Pinakoid

(gör.), a kristálytanban a véglapnak tudományos neve. L. még Klinopinakoid.

Pinakoszkóp

(gör.), a bűvös lámpának (l. o.) egyik, a szkioptikonhoz hasonló alakja.

Pinakotéka

(gör.) a. m. képgyűjtemény; Athénben a propileumok északi szárnyán volt képgyűjteményt nevezték igy. Mostanában a müncheni képtárak viselik ezt a nevet. Az u. n. Alte P. régi mesterek, a Neue P. modern mesterek műveit tartalmazza.

Pinal de Rio

(Pinál del Rio), város Kuba szigetének DNy-i részén; Habanával vasút köti össze s a Vuelta de Abajo völgyben fekszik, hol a legjobb dohány terem. Kikötője La Coloma 20 km.-nyire DK-re van s élénk kereskedést folytat; P. lakosa (1887) 29 497.

Pinang

v. pinangdió (növ.), l. Arékapálma és Bételbors.

Pince

egészen vagy részben a föld színe alatt lévő vagy hegyoldalba vájt helyiség, legtöbbször falazva és boltozva. Újabb időkben a föld szine fölé is építenek P.-ket (amerikai jégvermek, homoki borpincék), de akkor azokat több méter vastagságu földfeltöltéssel, vagy egyéb elszigetelő szerkezettel veszik körül. A P.-ben a hőmérséklet hűs és egyenletes révén, azt bor, sör, jég, tej és egyéb élelmiszerek stb. raktározására és eltartására használják. Fontos a P.-nek szellőztetéséről és a talajviztől való megóvásáról gondoskodni. Tejes P.-k hőmérsékletének télen sem szabad 15° R.-nél alább szállani; boros P.-k átlagos hőmérséklete 8° R., a mellett egészen sötétek és igen jól szellőzöttek legyenek. A sörös P.-k hidegek, 5° R. a hőmérsékletük, amiért is jeges vizet folyatnak rajta keresztül. A jégpinczék nagyobb jégvermek és vagy mélyen a földbe vájatnak vagy amerikai módra a föld fölött építtetnek és a külső hőmérséklettől különböző elszigetelő szerkezetekkel védetnek meg. A jégpinczék bejárata észak felől van és a szorosabban vett P. lejárathoz hosszabb, több ajtóval elzárt folyósón juthatni. Az olvadt víz lefolyásáról kellőképen kell gondoskodni. Nagyobb városokban a P.-ket raktárul, mosókonyhákul, a fütőanyagok elhelyezésére használják; sokszor a befektetett tőkének jobb kamatoztatása végett lakásokul is, bár ez higienikus okok miatt egészen elvetendő és igen sajnos, hogy Budapest e tekintetben az összes nagyobb városok közül a legelső helyek egyikét foglalja el. Újabb szabályrendelet szerint a lakásokul használt P.-k emeletmagasságának legalább is 2/3 részben a föld szine fölött kell lennie; a falakat a nedvességtől aszfaltréteggel óvják stb., mindamellett azonban a P.-lakások egészségtelenek és elvetendők. L. még Hűtés, Aszokolás és Erjesztő pince.

Pinceászka

(Porcellio scaber Latr.), az ászkafélék rendjének Oniscidae-családjába tartozó rákfaj; háta finoman szemecskézett, utolsó potrohgyűrüje háromcsúcsu, homályos szürke, többé-kevésbé fehéres vagy sárgás foltokkal tarkázva; 12-14 mm. hosszu. Egész Európában és Amerikában közönséges; különösen pincékben él az ászkok alatt, de a szabadban is tenyészik fakérgek és kövek alatt; növényi anyagokkal táplálkozik. Hozzá hasonlít a fali ászka (Oniscus murarius Cuv.), hátán nagyocska, sima szemölcsökkel, fölül szürkés-barna, kissé fénylő, két oldalt két sor világos sárga folttal, 12-17 mm. hosszu; közönséges, különösen kőfalakban tartózkodik, a pincékben is gyakori.

Pincebogár

a. m. bűzbogár (l. o.).

Pincehely

nagyközség Tolna vármegye dombovári j.-ban, (1891) 2684 magyar lakossal, vasúti állomással, posta- és távíróhivatallal és postatakarékpénztárral.

Pincelakás

l. Pince.


Kezdőlap

˙