Pipa

eszköz a dohányzáshoz, mely használatának helyéhez és idejéhez mérten a legkülönbözőbb alakban és nagyságban készült. Részei: a tulajdonképeni pipa (gyakran födéllel és az alsó részen bagógyűjtővel), melybe a dohányt tömik, és a szára, mely a dohány füstjét a szájba vezeti. A pipát leginkább fából, agyagból, tajtkőből, porcelánból,a szár meggyfából v. egyéb fából, szopókáját (a szár felső részén, a szíváshoz) szaruból, csontból, borostyánból stb készítik; használatát az amerikai bennszülött indusoktól vették át, kik a pipát (hosszu, tollakkal díszített nádcsőt) kalumetnek hívták (l. Békepipa), noha Grenville, ki Virginiát 1585. fedezte föl, már látott agyagból készült pipákat is. A mostani pipát jelenlegi alakjában (szopókával és bagólégyűjtővel) egy osztrák orvos, Vicarius Ferenc készítette először 1689. A pipa fajai még a csibuk (l.o.) a nargile (l.o.), meg náluunk a köznép közt divatos makrapipa. Hozzánk a pipa már a XVI. sz.-ban eljutott, mert a török pasák néha pipát ajándékoztak főurainknak, kik azonban ritkaságaik közé helyezték s nem használták; még Bethlen Gábor is ugyanezt cselekedte egy 1614. kapott pipával. A durvább agyagpipákat közönséges fazekasagyagból fémmintákkal sajtolják és esetleg mázolják is. A vörös török pipát vasoxidos agyagból készítik és égetés után rendszerint viasszal összegyúrt vasoxiddal dörzsölik, hogy minél szebb vörös szine és fénye legyen.Fekete pipát p. a debrecenit vörös agyagból készítik és végre szalmatűzben gőzölik (l. Gőzölt tégla, Grafitos edény). Keménysége és tartóssága miatt legkedveltebb az u.n. selmeci pipa, melyet különben Körmöcbányán, Zólyomban és több helyen is gyártanak. A selmeci pipát vörös agyagból (osztrolukai) és kövér, tűzálló agyagból készítik. Az igen kövér agyagkeverékből kolbászokat sajtolnak, melyeket a pipa nagyságának megfelelő darabokra széjjel vagdalnak és szikkadni engednek. A pipát a már meglehetősen kemény agyagból fémmintákkal sajtolják és tokban égetik. A fekete selmeci pipát szalmatűz felett gőzölik; a pettyeset pedig akképen nyerik, hogy a pipát hamugéppel befecskendik és csak ezután gőzölik, mikor a péppel födött részek az eredeti szint megtartják. Az u.n. kölni pipát vagy hollandi pipát, mely a szárral együtt van sajtolva, fehér, tűzálló agyagból (terre de pipe)készítik és agyagtokban égetik. Amerikában a Corncob-pipa a leghasználtabb, mely Tibbe Henrik, a "pipakirály" óriási gyárából kerül ki; anyaga kukorica-csőből készül.

Pipa

az állatorvostanban használt eszköz, mellyel az állat egyik vagy másik testrészén heves fájdalmat okoznak abból a célból, hogy az állat figyelmét a sebészi beavatkozástól elvonják. Vannak orrpipák, melyek a felső vagy alsó ajakra helyeztetnek s azokat összeszorítják. Készülnek fából vagy vasból. Vannak továbbá kötél- vagy lengyel pipák,midőn a tarkóra helyezett és a szájon áthúzott kötélhurkot erősen meghúzzák és a szájszegleteket felfelé feszítik. Kevésbé használatos a fülpipa, midőn vékony botra a ló fülének végét ráhajtják és azt rácsavarják. A combpipát a lefektetett állaton alkalmazzák, midőn a combra vastag longeból hurkot kötnek át s azt a közbehelyezett fa forgatásával annyira összeszorítják, hogy az állat combizmai képtelenek összehúzódni.

Pipa

(hajózás), l. Habláb.

Pipa

(mérték), régi portugál és spanyol ürmérték, különösen a bort mérték s mérik gyakran még most is vele. Az oportói pipa = 534 liter, a malagai pipa (35 arroba v. cantara) = 583 liter., rendesen csak (34 arroba) = 556 liter., a kataloniai pipa = 482 liter., Rio de Janeiróban a pipa = 500 liter., Angolországban a pipe törvényesen 2 hogshead v. oxhoft, azaz a borra vonatkozólag = 126 gallon.

Pipacs

(növ., Papaver Rhoas L., vadmák, píp a Kőrös mentén, pippancs vagy pillancsvirág Baranyában, pipacs betücserével, pipók a Balatonnál), a mák vad testvére. Sertés fű, levele sápadt zöld, szárnyas hasábu virága piros, a tövén gyakran fekete, tokja fordított tojásdad, az alja kerekített, bibekoronája 8-10 karéju. Mezőn, különösen vetésben gyakori, néhol a mező messzire piroslik tőle. Lóherésben félig éretten, opium-tartalmánál fogva a jószágnak ártalmas, de kevés magva a kenyérben nem árt. Néhol kertben virágnak ültetik. Szirma (flores rhoeadis) gyengébb tüdőhurut esetében a mellteának alkotó része, de szirupot (syrupus papaveris rhoeadis) is készítenek vele. A füstölő pornak, a sajtnak, bornak meg a cukrászsüteménynek is festéke. Tavaszi fehér P. (Anemone nemorosa), l. Szellőrózsa.

[ÁBRA] Pipacs bimbója kinyiláskor.

Pipagyujtó

l. Fidibusz.

Pipavirág

(növ.), l. Farkasalma.

Pipe

angol mérték l. Pipa.

Pipefű

(növ. pimpó, Potentilla L.), a rózsaféléknek sárga, ritkán fehér virágu füve vagy kórója, több mint 260 faja az É-i földgömb mérsékelt és hideg tájain nő (hazánkban 70). A szamócától az különbözteti meg, hogy vacka (virágtengelye) nem húsosodik el, hanem leveletlen marad. Virága ötöstagu, virágzata bogas sátor. A Tormentillát Tourn. (timpó Diószegiéknél) négyes tagu virágszerkezete különbözteti meg. A P. fruticosa L. egész méter magas, szárnyalt levelü, a hasonló P. Dahuricával (Nestl) együtt kerti virág, valamint a nepali P. atrosanguinea Lodd. is, melynek virága fekete biborszin. Itt-ott a P. recta L. és más csinos faj is kertben díszlik. A P. aurea L. és P. grandiflora L. svájci, szép sárga virágu, a P. formosa Don. nepali, virága sötétpiros. A P. speciosa Willd. krétai, szép fehér virágu. A P. atrosanguinea meg a P. colorata Lehm. fajból több szép fajvegyülék is keletkezett. Némelyikből a méh jól gyűjt. Sok faja jó takarmány, a P. anserina L. (lúdpázsit, fehér vagy ezüstös hátu fű, vad varádics) rendesen libapáston, lúdlegelőn terem, a legtöbb állat nem eszi, s ahol elszaporodik, sok jobb füvet félre szorit. Vastag tőkéjének lisztjét az északi szegény nép eszi. A P. argentea L. meg a P. erecta L. (P. Tormentilla Neck.) cserzőnek és vörös festéknek használatos. Az utóbbi tőkéje erősen összehúzó, ezért még a nép is gyűjti, szeszitalba teszi. Ez az erejét kivonja, azután gyomorerősítőnek és hasmenéskor issza. Oroszországban a P. fruticosa meg a P. rupestris L. levelét tea pótlékának gyűjtik. A P.-t a botanikus nagyon kedveli, egész literaturája van.

Pipehúr

(növ.) a. m. tyúkhúr.


Kezdőlap

˙