Pistacia

L. (növ.), l. Pisztácia.

Pistacit

(ásv.), l. Epidot.

Pistia

L. (növ., kagylóvirág), a békalencsefélék fajaszakadt fűve. Vizen úszik, cikkjei nagyon megkurtultak, levele spirális helyzetü, szőrös, virágzás előtt a vizen nyugszik, későbben fölegyenesedik. számos virágsarja egymás után következik, s vékony hártyanemü, csuklyaforma allevél, egy lomblevél és a virágzat alkotja. A P. stratiotes L. Amerika, Afrika és Ázsia szubtropikus vizeiben nő, nálunk csak aquariumban látni.

Pistillum

(növ.) a. m. termő vagy anya, a virág fő része, melyből termékenyülés után a termés (gyümölcs) képződik; l. Termő és Magrejtő.

Pistis Sophia

(gör.) a. m. hit (és) bölcsesség. Ezt a címet viseli egy a III. sz.-ból származó s csupán kopt fordításban fenmaradt gnosztikusz irat, mely az égből kibuktatott bölcsesség sorsát beszéli el s mindabban, amit a bűnbeesésről, a megbánásról és a hitről mond, valamennyi gnosztikus irat közt legközelebb áll az egyházi felfogáshoz. Kiadta Petermann (Berlin 1851). V. ö. Schmidt Károly, Gnostische Schriften in kopt. Sprache (Lipcse 1892).

Pistoja

(Pistoria, Pistorium), az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Firenze olasz tartományban, az Ombrone Pistoiese közelében, vasút mellett, (1881) 20 190, mint község 51 552 lak., vasáru-, főképen puskacsőkészítéssel, tű-, mezőgazdasági gép- és hangszerkészítéssel; selyemtermeléssel, gyapjufonással; a környéken talált hegyi kristályok csiszolásával (Diamanti di P.). Egyenes és nagyobbára széles utcáiban több szép templom és régi palota áll. Ezek közt az első helyet foglalja el a dom vagy székesegyház (XIII. sz.-ból), amely gazdag műkincsekben; legjelentékenyebb az ezüst-oltár a Capella Sna Jacopóban a XIV. sz.-ból; a nyolcszögű gót battisteriót Pisano András tervei szerint Cellino de Nese készítette, a campanile a XIII. sz.-ból való. Egyéb jelentékenyebb templomok: a Madonna dell' Umilta, Venturi Vitonitól eredő renaissance-épület, Vasari által készített kupolával; a Sant' Andrea Pisano Giovannitól épített szószékkel; a San Giovanni Puoricivitas, 1160-ból való román épület, gazdag homlokzattal és reliefekkel díszített Fra Guglielmótól készített szószékkel; San Bartolommeo, oszlopos bazilika és San Francesco al Prato a XIV. sz.-ból. A profán épülettek közül a kiválóbbak: a Palazzo Pretorio (1367-ből, most törvényszéki palota) festői udvarral és előtte Nicolň Forteguerri szobrával; a gót Palazzo del Comune; az Ospedale del Ceppo, amelyen tarkára festett agyagreliefek láthatók; ezeket 1525-35-ig Giov. Luca, Girol. della Robbia készítettek. P. etruszk eredetü; közelében esett el Kr. e. 62. Catilina. A középkorban a guelfek és ghibellinek pártviszályaitól sokat szenvedett. 1352. Firenzéhez került. 1786. itt tartatott az a zsinat, melyet VI. Pius 1794. az Auctorem fidei bullában elitélt.

Pistola

(a lemezt jelentő piastra olasz szóból), aranypénz, mely a XVI. sz.-ban Spanyolországban jött először forgalomba. Az első P. értéke 18 1/4 korona. 1640. a francia Louis d'orokat a P. mintájára verték. Németországban az 5 talléros aranyakat P.-nak nevezték. A P. nevet aranypénzek megnevezésére jelenleg Dániában és Olaszországban használják.

Piston

(franc., ejtsd: pisztoń) a. m. dugattyu; fuvóhangszereken a cső meghosszabbítására való készülék. Tévesen a cornet a piston megjelölésére is használják. L. Cornette.

Pistoria

Pistoja (l. o.) régi latin neve.

Pistorius

Márk, nyomdász, 1648. állította fel Nagy-Szebenben műhelyét, mely 10 évi fennállása után Hildebrand Keresztély tulajdonába ment át. Ismertebb nyomtatványai: Oltarius Andrásnak 1650. megjelent Concio Solennis címü műve, valamint az 1653. megjelent Agenda Sacra (Kirchenordnung in Hermannstadt). Ugyancsak ebben a műhelyben készült az 1654. évi kalendárium, valamint az Almanach (Alter und Neuer) auf das Jahr 1657.


Kezdőlap

˙