek lesznek. 1500. festette a Vallombrosa-kolostor számára Mária mennybemenetelét (Firenze, akadémia); kevéssel később készült a Mária és József esküvőjét ábrázoló hires kép (Sposalizio) a caeni muzeumban; azután a perugiai képtárban levő több festmény; A szűzesség diadala a kéj fölött (Páris, Louvre); hat szent freskóképe a perugiai S. Severo-templomaiban; a Vatikán Stanza dell' Incendiója mennyezetének hatásos díszítményei (1508); Pietŕ (spellói székesegyház) stb. V. ö. Mezzanotte, Della vita e delle opere di Pietro Vannucci etc. (Prugia 1836); Jordan a Dohma-féle Kunst u. Künstler-ben.

Perui kéreg

(növ.) a. m. kinakéreg; l. Kinafa.

Perui régiségek

különösen a mai peru fensíkján és a tengerpart mentében fordulnak elő. Egészükben az amerikai régiségek (l. o.) tekintélyes csoportját képezik, melynek egyéni jellege a halottak kultuszában a keramika, bronzöntés és textilipar terén domborul ki. A halottak eltakarítása mumiák (l. o.) módjára történt; a holttestet guggoló alakban zsákba vagy állatbőrökbe varrták, külön épületekben vagy szellős kútféle mélyedésekben helyezték el és foglalkozásukra valló tárgyakat helyeztek melléjök (a férfiaknál fegyvereket, a nőknél kézi munkához tartozó dolgokat).

[ÁBRA] 1. ábra. 2. ábra.

A keramikai dolgok tulnyomóan a tengerpart mentéről kerültek a gyüjteményekbe, mind alant széles domborodásuak, keskeny nyakkal, néha kettő-kettő összefügg, minként az 1. ábra mutatja. Más edényeken állatok (halak, madarak, denevérek) vannak utánozva, hol egész testben, hol ugy, hogy az öblös edényen valamely állatnak nyaka és feje (a 2. ábrán a Peruban otthonos kondorkeselyü feje) látható. Másutt a festésre fordítottak nagyobb gondot, helyenkint egész csataképeket ábrázolnak, holott az Ancon és Chancay sírmezőiről kikerült edények festése barna és a tetoválást használja motivumnak. A quitói fensík továbbá a Titikaka-tó környékének leletei közt jellemző alakjukkal feltünnek a guggoló embert vagy állatot ábrázoló öblös palackszerü edények (l. a 3. ábrát), melyeknek festése azonos a kolumbiai Csibcsa (l. o.) törzs emlékein látható technikával. A bronzöntés emlékei közül a buzogányok s csatabárdok magaslanak ki (l. különösen a 4. ábrát) és a relief-rajzok (5. ábra).

[ÁBRA] 3. ábra. 4. ábra. 5. ábra.

A nemes ércekből edényeket készítettek, bámulatosan pontos forrasztással és emberi arcra emlékeztető hermaszerü (l. Hermák) alakban. A textilipar fejlődését nagyban elősegítették a rendelkezésre álló kulturállatok (láma, alpaka), melyekből szindús és finom technikáju munkák készültek. Figyelemre méltó az anconi sírmezők szövetein az applikációnak (l Appliqué) egyik módja, melyen arany- és ezüst-szálak, nemkülönben madártollak segítségével gazeszerü átlátszó szövetekre vetették a mintát.

Perújítás

(a polgári eljárásban), az a perorvoslat (l. o.), melynek alapja az, hogy a fél a perben azért lett vesztessé, mert a peranyag az ő hibáján kivül (ide nem értve a határidő elmulasztásának esetét) nem teljesen vagy meghamisítva került a biróság elé; célja, hogy újabb eljárás után az alapperbeli itélet hatályon kivül helyezésével, a peranyagnak megfelelő új itélet hozassék. A magyar perrendtartás szerint P.-nak van helye: ha a fél az őt képviselő ügyvéd hibájából, névszerint azért lett ügyvesztesség, mert az ügyvéd a döntő ténykörülményeket kellő helyen felhozni vagy tagadni, v. a bizonyítékokat előadni elmulasztotta; ha a fél lényegileg a per tárgyára vonatkozó oly bizonyítékot hoz fel, melyet az alapperben nem használt; ha a fél a ellenfélnek vagy másoknak büntető törvényekben tiltott cselekménye (hamis eskü, hamis tanuzás) miatt lett pervesztessé. Valamennyi esetben a P. hosszabb záros határidőkhöz van kötve. A tárgyalás és a birói határozat tárgya első sorban magának a P.-nak megengedhetősége, és az újított per érdemének elbirálására csak abban az esetben került a sor, ha a biróság a P.-nak helyét találta. Az újított per azonban mindkét irányban egy véghatározattal döntetik el. Lényeges szabály még, hogy a P.-i kereset az alapperbeli kérelmen tul nem terjedhet, és hogy a P. az alapperben hozott itélet végrehajtását nem akadályozza. Miután az új sommás eljárást szabályozó törvény a felebbezési eljárásban az első biróságnál nem érvényesített új ténykörülmények és bizonyítékok érvényesítését is megengedi, ez által ebben az eljárásban a P. gyakorlati alkalmazásának köre tetemesen kisebbedett.; P. büntető ügyekben, l. Újrafelvétel.

Peru-kéreg

a. m. kina-kéreg, l. Kinafa.

Perun

l. Perkunosz.

Peru-salétrom

a. m. chilei salétrom (l. o.).

Perusia

l. Perugia.


Kezdőlap

˙