Popea

Miklós, karansebesi gör.-kel. (román) püspök s a főrendiház tagja, szül. Hosszufaluban (Brassó mellett) 1826 febr. 17-én. Tanulmányait Brassóban, Balázsfalván és Kolozsvárt végezte, s már mint jogász, 20 éves korában ment át a hittani tudományokra, melyeket az erdélyi gör.-kel. egyházmegye költségén a bécsi egyetemen gyakornok, később iktató és fogalmazó, majd 1852-56. albiró a nagysomkúti csász. kir. járásbíróságnál. 1856. Saguna András báró érsek-metropolita meghivására a szerzet-rendbe lépett, s még ugyanaz évben az újegyházi (Szeben vármegye) esperesség adminisztrátora lett. 1864-ben szentszéki ülnök, 1870. érseki vikárius, 1871. archimandrita, majd márc. 27. karánsebesi püspök; ezt az állását jul. 14. foglalta el. A hazai közügyekben is tevékeny részt vett, nemkülönben a román nép nemzeti, irodalmi s általában kulturális ügyeiben egyaránt tevékeny, több egylet tagja. Irta: Erdély régi román orthodox metropoliája és Báró Saguna András érsek és metropolita életrajza (1879), mely utóbbit a fő egyházmegyei zsinat meg is jutalmazta; továbbá: Memorialul Metropolitului Saguna (1889); a bukaresti román akadémia (1877) tiszteletbeli tagjává választotta meg P.-t.

Popeline

(franc., ejtsd: poplin), sima selyem szövet, finom fésüs gyapju, kasmirszövet, vagy florett-selyem betéttel.

Poperinghe

város Ny.-Flandria belga tartományban, 12 km.-nyire Yperntől, vasút mellett, (1891) 11 112 lak., pamutfonással, vászonfehérítéssel, agyagárukészítéssel, szappan-, bőr- és cikoriagyártással; virágzó komlótermeléssel; három gót templommal.

Popescu

(ejtsd: popeszku) Miklós Demeter, román iró, szül. Bukarestben 1842. szegény szülőktől. Iskoláit is itt végezte. Majd a külügyi minisztériumban hivatalnok lett. Először 1864. lépett föl külön kiadott munkával s azóta mintegy 150 beszélye s regénye látott napvilágot. Néhány irányregényét leszámítva, mind történeti tárgyu. Mint prózairó Negruzzi mellett áll, bár hiányzik ennek szenvedélyessége. Művei közt leghiresebb a Radul III. cel frumos (III. Radul a szép); Banul Maracine; Maria Putoianca; Distracţiile lui Vlad Tzepeş (Tzepes vajda szórakozásai); Tunsu haiducul; Donjuanii Bucureştilos (Bukarest Don Juanjai) stb.

Popina velika

község Lika-Krbava vármegye gracaci j.-ban, (1891) 1438 horvát lakossal.

Popinci

község Szerém vármegye zimonyi j.-ban, (1891) 1147 horvát-szerb lakossal.

Pop Iván

a Máramarosi havasok egyik jelentékeny csúcsa, 1940 m. magas.

Popláka

(Gunzendorf), nagyközség Szeben vármegye nagyszebeni j.-ban, (1891) 2376 oláh lak.

Poplar

London egyik része a Ny.-indiai dockoktól É-ra, (1891) 166 697 lak.

Popo

l. Kis-Popo és Nagy-Popo.


Kezdőlap

˙