Petheő

(gersei) -család. A Vas vármegye déli részén honos Nádasd nemzetségből származott. legrégibb ismert őse, Csapó, még a tatárjárás előtt élt. Ennek szépunokája, az 1340 körül élt I. Pető (Péter) lőn a család névadója. E Petőnek három fia közül György 1391. barsvármegyei alispán volt; I. János és Tamás az 1403-iki fölkelés leverésében szereztek nagy érdemeket. János ekkor Zsigmond király, Tamás Garay Miklós nádor zászlaja alatt harcolt. Jutalmul János és Tamás a zalavármegyei Keménd várát kapták, csakhogy ezt 1405. ostrommal kellett elfoglalniok a lázadó Rohonoczy- és Kakas-családtól. János aztán 1405-9. években zalavármegyei főispán lőn. E Jánosnak 3 fia közül II. Pető és László 1425. Zala és Vas vármegyék főispánjai voltak. Pető azonkivül a huszita és török háboruban is vitézkedett s 1433. Zsigmondot rámai útjában hűségesen kisérte. II. János, szül 1525. Ferdinánd és Miksa királyok uralkodása idején mint soproni kapitány és sopronvármegyi főispán, majd mint zólyomi, lippai (1551), kassai (1558), komáromi (1562) kapitány játszott szerepet Az 1547-iki schmalkaldeni hadjáratban is vitézkedett. 1459. bárói rangra emeltetett. 1559. szerencs ostromában vett részt. 1566. a komáromi hajóssereg kapitányaként működött, majd pedig a dunamelléki hadak főkapitánya lett. A főpohárnoki és kamarási méltóságokat is viselte. Ő szerezte meg családjának a nagy zemlénvármegyei Sztropkó várát és uradalmát 1569. Megh. 1578. jan. 22. Fia P. Ferenc, 1622. jászói prépostként említtetik. P. István, mint ezredes abban a seregben hadakozott, melyet II. Mátyás király, Forgách Zsigmond vezérlete alatt, a szorongatott szászok védelmére, Báthory Gábor erdélyi fejedelem ellen Erdélybe és Moldvaországban küldött. E hadjáratban életét is veszté (1611). P. Zsigmond, szül. 1622. Ónod várának főparancsnoka, országos alkapitány. 1659. Felső-Magyarországnak, 1660. pedig a Dunán inneni részeknek főkapitánya lett. 1666. I. Lipót királytól örökös grófi rangot nyert. 1672. Zemplén vármegye főispánja. Betöltötte a kir. udvarnoki, tanácsosi és kamarai elnöki tisztségeket is. Megh. 1675 ápr. 14. P. László, vitéz katona. Előbb Bársonykő és Kis-Komárom, utóbb Keszthely várának kapitánya volt. 1687. neki is el kellett szenvednie a Caraffa-féle üldözésnek kínjait. P. Mihály, I. József király buzgó párthive. 1709-37. Zemplén vármegye főispánja volt. P. Zsigmondban 1766. a P. férfiága kihalt.

Pethur

Péter ispánnak, Gertrud gyilkosának Katona Bánkbánjából ismeretes neve. L. Péter (6).

Peti

kambodsai váltópénz, l. Dong.

Peti

József, ref. teol. tanár, szül. Komlósdon (Somogy) 1834 okt. 24., megh. Pápán, 1862 aug. 22. Tanulmányait Csurgón (1844-50) kezdte s 1850-től Pápán folytat, hol 1852. a teol. tanfolyamra lépett. Ebből 21/2 évet végzett itt, mig egy évet a bécsi prot. teol. fakultáson, felet a bázeli egyetemen töltött. 1856 őszére visszatérvén hazájába, pápai gimnáziumi tanár, egy év mulva kecskeméti, 1859. pesti teol. tanár lett. Mint ilyet a dunamelléki egyházkerület 1861. egyházi aljegyzőjévé választotta. Mint a Házi Kincstár segédszerkesztője s az akkori egyházi közlönyök szorgalmas munkatársa, számos cikket, egyházi beszédet, kisebb dolgozatot s ezek mellett több nagyobb tudományos értekezést irt. Önálló műve: Az eszmeelviség védelme (Pest 1860). Kéziratban is maradtak dolgozatai. V. ö. Szabó Károly, P. emlékezete (Sárospataki Füzetek 1863).

Petinet

(franc., ejtsd: petiné), a láncfonalas kötőszövött áru egy részét, t. i. a mintás árut nevezik igy. P.-üveg, l. Velencei üveg.

Petiolus

(lat.), l. Levél; P. foliaceus, l. Állevél.

Pétion

(ejtsd: petyioń) Sándor, tulajdonképen Sabes Anna, a haitii köztársaság elnöke, szül Port au Prince-ben, Haiti szigetén 1770., megh. 1848 márc. 29-én. 1789-től kezdve szülőföldjének harcaiban és fölkeléseiben több ízben szerepet játszott és 1807. a sziget elnökévé választatott.

Pétion de Villeneuve

(ejtsd: -dö viljnöf) Jeromos, francia forradalmi politikus, szül Chartresban 1753., megh. 1793. Mint a harmadik rend képviselője lépett a nemzetgyülésbe, hol Robespierre-el és Buzot-val a Mirabeau által alkotott alkotmányos királyi párttal szemben a köztársasági pártot alapította. 1791. főtörvényszéki elnök lett és ebben az állásban a menekülés közben elfogott királyi családot visszahozta Párisba. A király letételére szavazott, majd a forradalmi propaganda érdekében Angliába utazott, visszatérte után pedig Páris mairejévé választották. Az 1792 jun. 20. felkelés alkalmával sokáig várakoztatta a királyt és csak délután 4 óra tájban jelent meg a Tuileriákban, hogy a tömeget távozásra birja. E miatt vádat indítottak ellene, de a nemzetgyülés a vádkeresetet beszüntette. Később a mérsékeltebbek, majd a girondisták pártjára hajlott és az aug. 10. zendüléskor csakugyan intézkedéseket tett a király védelmezésének érdekében. De ezzel a jakobinusok gyanuját, majd gyülöletét vonta magára, kik a girondisták bukásakor őt is vád alá helyezték és 1793 jun. 2. börtönbe vetették. Innen ugyan elmenekült és a Bretagneba futott, de üldözői itt is nyomába akadtak és újabb futásra kényszerítették. Hetek múlva az ő és társának, Buzotnak tetemét találták St. Emilion mellett, a vetés követett-e el, avagy éhhalállal mult-e ki. Munkái. Oeuvres de P. (4 köt.), 1793. jelentek meg, emlékiratait: Mémoires inédites de P., Dauban adta ki (Páris 1866).

Petiotozás

Petiot burgundi birtokostól ajánlt eljárás, mely abban áll, hogy aki nem sajtolt törkölyre azonnal, a lefolyt must vagy vörös bor mennyiségének megfelelő 16-18° R. meleg s 15-17%-os nádcukoroldatot töltenek s azzal erjedni hagyják; Petiot szerint ez az eljárás 3-4-szer is ismételhető, de az utóbbi termékek kevés savat tartalmaznak. Szokták a törkölyt 6-7%-os alkohol tartalmu vizzel is leönteni, de ez nem ád olyan jó bort mint a cukros viz, fő dolog, hogy a törköly friss legyen és hogy az erjedés minél hamarább meginduljon, l. Lőre.

Petirs

kisközség Temes vmegye lippai j.-ban, (1891) 342 oláh lak. A nadrági vasipartársaságnak itt vasércbányái vannak.


Kezdőlap

˙