Pester Lloyd

német nyelvü politikai napilap. megindult 1854 jan. 1. a Pesti Lloyd-társaság kiadásában, szerkesztette Weisz János. Első sorban a hazai kereskedelem és ipar érdekeinek előmozdítását tűzte ki célul. Politikai tekintetben Deák Ferenc elveit hirdette; a szabadelvü párt megalakulása után e pártnak s a belőle alakult kormánynak vezéreszméit kultiválja. Weisz János után Rothfeld Samu és az alkotmány visszaállítása óta Falk Miksa a főszerkesztője. A lap felvirágzása ezen idő óta keltezendő. Van estilapja is. A P. a külföldön legelterjedtebb magyarországi lap és még Ázsiában, Afrikában és Észak- és Dél-Amerikában is olvassák.

Pesti

Gábor, l. Pesti Mizsér.

Pesti biztosító intézet

l. Fonciere.

Pesti Divatlap

főleg a társas élet, szépirodalom és művészet körében, divatképpel, irók és művészek arcképeivel, szinpadi képekkel, nemzeti és népdalok hangjegyeivel. Szerkesztette 1844 jul. 6-tól Vahot Imre. Petőfi Sándort, a hirre kapott ifju költőt, Vahot lapja megindultával magához fogadta segédszerkesztőnek, ki azonban 1846 közepén meghasonolván Vahottal, a P.-tól végkép megvált. Megjelent hetenkint egyszer, 4-edrétü két íven, rózsaszinü borítékban; 1845. 8-adrétben, 1846. 4-ed-, 1847-től ismét 8-adrétben. Kiadta előbb 81844-45) Erdélyi János, azután Vahot Imre, megszünt 1848 jun. 25. A folytatása Budapesti Divatlap címmel jelent meg az év végéig 4-edrét alakban és Nemzetőr c. melléklappal.

Pesti hazai első takarékpénztár egyesület

hazánknak ez idő szerint is legnagyobb takarékpénztára ugyan, de ennél sokkal fontosabb az a szerep, amelyet ez intézet a hazai hitelintézetek történetében játszott. Alapítása 1840. évre, Magyarország gazdasági emancipációjának kezdetére esik és példája lőn az ország többi takarékpénztárainak, sikerei pedig buzdításul szolgáltak követőinek. Megalapítsa kizárólag Fáy András (l. o.) érdeme, aki irodalmi s társadalmi úton, vármegyei és törvényhozási gyülésekben agitált mellette, mig végre Pest vármegye 1839. évi közgyülésének támogatásával 1840 elején a P. megkezdette működését. Ekkori szervezetében azonban tisztán humanisztikus intézmény volt, amennyiben egyfelől a takarékosság gyámolítására s az uzsora kiirtására vállalkozott, e mellett munkásságának eredményeit közcélokra kivánta fordíttatni. Az alapítók legnagyobb része a birtokos nemességből került ki, de sokan voltak a kereskedők s a honoráciorok is; az intézet megnyitásakor csak 326 részvény volt jegyezve, 1844. már 667. A következő évtől kezdve nem vett föl a takarékpénztár új tagot s ez évben Kossuth Lajos indítványára részvénytársasággá alakult át. Üzletmenete folyton élénkült s minden év fokozatosan nagyobb és nagyobb nyereséggel záródott le. Csak az 1848. szabadságharc zavarta meg a fejlődését, amennyiben a forgalomban volt magyar bankjegyek és papirpénzek hitelingadozásai, meg a zavaros háborus idők nagyon megrendítették az egész hiteléletet. Különösen két körülmény összetalálkozása sujtotta nagyon érzékenyen a többi takarékpénztárakkal együtt a P.-et is; nevezetesen a hitel megrendülése miatt a közönség hirtelen, rohamosan szedte ki betételeit s egyidejüleg a takarékpénztárak nem tudták behajtani követeléseiket, mert az üzleti élet pangott, a nemesi birtokokat pedig védte az 1848-iki moratorium. A P. a kormánytól két ízben is kapott ugyan ekkor 100 000 frtra menő kölcsönt, de ennek dacára sem tudta már 1848 jul. havában mindenkinek a betétét visszafizetni. A szabadságharc leveretése után pedig ezekhez járult még a magyar pénzjegyekben történt veszteség is, amely a P.-nál 177 167 frtra ment. A nagy csapásokat azonban már az abszolut korszak ideje alatt kiheverte az intézet, sőt 1868. az alap- és tartaléktőkéjét egy millióra frtra, 1871. pedig már 2 400 00 frtra emelte fel. Ma 5000 darab 1000 frtos névértékü részvényen 5 000 000 frt alaptőke van befizetve. Évi osztalékai a névérték 40-50%-os kamatozásának felelnek meg.

Pesti hengermalom-társaság

egyike a főváros legnagyobb malomipari vállalatainak, amelyet még 1839. Széchenyi István gróf alapított. Különösen fontos szerepe volt e malom-társaságnak abban, hogy a magyar liszt világhirét megalapította. Jóllehet magának a magyar búzának kiválósága az, amely a mai versenyben mindenütt diadalt biztosít a magyar lisztnek: mégis csak azért lehetett ez a gyártmány világpiaci elsőrendü cikk, mert a magyar nagy malmok s ezek között különösen a P., a modern malomtechnika minden vívmányát gyorsan alkalmazták ütemükben. Ez az ipari tökéletesedés, párosulva a magyar búza speciális tulajdonságaival, nagy piacokat biztosít a magyar lisztnek s ezzel állandó keresletet szerez a magyar búza számára. A P. 800 000 frt alaptőkéje 2000 darab 400 frtos részvényre van osztva. Évi osztalékai a névérték 5-11, 25%-os kamatozásának felelnek meg.

Pesti Hirlap

1. politikai lap, szerkesztője Kossuth Lajos, kiadótulajdonos Landerer Lajos volt, megindult 1841 jan. 2. és 1844 jun. végéig volt Kossuth szerkesztése alatt, s azt még ellenségei sem tagadhatták, hogy a hirlapirodalmat tulajdonképen ő teremtette, ő tette azzá, minek lennie kell. 1844 közepén Szalay László vette át a szerkesztést. Szalay egy év mulva Csengery Antalnak adta át a szerkesztői tollat, de utóbb is több évig munkatársa maradt a lapnak. 1849 jan. 4-én Jókai Mór mint fő- és Szilágyi Sándor mint segédszerkesztő van megnevezve a lapon; jan. 23. betiltatott, ápr. 24. esti 6 órakor ismét megjelent; az első lap volt, mely ekkor fehér alapon zöld és veres nyomással Pest népéhez szabad hangon szólt; ápr. 25. Obernyik vette át Szilágyi Sándortól a lapot, mig a tulajdonképeni szerkesztő, Jókai megérkezett, ki máj. 1-től jul. 8-ig szerkesztette. Ekkor megszünt. 1848 dec. végén 2554 példányt küldetett szét belőle a pesti postán vidékre. Megjelent ki ívrét-alakban hetenként kétszer, szerdán és szombaton, két-két íven, 1845 ápr. 1-től négyszer, egy íven, velinpapiroson. 1848 márc. 17-től hetenkint hatszor jelent meg. - 2. P., a Magyarország és a Nagyvilág politikai melléklapja, 1866 dec. 16-án indult meg és Frankenburg Adolf szerkesztette, 1867 márc. 4. azonban már Aldor Imre vette át a szerkesztést és ápr. 8. címét Pesti Hetilapra változtatta; mint ilyen is megszünt 1869 végén. - 3. P., politikai napilap; szerkesztette 1867 márc. 5-től (mikor megindult) Lázár Kálmán gr., ápr. 12-től Vértesi Arnold; megszünt az év végén a 136. számmal. - 4. P., politikai napilap, melyből 1878 végén 6 mutatványszám jelent meg és 1879 jan. 1. óta rendesen jár; kiadótulajdonosok a Légrády-testvérek; előbb Csukássi József szerkesztette a lapot; ennek távozása után, 1881 máj. 27-től, Kenedi Géza dr. a lap szerkesztője. Megjelenik 4-edrét két és fél íven.

Pesti Hirnök

politikai napilap, első mutatványszáma 1860 febr. 18. jelent meg; szerkesztette, mint a lap tulajdonosa, Szabó Alajos dr., szept. 12-től Ilméri Kiss István, dec. 6-tól Török János (ki a lapnak elejétől fogva főmunkatársa volt), 1866 dec. 5-től Jakabffy Gyula, 1867-től klerikális irányban szerkesztették. Kiadta 1860. Werfer Károly, 1861-től Emich Gusztáv, 1863-tól Szabó Alajos és Török János, 1865 okt. 3-tól az utóbbi egyedül. Megjelent kis ívrétü egy íven. 1868 dec. 15. megszünt s az Idők Tanujával egyesülten, a két lapból keletkezett e Magyar Állam.

Pesti Hölgydivatlap

közlöny a szépirodalom, művészet és kiválólag a divat köréből; Király János alapította 81860 jul. 1-től december 15-ig magyar Hölgydivatlap címet viselt); főmunkatársa volt Komócsy József. Megjelent havonkint kétszer, 4-edrét másfél íven, szines borítékban, divatképekkel, kivágott minta-mellékletekkel, öltözékek rajzaival természeti nagyságban és számos finom kézimunka-mintával. megszünt 1873 szept. 25. Folytatása a Budapesti Bazár.

Pesti Ivek

l. Pesti Röpivek.


Kezdőlap

˙