Pirítófű

(növ.), l. Báránypirosító.

Piritoid ásványok

a. m. szulfid-ásványok.

Piritus

az oláh spiridusu (lat. spiritus) nevü lidérc-féle démons nevéből keletkezett magyar néphitbeli neve körülbelül ugyanannak az alaknak, melyet a már szláv nyelvérzékü népetimologiai magyarázatra valló spiridusu az oláhoknál jelez. Csak oláhokkal vegyes magyar vidékeken ismeretes. - P. v. piritós, pirított kenyérszelet neve, melyet megzsírozva, néhol foghagymázva is esznek.

Pirityháló

10-12 m. hosszu kétközháló, melyet némely vidéken lószárcsontokkal terhelnek.

Pirkheimer

Wilibald, német humanista, szül. Eichstättben 1470 dec. 5., megh. Nürnbergben 1530 dec. 22-én. 1497. Nürnbergben tanácsossá választották és több fontos megbizást végzett a város érdekében. 1499. Nürnberg csapatait vezérelte a svájciak elleni háboruban. Ezt a háborut, mely a császáriakra nézve oly szerencsétlenül ütött ki, Historia belli Suicensis c. alatt meg is irta. Ezt a jelentékeny művet Münch fordította le németre (Basel 1826), új, teljes kiadást rendezett Rück Károly (München 1895). Nagy érdemeket szerzett az iskolaügy és a könyvnyomtatás körül. Buzgó hive vala a reformációnak, háza a tudósok gyülekező helye volt s benső viszonyában állott korának legjelentékenyebb embereivel. Iratait Goldast gyüjté össze (Franfurt 1710). V. ö. Roth, W. p. (Halle 1887); Markwart, W. p. als Geschichtschriber (Zürich 1886); Drews, W. P.-s Stellung zur Reformation (lipcse 1886). - Nénje, P. Charitas, szül. 1464. és mint a nünrbergi klarissza-kolostornak apátnője halt meg (1532). Emlékiratait Höfler adta ki Denkwürdigkeiten cím alatt (Bamberg 1853). Életét megirta Münch (Nürnberg 1826); újabban Binder (2. kiad., Freiburg 1878).

Pirkstein

l. Bürgstein.

Pirmasens

az ugyanily nevü járás székhelye Pfaiz bajor kerületben, a Hardt Ny-i oldalán, vasút mellett, (1890) 21 041 lakossal, jelentékeny cipőgyártással (több mint 100 gyár), bőrgyárakkal, bőrcserzőkkel; evangelikus templomában IX. Lajos hesseni grófnak szép síremlékével. 1793 szept. 14. Károly Vilmos Ferdinánd braunschweigi herceg legyőzte itt a franciákat.

Pirna

az ugyanily nevü járás-székhelye Drezda szász kerületi kapitányságban, az Elba és Gottleuba összefolyásánál, szép vidéken, vasút mellett, (1890) 13 852 lak., szeszfőzőkkel, illatos olaj-, eszenciagyárral, szivar-, agyagáru-, pléhedény-, kalapkészítéssel, sörgyártással, hajóépítéssel, fa-, mész- és szénkereskedéssel; városi muzeummal, őrültek házával és más jótékony intézetekkel. 1639 ápr. 23-án a svédek Banér vezérlete alatt rohammal vették be a várost. 1756 okt. 17., a hétéves háboru kezdetén, a 37 200 főből álló porosz hadsereg a szász hadat (17 000 ember, 150 ágyu) P.-nál körülzárta és elfogta.

Pirnari

l. Pangeosz.

Pirnica

l. Pamizosz.


Kezdőlap

˙