Postai expresszküldemények

l. Expressz.

Postai feladás

A posta a küldemények legnagyobb részét, t. i. a közönséges levelezést maga gyüjti össze az e célra kifüggesztett és időközönkint kiürített levélgyüjtő szekrényből (l. Levélgyüjtés). A gyüjtőszolgálatot újabban egyébként más tárgyra is kiterjeszti a posta, kivált a faluzó levélhordói intézmény (l. Levélhordó) és a nagy városok kézbesítő és gyüjtő járatai segítségével. Csak az igy fennmaradó könyvelt küldeményeket és kivált a pénzküldeményeket kell a postahivatalban és postai közeg kezéhez adni, mert ezek átvételét a posta nyugtázza és e küldeményeket szavatosságánál fogva csak irásbeli elismerésre kézbesíti. Mégis e részben is lehető könnyítést nyujt a posta s közönségnek egyrészt a feladójegyzékek által, amelyeken a tömeges feladást egy-egy a feladó által már előre készített okmányon egyszerre, tehát nem külön-külön vénnyel nyugtázza, részint pedig a feladásnak kivált a nagy városokban a postahivatalokon kivül, nyilt bolthelyiséggel biró üzletekre való bizása által (l. Postai helyi szolgálat a Postaügy mellékleten). Ajánlott levelet különben a levélgyüjtő szekrénybe is lehet bedobni; azt ajánlva kezelik, de róla nyugtát, azaz vevényt nem adnak.

Postaigazgatóság

l. a Postaügy mellékleten Posta- és táviratszervezet.

Postai helyi szolgálat

l. Postaügy (melléklet).

Postai hirlapszolgálat

l. Hirlapszolgálat.

Postai hitellevelek

a posta által bizonyos befizetett összeg erejéig kiadott szelvényes könyvecskék, melyek alapján a tulajdonos bármely postahivatalnál szükségletéhez mérten és a befizetett összeg erejéig pénzt felvehet, nagyobb pénzösszegekkel való utazás veszélyeinek elkerülése végett. A posta erre kiválóan alkalmas, mert állomáshálózata kiterjedtebb bármely banküzletnél. Mindazonáltal a P. ügye nincs elterjedve, főleg azért, mert a postatakarékpénztár jórészt pótolja. Jelenleg csak az olasz posta ad ki hitelleveleket.

Postai kézbesítés

Régebben a rendeltetési helyre történt elszállítással a posta jóformán befejezte működését, mert amint elhangzott a megérkező posta kürtszava, mindenki, aki levelet stb. várt, sietett a postára annak átvétele végett. A modern posta nem elégedhet meg ezzel, részint a postaanyag mennyisége a posta helyiségeinek korlátolt volta, részint a közönség fokozódó igényei arra késztetik, hogy lehetőleg mindent a címzett lakására vigyen. Felkeresi őt városokban az emeleten és ott adja át levelét, csomagját, még utalványának pénzösszegét is (házhoz kézbesít), de utána megy vidéken posta nélküli községekbe, tanyákra, nagy távolságokra is és ott adja kézhez a neki szóló levelet stb. Ez utóbbi, t. i. a faluzó levélhordói intézmény, minálunk még csak csiráiban van meg (l. Levélhordó) a városi kézbesítés ellenben már eléggé fejlett; nagyobb városokban csomagokra és utalványok pénzösszegeire kiterjedő teljes házhoz kézbesítés van berendezve, sőt bizonyos tekintetben többet teszünk a külföldnél is, mert levélhordónk felviszi még a közönséges levelezést is a 4-ik emeletre, holott p. Párisban a kapu alatt ülő conciergenek adja át közvetítés végett. A P. fejlettsége és megbizhatósága mellett szól különösen az, hogy a szintén kézbesítő közegekkel rendelkező politikai hatóság is felhasználja a postát rendelkezéseinek kézbesítésére (adóintések, birói végzések, fizetési meghagyások stb.). A posta a levelezést mindenütt ingyen kézbesíti, ez nemzetközi elv; csak a csomagokért és pénzekért szed mérsékelt díjakat. A levélhordók ugyan rendszerint naponta többször (Budapesten p. nyolcszor) indulnak ki, de természetesen csak meghatározott órákban és kerületeiket is meghatározott rendben járják be. Ha valaki ennél is gyorsabban akar leveleihez jutni, fiókot kell bérelnie (díja kincstári hivatalnál havi 1 frt, postamesternél havi 50 kr.) és a levelezésért valakit a postára küldeni; nagyobb városokban e célra kivülről nyitható fiókok vannak. Leggyorsabban mód egy-egy sürgős levél kézhez juttatására expressz küldés (l. Expressz) vagy a pályaudvarra címzés, mely esetben a címzett a levelet a pályaudvaron a vonat megérkezésekor a postaszolgától átveheti. A kézbesítés gyorsítása érdekében a posta a közönséges levelezést, továbbá az ajánlott leveleket, nemkülönben a 20 frt értéket meg nem haladó csomagokat, pénzes leveleket és utalványokat a címzett otthon nem létében a család felnőtt tagjának, sőt a közönséges levelezést szükség esetén még a háznépnek is kézbesíti; a hivatalos leveleket és különösen a birói végzéseket ellenben minden körülmények közt csakis a címzettnek adja kézhez, sőt szükség esetén ezeknél a kényszerkézbesítést is foganasíttatja a politikai hatósággal. A többi küldeményeknél a postaküldemények átvétele a címzett helyébe léphet: a meghatalmazott, a törvényes képviselő (gondnok, tömeggondnok), fogságban levők helyébe a vizsgáló biró vagy fogházfelügyelő, katonai legénység helyébe a parancsnok kiküldöttje, kórházakban, zárdákban, szállókban, építési vállalatoknál, gyárakban, tanintézetekben stb. az átvétellel megbizott egyén. A kézbesítés szabályait és módozatait részletesen a különféle küldemények szerint előirja a postaüzleti szabályzat. L. még Postai azonossági könyvecskék és Poste restante.

Postai kihágás

l. Postaügy (melléklet).

Postai küldemények

e gyüjtőnéven értik a postán szállítható tárgyaknak, a postai üzletszabályzatban előirt formák és kategoriák szerinti összességét, szemben p. a vasúti szállítmányokkal, melyek csomagolás nélkül is egész vagonszámra fogadtatnak el. A postai küldeményformák oka részint a levéltitok megőrzésében, részint a tartalom értékében vagy kényességében, részint pedig a díjazás különbözőségében rejlik. Megkülönböztetik e szempontokból a levélpostai küldeményeket a pénzküldeményektől, ezeket ismét a pénzközvetítés kategoriáitól és ehhez csatolják az áru vagy csomagküldeményeket. Az elsők alatt, amelyek mind a szellemi érintkezés és hirszállítás szolgálatában állanak, értik a levelet és alfaját, a zárt levelező-lapot, a levelező-lapokat, a postai nyomtatványküldeményt, az árumintát, az üzleti papirost, a három utolsónak, mint az u. n. díjkedvezményes levélpostai küldeményeknek egybecsomagolt formáit, p. nyomtatvány árumintával stb. és végül a kedvezményes tarifa szerint szállított hirlapokat és folyóiratokat. E levélpostai küldeményeket, melyek mind nyugtázás nélkül bocsáttatnak a posta gondjára és postai szolgálat közben sem jegyeztetnek fel, ezen szempontból másként nem könyvelt küldeményeknek v. közönséges levelezésnek is szokás nevezni, szemben az ajánlva feladott levelezéssel és az összes alábbi küldeményfajokkal, melyek mind vevény vagy egyéb nyugtázás mellett vétetnek fel és adatnak kézhez s ezért el is könyveltetnek (könyvelt küldemények). A postai pénzküldemények fajtái a zárt és olvasott pénzeslevél, a nemzetközi értéklevél és a nemzetközi értékdoboz. A pénzközvetítés fajtái a postautalvány, a postai megbizás és a postai utánvétel; ez utóbbi egyúttal átmenetet alkot a postai csomagküldeményekre (l. o.), melyeknél megkülönböztetik a rendes postai csomagot a sürgőstől, a belföldit a nemzetközitől és végül közönséges csomagot (érték nélkül v. értéknyilvánítással 200 frtig) a kézi darabtól. Általános díjazási szempontból megkülönböztetjük a díjköteles postaküldeményeket (l. Portóköteles) a díjmentesektől (l. Portómentesség). Végül a rendes kézbesítés vagy soron kivüli kézbesítés szempontjából megkülönböztetjük a rendes postaanyagtól az expressz-portaküldeményeket (l. Expressz). Érdekes mérője a művelődésnek és az üzleti élet élénkségének s a postai szolgálat fejlődésének a postaküldemények évi darabszáma, viszonyítva a lakossághoz. A magyar posta szállított és kezelt 1895-ben 350,7 millió posta küldeményt 2,5 milliárd forint értékben és 62 000 tonna súlyban. Esik tehát minden lakosra 19,2 postaküldemény. A német posta kezel évenkint több mint 3600 millió, a francia posta mitegy 2000 millió, az angol posta mintegy 3000 millió postaküldeményt, esik tehát minden lakosra Németországban évenkint 73, Franciaországban 50 és Angliában 76 postaküldemény. Az egész világ évi postaküldeményeinek száma mintegy 20 milliárd és ennélfogva esik minden földi lakóra évi 13 darab.

Postai levelező lap

l. Levelező lap.


Kezdőlap

˙