Peták

azaz ötös, nagy öt krajcáros váltópénz, a szláv pet a. m. öt szóból. E fajta pénzek I. Ferenc óta verettek pengő pénzlábra. P. alatt silány tartalmu pénzt is értünk, p. egy P.-ot sem ér; nem adnék érte egy P.-ot sem.

Petalit

(ásv.), litium-aluminium-szilikát, mint litiumtartalmu augit fogható fel; vaskos, quarchoz hasonló, vöröses-fehér szinü tömegekben, de ritkán egyhajlásu rendszerbeli kristályokban is terem, különösen Utö szigetén gnájszban, Bolton vidékén (Massachusetts) márványban, Elba szigetén gránitban. Az utóbbi helyen kristályokban, melyeknek nem P., hanem kasztor a nevük. K. 6,5, fs. 2,4.

Petalum

(lat.) a. m. szirom (l. o.).

Petánc

község, l. Széchénykút.

Petárda

kisközség Baranya vármegye siklósi j.-ban, (1891) 1059 horvát, szerb és magyar lak.

Petárda

(franc. pétard), 1. ércmozsár, mely magas kalaphoz hasonló alaku, mélysége körülbelül 7 hüvelyk, torkának átmérője 5 hüvelyk. Gyujtólyuka a fenekén van, hogy a töltést kényelmesen lehessen meggyujtani. A P.-t a kapu, palánk vagy falhoz akasztották, hogy szétrobbanásával rést üssön rajtuk. A P. francia találmány, legelőször Franciaországban alkalmazták. IV. Henrik navarrai király P. segítségével vette be 1579-ben Cahorst, a francia király várát, melyet hozománykép neki igért, de nem adott át. A P. helyet később ostromzsákot (l. o.) használták. Ma azonban az új rendszerü messzehordó lövegekkel biztosabban lehet célt érni. - 2. P., kemény papiroscsőbe rakott töltés, amelyet tüzijátéknál használnak.

Petasites

Tourn (növ.), l. Kalapfű.

Petaurus

Shaw. (állat), l. Repülő erszényesek.

Petavius

Dionysios (tulajdonképen Petau Dénes), hires kronologus, szül. Orléansban 1583 aug. 21., megh. 1652 dec. 11. Egyetemi tanulmányainak végeztével két évig Bourgesban a bölcsészeti karon tanárkodott, mire 1605. Párisban a jezsuita-rendbe lépett. 1621. a párisi hittudományi karnak tanára lőn. Fő műve: De doctrina temporum (Páris 1627, 2 köt.), melynek folytatása Uranologion (u. o. 1830) cím alatt jelent meg. (Újabb kiadások: Amsterdam 1703, Verona 1734-36, Velence 1757). E mű kivonata, a Rationarium temporum (Páris 1633), sokáig tankönyvül szolgált az iskolákban. Sok kiadást ért az ő Tabulae chronologicae regum, dynastiarum, urbium, rerum virorumque illustrium (Páris 1628, utoljára 1708) címü műve is. Megemlítendő még: Theologica dogmata címü műve (u. o. 1644-50, 5 köt., újabban Fournialstól, u. o. 1865-67, 8 köt.). V. ö. Stanonik, Dionysius P. (Graz 1876).

Pete

(ovum, ovulum), a petefészekben fejlődő tojás. A legegyszerübb pete gömbölyü sejt. Üvegszerüen átlátszó hártya, a fénylőöv (zona pellucida) veszi körül. A sejtprotoplaszma v. peteszék (vitellus) finom fonalakból alkotott váz és ebben zsírfényü átlátszó szemecskékből, a peteszékszemecskékből áll. A peteszékben foglalt magot v. csirahólyagot egynemü finom birok veszik körül, benne finom fonalak és tiszta folyadék van, valamint egy sejtmagocska, a csirafolt is található benne. A legtöbb pete fénylőövén számos finom csatornát lehet látni, sok állatnál a fénylőövön nyilás (mikropile) is van; mindezek a termékenyítésre fontosak. A mikropile kiválóan számos gerinctelen állat és a halak petéin fordul elő, de számos magasabb rendüek petéin is találták. A halak hüllők, reptiliák és madarak igen nagy tojásaiban a főpeteszék csak kis helyet foglal el. A madártojás bennékében a főpeteszék az u. n. kakashágást alkotja. A béka petéin a főpeteszék festéke és könnyebb fajsúlya által tünik fel; úszópetén azért a főpeteszék mindig felül látható. A petetojás többi részét mellékpeteszéknek nevezik. Az ember és emlősök petéin a mellékpeteszéket a főpeteszékben elszórtan látható gömböcskék képviselik. Az emberpete azért igen kicsiny, átlag 0,17 mm. átmérőjü.

P. a növénytanban (magrügy, magcsa, gemmula), a virágzó növények nőivarszerve, melyben a termékenyítő petesejt van, s termékenyülve csirának alakul, mire az egész pete mag lesz. A pete tehát a magnak mintegy fiatal kora. A pete a magrejtőben a magsarjasztóból fejlődik. Mint aprócska rügyecskét szabad szemmel is fel lehet ismerni. Részeit a magsarjasztóhoz mint kurta nyelecske a petekötő (funiculus umbillicaris, köldökzsinór) köti, melyen át többnyire egy edénynyaláb huzódik a magsarjasztóból.


Kezdőlap

˙