Prezervativ készülékek

l. Praeservatio.

Prezid

politikai község Modruš-Fiume vármegye cabari j.-ban, (1891) 1279 horvát lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Prgomelje

község Belovár-Kőrös vármegye belovári j.-ban, (1891) 1066 horvát-szerb lak.

Priamolák

(a latin praembulum a. m. elüljáró beszéd szótól), a régibb német irodalomban előforduló, többnyire tanító irányu epigrammszerü versszakok, melyekben több hasonló vagy ellentétes alaku vagy tárgyu cselekvényre vagy állításra bizonyos meglepő vagy élces fordulattal egy összefoglaló, tanító irányu itélet következik. V. ö. Heinrich Gusztáv Német irodalomtörténet (I., 151.); fordítások Bartha Dömétől (Egyet. Phil. Közl. XIII., XIV., és Főv. Lapok 1890).

Priamos

a görög mitologiában Laomedon fia, Trójának királya. Eredetileg Podarkesnek hivták s a P. nevet akkor kapta, mikor testvére, Hesione kiváltotta Herakles fogságából. A trójai háboru idején, melynek veszedelmeit fia, Paris hozta rája, már annyira koros, hogy a harcba nem avatkozhatik. Egyszer mégis megjelenik a csatamezőn, amikor t. i. a görögökkel meg kell állapítani a Paris és Menelaos között vívandó párbaj föltételeit. Hektor halála után maga megy Achilleus táborába és elkéri kedves fiának holtestét. Trója bevételekor Zeus templomában keres menhelyet, de Neoptolemos megöli. A hitrege több feleséget tulajdonít neki, kik közül Arisbét Hyrtakosnak engedte által; Hekabe túlélte őt. A hagyomány szerint 50 fia és ugyanannyi leánya volt. Amazok közül ismeretesek Hektor, Paris, Deiphobos, Helenos és Troilos; emezek közül Kreusa, Laodike, Polyxena és Kassandra.

Priapizmus

(gör.), a hímvessző (l. o.) kóros meredése; a férfiak nemi ösztönének beteges túltengése.

Priapos

a görög hitregében előforduló mezei és kerti istenség. Atyja Dionysos (mások szerint Adonis vagy Hermes), anyja Aphrodite (Chione). Eleinte helyi istenség volt a Helleszpontosz mellékén, a természetben rejlő termékenység démonaképen tisztelték, s a gazdaság egyes ágait ajánlották neki a megfelelő áldozatok jelképe alatt. Később aztán tisztelete nyomon követette az Aphroditéét,, ő lett az érzéki élvezet istene; áldozatai pedig a szamár és a mezei terményeknek zsengéi. A művészet (bár magasabb körei P. alakjától elfordultak) elég sűrüen foglalkozott velük. Határköveken szakállas fejü hermáit látjuk, szobrokon és festményeken teljes alakját, köpenyében gyümölcsöket, ölében kövér kis Erosokat emelve. A hanyatló művészet már életének folyásából is merít; bemutatják Aphroditét, amint P. születése felett szégyenkezik (velencei oltár), s Silenost, amint a rábizott gyermeket párduccal és kecskebakkal együtt kocsikázni tanítja (dombormű az Albani-féle villában).

Pribék

István, felszentelt püspök, veszprémi püspöki helynök, nagyprépost, szül. Kenesén (Veszprém) 1814 márc. 18. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a teologiát a bécsi Pazmaneumban végezte. Pappá szentelték 1837 jul. 23. Tizenhárom esztendei káplánkodás után 1850. papnevelő-intézeti lelki igazgató, 1854. veszprémi kanonok és plébános, 1861. címzetes prépost, 1873. lorymi felszentelt püspök, 1875. káptalani, 1877. püspöki helynök, 1888. nagyprépost és ismét püspöki helynök. Aranymiséjét 1887. mondotta.

Pribékfalva

kisközség Szatmár vármegye nagysomkúti j.-ban, (1891) 563 oláh lak., Teleki Géza gróf kastélyával.

Pribić

község Zágráb vármegye jaskai j.-ban, (1891) 1963 horvát lak.


Kezdőlap

˙