Poloskavész

(növ., poloskakín, poloskavesztő-fű, Cimicfuga L.), a boglárkafélék kórója, 10 faja Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában terem. Európai és hazai csak a C. foetida L., 1/2-11/2 m. magas, levele kétszer vagy többször hármas, tüszőtermése cséklyés. L. még Ledum.

Polozsolás

l. Luca.

Poltár

kisközség Nógrád vármegye losonci j.-ban, (1891) 942 tót és magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Lakói tégla- és fedélcserépkészítéssel foglalkoznak, azonkivül van ott chamotte-gyár is, mely 11/2 millió darab fedélcserepet s egyéb agyarárukat készít.

Poltava

1. kormányzóság Oroszország DNy-i részében Csernigov, Kurszk, Harkov, Jekaterinoszlav, Herszon és Kijev közt, 49 895 km2 ter., 2 894 095, 1 km2-re 58 lak. P. É-ról D-nek lejtősödő síkság, legmagasabb pontja (185 m.) Szpiridovka falunál van. D-i részei sok helyen mocsárosak. Az egész kormányzóság a Dnyepr vizkörnyékéhez tartozik, amely folyó itt 242 kisebb-nagyobb mellékvizet vesz föl; nagyobbak: a Trubesz,a Szupoi, a Zolotonosa, Szula (347 km.) stb. Az éghajlat mérsékelt. P.-ban az évi középhőmérséklet 6°. A talaj nagyobbára fekete föld, amely néhol homokkal van keverve, néhol pedig egészen homokos; 66%-a szántó, 23%-a rét és legelő és 6%-a erdő. A föld termékeny; fő termékek: búza, rozs, burgonya, azonkivül kender, len, napraforgó, dohány, hüvelyes vetemények; a gyümölcstermelés csökkent. Az állattenyésztés ágai közül legvirágzóbb a szarvasmarhatenyésztés (645 000 darab); az ikrainai szarvasmarhákat Oroszországban mindenütt becsben tartják; azonkivül vannak lovak (277 000), juhok (1 680 000) és sertések (485 000). Az ipar csaknem kizráólag bőr-, szesz-, cukorgyártással s olajpréseléssel foglalkozik. Országos vásárai hiresek. Lakói nagyobb részt kisoroszok. Járásai: Horol, Gadjacs, Kobeljaki, Konsztantinograd, Kremencsug, Lohvica, Lubni, Mirgorod, Perejaszlav, Pirjatin, P., Priluki, Romnij, Szjenkov és Szolotonosa. A tatárok hatalma alól 1331. Gedimin litván fejedelem szabadította föl. Későbben lengyelek és oroszok küzdöttek birtokáért, ez utóbbiak 1667. kerítették birtokukba. Eleinte Ukrainának volt része. 1802. külön kormányzósággá alakították.

2. P. (Pultava, Pivtava), az ugyanilyen nevü kormányzóság és járás meg püspökség székhelye a Poltavka és Vorszkla összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 43 563 lakossal, 25 gyárral, amelynekben bőrt, gyertyát, szappant és dohánycikkeket készítenek; hires Iljinszkaja nevü vásárral, amelyet julius közepén tartanak meg és amelyen 40 millió frank áruforgalmat csinálnak. Templomai közül a legjelentékenyebb az 1650. alapított régi kolostor és az 1770. épített székesegyház. P.-nak van különböző egyéb iskoláin kivül katonai iskolája, szemináriuma, nemes leányok számára alapított középiskolája, 2 szinháza, 1 kórháza és egy menedékháza. P. ismeretes azon ütközetről, amelyben 1709 jul. 9. Nagy Péter XII. Károlyt döntő módon megverte. 1895. Nagy Péternek itt emlékszobrot állítottak.

Poltina

(or.) a. m. fél rubel (l. o.).

Poltron

(franc., ejtsd: poltron) a. m. gyáva, szájhős.

Poltura

v. poltra, magyar pénzem I. Lipót, I. József, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly és Mária Terézia korában; egy garasnak azaz három krajcárnak felelt meg. Neve a lengyel poltorákból származott; lengye-orosz poltora, a. m. másfél, poltorak a. m. másfeles, azaz másfelet érő pénzdarab. A P. 1760-ig mind rendes ezüst váltópénz veretett, de történtek kisérletek már III. Károly alatt réz-P.-k verésére, mely éremfajt Magyarországban pénzegységül akarták behozni. Ilyen próbaveretek vannak 1713 és 1721-ből. Mária Terézia végre az 1761 márc. 27-iki pátenssel a réz-P. verését általánosítá. E P.-k Körmöc- és Selmecbányán 1763 s 1765-ben verettek, de két próbaveretet még 1759-ből tőle is ismerünk. II. József uralmával a P.-verés megszünt. A Rákóczi-féle réz-P.-k (1, 10, 10 P.) más szempont alá esnek; mig a III. Károly és Mária Terézia-féle P.-k a tervszerüen behozott rézpénzverés körébe tartoznak, addig a Rákóczi-félék (1704-7. évekből) csak szükségpénznek tekintendők.

Polus

(gör.-lat.) a. m. sark, a Föld északi és déli sarka (l. Sark), az égsarkok vagy világpolusok (l. Ég), valamely mágnes sarkai (l. Mágnesség), a Föld mágneses polusai (l. Földmágnesség) stb. Geometriai értelemben l. Gömb, Másodrendü görbe, Másorendü felület.

Polverara tyúk

fekete tollazatu, hegyes bóbitáju padovai tyúk északi Olaszországban.

Poly...

(a görög poliz a. m. sok szótól), összetételekben gyakori. Az itt nem talált szók Poli... alatt keresendők.


Kezdőlap

˙