Prizmoid

a. m. prizmatoid (l. o.).

Prizren

l. Priszren.

Pro

(lat.) a. m. ért, miatt; összetételekben gyakori.

Proa

(prau), a malájok és pápuáknál használt csónakok elnevezése. A P. egy fő és egy vagy két mellékcsónaokból áll, melyek harántfekvő rudakkal kapcsolatatnak össze. Építésénél fogva a P.-nak megvan az a sajátsága, hogy elő- és tatrészén egyforma alaku, melynek folytán árbócrúdjának megfelelő állítása mellett előre és hátra is egyformán mozog és fut.

Pro aris et focis

(lat.) a. m. az oltárért és tűzhelyért, tehát a legszentebb dolgokért küzdeni; idézet Cicero (De natura deorum 3,40) művéből.

Próba

valamely darab szinpadi előadását megelőzőleg a darabot meg kell a szereplőkkel ismertetni, be kell rendezni, betanítani s e célra szolgálnak a P.-k. A darab megismertetése az olvasópróbán (l. o.) történik. A rendelkező-P., mely ezt követi, arra tanítja meg a játszókat, hogy hol lépjenek be, merre távozzanak, hol és mikor álljanak meg, üljenek le s egyáltalában mikor mit kell a szipnadon cselekedniük. L. még Emlékpróba és Főpróba.

Probalitis

(lat.) a. m. bebizonyítható, valószinü, hihető; probalititás a. m. valószinüség.

Probalismus

(lat.), neve annak az erkölcstani elvnek, miszerint valamely cselekedet helyes, ha valószinü véleményből származik, vagyis oly szilárd alappal bir, hogy az okos emberek jóváhagyását is képes kinyerni, habár az ellenkező kizárva nincsen. Használtatik az erkölcstanban ott, hol az egyház nézetét vagy itéletét nem nyilvánította. A P. tana majdnem oly régi, mint maga az egyház. Már a szent atyák éltek valószinü véleményekkel és tény, hogy a P.-t 1656-ig majdnem minden hittudós elfogadta. A XVIII. sz. vége felé a P. a kellő határok közé szoríttatott, s quiprobabilizmus nevet nyert.

Próbafa

olyan fa, mely az állabot, vagy annak valamelyik vastagsági osztályát, mind vastagságban, mind magasságban, mind végre lehetőleg alakja által is képviseli, illetve az állab v. az egyes vastagsági osztályok fáinak átlagjául tekinthető. Ennek mellmagassági átmérőjét számítás útján kell meghatározni, a megfelelő fát kikeresni, dönteni és köbözni s az eredményt az általa képviselt fák számával szorozni, hogy végeredményben kapjuk az illető állabnak, vagy egyes vastagsági osztályainak fatömegét.

Próbafejés

a tehenészetben történik; ugyanis itt többnyire hetenként egyszer külön megmérik minden tehén egy fejésre adott tejmennyiségét s az igy nyert adatok alapján az év végén kiszámítják, hogy abban az esztendőben mennyi tejet adtak az egyes tehenek. A tej mérésére különféle eszközök szolgálnak, de legpontosabbak az e célra készített rugómérlegek. A P. célja megtudni azt, hogy tejelő képesség tekintetében mit érnek az egyes tehenek.


Kezdőlap

˙