Pianissimo

(ol.), zeneelőadási műszó, melynek rövidítéseül rendesen pp. használtatik, a. m. igen gyengén, igen halkan. P. quanto possibile, megrövidítve ppp., a. m. lehető leggyengébben.

Piano

(ol.), zeneelőadási műszó, a. m. gyengén, halkan, rövidítve p. vagy pia. A franciák P. szón még magát a zongorahangszert is értik, p.: Composée pour le Piano a. m. zongorára szerzett zenemű.

Piano di Sorrento

község Nápoly olasz tartományban, a Sorrentoi-öböl mellett, (1881) 8122 lak., szép és termékeny környékkel, amelyen számos a villa.

Pianoforte

l. Zongora.

Pianosa

(Planasia), Livorno olasz tartomány Marcinana nevü községéhez tartozó alacsony sziget, 12 km.-nyire Elbától, 6 km. hosszu és 4 km. széles, 774 lak., akik nagyobbára halászok. Sok rajta az olajfa. A rómaiak idejében számüzetési hely volt. Itt ülték meg Agrippát, Augusztus fiát.

Piaristák

l. Kegyesrendiek.

Piassaba

v. piassava (növ.), l. Attalea.

Piaszter

(az olasz piastra a. m. fémlemez szótól), eredetileg spanyol pénz és a pesónak másik elnevezése volt, onnét elterjedt a spanyol gyarmatokra, Dél- és Közép-Amerikába és Törökországba, mely utóbbi helyen sokkal kisebb értékü. A török arany P. értéke 21,5 fillér és felosztatik 40 párara (l. Gurus); az egyiptomi arany P. = 24,4 fillér.

Piasztok

lengyel fejedelmi család, melynek alapítója és törzsapja egy közönséges paraszt Kujaviából; a IX. sz. közepe táján a legenda szerint lengyel herceggé lett. A p. családjából sarjadt negyedik uralkodó I. Miciszláv (l. o.) volt, s a dinasztia utána még öt századon át uralkodott Lengyelországban; nevezetesebb tagjai voltak még: II. vagy Bátor Boleszláv, az Öles Ulászló és III. Kázmér. A lengyel uralkodó ház férfiága III. Kázmérban (1370), női ága pedig Hedvigben, Jagello nejében (1399) halt ki. Mazoviában (l. o.) azonban a P. egy mellékága 1526-ig mint szuverén hercegi család uralkodott; legtovább föntartotta magát mégis Sziléziában, a Schweidnitz, Öls, Glogau, Oppeln, Teschen és Liegnitz hercegekben,de Vilmos György Liegnitzi herceggel 1675. végkép kiahlt a P. családja. V. ö. Balzer, A P. genealogiája (Krakó 1896).

Piatra

Nemtu román kerület fővárosa a Bisztrica partján, ahol a Kárpátokat elhagyja, vasút mellett, mintegy 20 000 lak., akik a Kárpátokból leúsztatott fával űznek élénk kereskedést; gimnáziummal és nagy országos várásokkal.


Kezdőlap

˙