Propellercsavar

(ol. elice, ang. propeller), archimedesi csavar, mely gőzhajókon mint hajtóeszköz használtatik. A P. két, három vagy négy csavarszerüleg hajlított ferde lapu szárnyból áll, mely szárnyak, hasonlóan a szélmalom szárnyaihoz, egy közös hengeragyban egyesülnek. Ezen belül üres hengeragy a hajó hátulsó részén a tőgerenda felett visszintesen kinyuló tengelyre tolatik és akként erősíttetik meg, hogy a hajógép által forgatott tengely a P.-t is forgásba hozza. Technikai alkotására nézve a P. nem más, mint egy közös tengelyen levő két vagy három metszetü, nagy és magas csavarjáratnak egy lemetszett része. A csavarjáratnak emelkedése a hajó által kifejtendő menetgyorsasággal áll arányban és erőtanilag a P. akkor éri el hatásának maximumát, ha átmérője nagy, szárnyai a viz alatt vannak és forgás közben a szárnyvégek a hajótő fenéklapjánál mélyebbre nem merülnek. Ez okból a P. csak mély járatu és ékre épített hajókon alkalmazható, habár újabb időben, legkivált torpedónaszádoknál azt a szabályt, hogy a csavarszárnyak mélyebbre ne merüljenek, mint a hajótő, többé tekintetbe nem veszik. A hajónak P. által okozott előremozdítása természettanilag ugy magyarázandó, hogy a hajlított lappal biró szárnyak forgás közben a vizre ferde nyomást gyakorolnak s mig a P.-tengely egy körforgást csinál, addig a P.-szárnyak egy egész csavarjáratnak útját teszik meg és a csavarjárat emelkedésének arányában igyekeznek helyükből kimozdulni. Ezen kimozdulásnak a viz nehezebben tér ki és inkább ellentáll, mint a P.-ra összefüggő úszó hajótest, minek folytán a hajó a P. nyomásának enged és előre megyen. Ha a hajónak előremenetele a csavarjáratnak emelkedésével nem egyenlő, azaz kisebb, mint ez, ugy a P.-nak emelkedése aránytalan nagy és a szárnyak a vizben kisiklanak, vagyis visszamaradnak, mely veszteség a P. visszamaradásának, csúszásának, sikamlásának nevezik.

A P. feltalálója Ressel József nevü osztrák mérnök volt, ki 1812. a triesti kikötőben igyekezett találmányát kipróbálni és értékesíteni, de kevés eredménnyel, amennyiben az először használt P. tökéletlen volta és hibás elhelyezése miatt kevés reményekre jogosított. Csak 1836. sikerült az angol Smithnek és a svéd Ericsonnak némileg használható P.-t készíteni, mely találmánynak kiaknázása azonban, dacára mindazon feltünő előnyöknek, melyekkel különösen hadi hajóknál a keréklapát felett birt, csak egy-két kisebb hajóra (csónakra) szorítkozott. 1842-43. Angol- és Franciaországban kezdett a hajócsavar vagy P. kérdésével komolyabban foglalkozni és azt beható kisérletek tárgyává tenni, mely végből az angol Rattler és a francia Napoleon nevü hajók vitorlafelszerelésük mellett oly kisegítő gőzgépekkel láttattak el, melyeknek hajtó eszközét a P. képezte. E hajókkal tett kisérleteknek eredménye a várakozásokat nemcsak hogy kielégítette, de felül is multa, amennyiben az elért 12 t. mf. menetgyorsaságon kivül még azon előnyt is biztosította, hogy a már meglevő vitorlás hajók minden nagyobb átépítés nélkül P.-gőzösökké voltak átalakíthatók és e mellett teljes árbocozataikat is megtarthatták. A kerékgőzösöknek az a nagy hátránya tehát, hogy a hiányos árbócozat és a vizbe érő hajtókerekek miatt velök biztosan vitorlázni nem lehetett, a P.-gőzösöknél eltünt. Ugyanezen időben építették Amerikában Ericson mérnök ajánlata folytán (ki a P. javításán és tökéletesítésén szép eredménnyel fáradozott) az első, Princetown nevü P.-gőzöst. Azóta a P. használata általánossá vált és tekintettel a P.-nak mint hajóhajtó eszköznek fontosságára és arra, hogy már léteznek csavargőzösök (torpedó-naszádok), melyek óránkint 20-28 t. mf. sebességgel futnak: a technikusok a jelenben is azon igyekeznek, hogy a P. minőségét javítsák, hatását pedig lehetőleg fokozzák.

[ÁBRA] 1. ábra

[ÁBRA] 2. ábra

[ÁBRA] 3. ábra

A P.-szárnyaknak alakja ugy szélesség, mint a hajlás (csavarmetszet) és felület tekintetében különböző Habár mindezekre nézve a jelen időben számos különféle P. létezik is, általában véve ötféle P.-t lehet megkülönböztetni, és pedig: a régi, a Griffith-, a Hirsch-, a Yarrow- és a Thornykrofft-féle P.-t Az 1. ábra a régi P.-t mutatja mely a kereskedelmi tengerészetnél, még most is a legnagyobb elterjedésnek örvend, rendesen 3, de többször 4 szárnya is van és meghajlított lapjai külső végükön a legszélesebbek. A 2. ábra a kétszárnyu Griffith-P., golyóalaku aggyal és oly hajlított szárnyakkal, melyeknek legnagyobb szélessége megközelítőleg a szárny hosszának közepére esik. A csavarszerüleg hajlított szárny azonban csak egy tökéletlen hajító-gép, mely a vizet tekergődző, egymástól eltávolodó sugarakban, egy forgó vizoszlop alakjában tolja el magától és ennél fogva a hajtóerőt nem használja ki kellőképen, miután a felkavart viznek egy része nem hátra, de oldalra tódul. Hogy a mozgásban levő vizsugarak inkább egymáshoz zárkózzanak és a viznek az oldalak felé való kitérése a minimumra szoríttassék, Hirsch (3. ábra) oly P.-szárnyakat használ, melyeknek hajlított lapjai a Griffith-P alakjához hasonlítanak ugyan, de végvetületükben egy körívnek alapját képezik, mely konkáv módra hajlított felületével a vizet felveszi. Habár a Hirsch-féle P. hatása a hajó hátra meneténél, melynél a P. konvex felülete jön működésbe, nem nagyobb, mint a Griffithé, a hajó előre futásánál, mely mégis csak a fő dolog marad, határozottan több előnyt biztosít.

[ÁBRA] 4. ábra.

[ÁBRA] 5. ábra.

[ÁBRA] 6. ábra.

A Yarrow-P. (4. ábra) keskeny, hosszu és hegyesen végződő szárnyakkal tünik ki és hasonlólag a Thornykrofft-P. (5. ábra) leginkább amerikai és angol hajókon nem ritkán látható. A szárnyak nagy mérvben hátra vannak hajlítva, melynek következtében hosszabbodnak, hogy az ily módon nyert nagyobb emeltyükar által a hajó menetgyorsasága fokoztassék. Ily P.-ok vannak többnyire a torpedó-naszádokon, valamint a gyors járatu cirkáló hajókon. A 6. ábra egy újabb P.-t ábrázol. A P. öntött vas-, öntött acél- v. bronzból készül, hadi hajók részére újabb időben foszfor-bronzból is. Egyszerüen propellernek nevezik különben a Dunán közlekedő csavargőzhajókat is. L. még Gőzhajó.

Propertius

Sextus, római költő, szül. Asisium (a mai Assisi) magaslatán Kr. e. 54 és 44 között, megh. Rómában Kr. e. 16 körül. Tekintélyes, bárha nem előkelő umbriai családból származott, korán elveszítette szüleit, a perusiai háboru után, ahol nagybátyja, Gallus elesett, szüleinek vagyonát is, melynek java Antonius veteránjainak jutott, mig P.-nak csak egy szerény kis birtok maradt. Ennek jövedelméből élt visszavonultan az Esquilinuson egy baráti körben, melynek pártfogója Maecenas volt, tagjai Vergilius, Ponticus, Bassus és Ovidius. P.-t költővé a szerelem tette, szerelmének tárgya Hostia (költeményeiben Cynthia), szép és művelt szabadon leány, akit perzselő szenvedéllyel, fájó gerjedelemmel szeret teljes 5 évig. Különféle helyzetek után, miket féltékenység és szeszély teremtettek, a költő kiábrándul és szakít. Mint a mellett és bár új szerelmekben keres és talál kárpótlást, P. költészetének legszebb gyöngyei Cynthia nevéhez és alakjához fűződnek. Szerelmi dalain kivül a római történetet és mondát tárgyaló költeményei is maradtak, telve igaz hazafias lelkesedéssel.

Property and income tax

l. Income tax.

Pro piis finibus

(lat.) a. m. szent célra.

Propilalkoholok

Az izomer propilgyökök (C3H7) hidroxil (OH) vegyülete, Az elmélet szerint két izomer propilalkohol lehetséges, mind a kettő elő is van állítva, u. m.

CH3-CH2-CH2OH és CH3-CH(OH)-CH3

normális propilalkohol szekunder v. izopropilalkohol

1. Normális propilakohol (etilkarbonil) képződik a cukorféleségek erjedésekor és elegyrészét teszi a pálinkaolajnak. Mesterséges úton többféle módon előállítható, igy propionsavanhidridből is, ha azt nátriumamalgammal redukáljuk. Kellemes szagu folyadék; fs. 20°-on 0,8044, fp. 97,4°. Vizzel minden viszonyban elegyíthető, és ebből az elegyből kalciumkloriddal kiválasztható. Oxidáció folytán először propionaldehid C2H5.CHO azután propionsav, jód és foszfor behatására pedig normális propiljodid (C3H7)2 képződik belőle.

2. Szekunder v. izopropilakohol (dimetilkarbinol), hasonlókép sokféle módon kapható, igy acetonból, ha azt nátriumamalgammal összehozzuk. Szintelen folyadék; fs. 20°-on 0,7887, fp. 82,7°. Vizzel, borszesszel és éterrel elegyíthető; vizes oldatából káliumkarbonáttal ismét leválasztható. Oxidáció folytán acetonnal (CH3)2CO képződik belőle.

Propilén

az etilén v. olefin soorzatba tartozó szénhidrogén; kémiai képlete C3H6. Előállítható propiljodidból (l. Propilalkoholok), ha azt kálium-hidroxid alkoholos oldatával melegítjük. Szintelen gáz, amely erősen lehűtve nyomással folyósítható. A halogén elemekkel közvetetlenül egyesül, s koncentrált kénsavban oldódik. Meggyujtva széndioxiddé és vizzé ég el.

Propileum

(gör.), a görögöknél a templomok udvarába vezető főbejárók előtti díszes oszlopcsarnok. A legszebbek egyike volt az akropoliszba vezető P. Athénben; hires volt az eleuziszi is. L. Athén.

Propilit

l. Zöldkő.

Propiolsav

l. Propargilsav.

Propionsav

(etilkarbonsav), egybázisu széntartalmu sav; a zsirsavsorozat harmadik tagja; kémiai képlete C2H5.COOH = C3H6O2. Igen sokféle módon képződik; igy a savaknak és lúgoknak etilciánidra való hatásakor; akrilsavból, ha azt nátriumamalgammal összehozzuk; továbbá tejsavból v. glicerinsavból, ha ezeket jódhidrogénnel melegítjük. Előállítása rendesen ugy történik, hogy a propilalkoholt káliumbikromát és kénsav elegyével (krómsavval) oxidálják és a keletkezett P.-at ledesztillálják. Egészen tiszta P. a nátriumsónak koncentrált kénsavval való elbontása révén kapható. Szintelen, csipős szagu és erősen savanyu ízü folyadék; fs. (18°-on) 0,992; fp. 140°, erősen lehűtve kristályos tömeggé mered meg, amely -23,5°-on megolvad. A P. sói a propionátok, amelyek ugy képződnek, ha a P.-ban a karboxilcsoport (COOH) hidrogénjét fémmel helyettesítjük. E szabályos sókon kivül savanyu P.-sók is léteznek, amelyek hevítéskor P.-ra és az illető szabályos sóra bomlanak szét. A több vegyértékü fémek (ólom, cink, réz) a szabályos són kivül, bázisos propionátot is alkotnak.


Kezdőlap

˙