Pohók

(állat, Gastropacha Ochs, Lasiocampa Schrank.), a nagy lepkék alrendjébe, a szövők csoportjába és a Bombycidák családjába tartozó lepkenem. A lepke erősen szőrözött, vastag testtel és szárnyaikat nyugalomban fedélszerüen teszik össze. Hernyóik különösen oldalt erősen szőrözöttek, szines foltokkal és hosszanti szalagokkal. Bábjuk nagy gubóban nyugszik. Mintegy 26 európai faj ismeretes, melyek közül hazánkan 19 él. Egyeseknek hernyói fenyvesekben, gyümölcsfákban gyakran nagy károkat okoznak. Fontosabbak: a fenyő-P. (G. pini L.), a tölgyfa-P. (G. quercus L.), a gyűrüs P. (G. neustria L.), G. quercifolia L., G. populi L. stb.

Pohon-Upász

l. Upász.

Pohorella

nagyközség Gömör vármegye nagyrőcei j.-ban, a Garam völgyében, (1891) 2464 tót lak., Koburg Fülöp herceg tulajdonát képező vasgyárral, melyben 280 munkás dolgozik, évi termelése 30 000 q nyersvas, 20 000 q rúdvas és 12 000 q lemez. A gyárban posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár van.

Poias

a görög mitologiában 1. egyike az argonautáknak Thaumakosnak fia volt; 2. Philoktetesnek apja, kiről a fiut a költők Poeantia prolesnek nevezték (Ovid, Metam. XIII. köt. 45. old.).

Poik

folyó, l. Laibach.

Poikile

(gör., t. i. sztoa, tarka oszlopcsarnok), oszlopos díszcsarnok az ókori Görögország városaiban, melyet többnyire festményekkel ékesítettek. Legnevezetesebb volt az athéni, Panainos, Polygnotos és Mikon képeivel. Fekvését l. Athén (II. köt. 273. old.).

Poincaré

(ejtsd: poenkaré), 1. Gyula Henrik, francia matematikus, szül. Nancyban 1854 ápr. 20. Az École politechniquet végezte és 1881 óta a Faculté des sciences tanára. Európai feltünést keltett, mikor 1889. a svéd király által kitűzött matematikai díjat elnyerte Le probleme des trois corps et les équations de la dynamique címü művével. Egyéb művei: La stabilité du systeme du monde; Cours professe a la faculté des sciences de Paris pendant 1885-86; Méthodes nouvelles de la mécanique céleste (1892) és számos függvénytani értekezés a Comptes Rendusban. Legújabb műve a Cours de physique mathématique (Paris 1895) és a Calcul des probabilités (u. o. 1896).

2. P. Raymond, francia politikus, szül. Bar-le-Ducben 1860 aug. 20. Jogot és bölcsészetet végzett és kettős doktori oklevelet nyert. 27 éves korában a Meurthe départementban köztársasági programm alapján képviselőnek választották, és nem közönséges pénzügyi ismereteivel hamar magára vonta a kamara figyelmét. Azután a földmívelési minisztériumban a miniszter irodafőnöke lett. 1894 máj. 29. a Dupuy-kabinetben a pénzügyi tárcát kapta, melyet a minisztérium bukásáig (dec. 23.) megtartott. 1895 nov. 12. és 1896 jan. 10. a kamara alelnökének választotta; márc. pedig a Méline-kabinet által előterjesztett jövedelmi adóreform ellen mondott hatalmas beszédet.

Poinsot

(ejtsd: poenszó) Lajos, francia fizikus, szül. Párisban 1777 jan. 3., megh. u. o. 1859 dec. 5-én. Az École polytechnique végzése után híd- és útépítészeti mérnökké lett. 1804. a Lycée Bonaparte-on a mateimatika, majd 1809. az analizis tanárává, 1816. pedig az École polytechniqe-on examinátorrá és tanárrá lett, mely minőségében 1825-ig működött. 1843. a Bureau des longitudeson nyert állást. 1813-tól fogva az Institutnek tagja, 1852-től fogva szenátor is volt. Legnagyobb érdemei a mekanika terén vannak és működése a fizika ezen ágára nézve korszakalkotó. Művei: Éléments de statique (Páris 1803) és Nouvelle théorie de la rotation des corps (u. o. 1834), melyben a testek egy pont körül való forgásának új elméletét állítja fel. P. első művének megjelenése után a tudományos világ még nem igen ismerte el nagy érdemeit, csak némelyek, nevezetesen Comte Ágost, látták át az eredmények nagy fontosságát. A második mű megjelenésekor azonban már a tudományos világ figyelme P.-ra fordult. Említendők még a tudósnak következő művei: Mémoire sur la composition des moments et des aires (Journal de l'École polytechn. 1806); Mémoire sur la théorie générale de l'équilibre et du mouvements des systemes (u. o.); Théorie des cônes circulaires roulants (Páris 1852); Sur une certaine démonstration du principe des vitesses virtuelles (Liouville Journal III., 1838); Remarques sur un point fondamental de la Mécanique analyt. de Lagrange (u. o. XI., 1846). Azonkivül irt még P. néhány matematikai művet, melyek közül a Quelques recherches sur l'algebre et sur la théorie des nombres (Mém. de l'Inst. XIV., 1813-15) címüt említjük. P. életrajza megvan a Correspondance sur l'école royale polytechniqueben (1814-1816-ik évf. 3. kötet, 93. old.) V. ö. Michaud, Biographie universelle (33. köt.).

Point

(franc., ejtsd: poen) a. m. pont; a kártyajátékban egy tétel, vagyis inkább az ennek elnyerésére megkivántató egyik egység, ütés; a kockajátéknál egy szem. - P. de vue, szempont, álláspont. - P. d'honneur, becsületi pont, becsületbeli dolog. - Pointeur, a kártyajátékoknál a játszók neve.

Point-Barrow

l. Barrow-fok.


Kezdőlap

˙