Pszilózis

(gör.) a. m. hajhullás; pszilótron, hajvesztő szer.

Pszjol

a Dnyeprnek 680 km. hosszu baloldali mellékfolyója, Kurszk kormányzóság Obojan nevü járásában ered, átfolyik Harkov és Poltava kormányzóságokon és Kremencsug alatt torkollik. Legnagyobb mellékvize a Horol. Hajók nem járnak rajta.

Pszkov

1. kormányzóság Oroszországban, Szt.-Pétervár, Novgorod, Tver, Szmolenszk, Vitebszk és Livonia közt, 44 209 km2 területtel, 1 029 053, 1 km2-re 23 lak. É-i részén egészen sík és több helyen mocsáros; D-i részén az Alauni-dombok ágazzák be; köztük a legmagasabbak: a Viaz, Szudom és a Bjezsanicii platók. Vizei a Düna folyó s az Ilmen és P-i tavak vizkörnyékéhez tartoznak. A P.-i tóba folynak a Velikaja; az Ilmenbe a Lovat és a Selon; a Dünába a Toropa. A tavak száma 854; köztük a legnagyobbak a P.-i (505 km2), a Zsiszeckoje (59 km2), Dvinie (52 km2) és a Poliszto (30 km2). Az időjárás nagyon változó. P.-ban az évi középhőmérséklet 5 °, a téli -5,8 °, a nyári 16,9 °. P. talaja túlnyomóan devoni képződmény, csakis a Düna környékén találni mészkőkorszakbeli képződményeket. A földnek 27%-a a szántóföld, 32%-a erdő és 23%-a rét és legelő. Velikija-Luki járásban búza, egyebütt kender, len, rozs, zab és burgonya a fő termékek. A lovak száma 216 000 db, 350 000 szarvasmarha, 247 000 juh. 439 gyára évenkint 5,2 millió rubel értékü árut termel; köztük a legtöbb a lentörés és bőrgyártás szolgálatában áll. A lakosok nagy-oroszokon kivül esztek és lettek. Nyolc járása: Holm, Novorzsev, Opocska, Osztrov, Porhov, P., Toropec és Velikija-Luki. P. 1782 óta kormányzóság. - 2. P. (Pleszkov), az ugyanily nevü kormányzóság és járás, meg gör. kel. érsekség székhelye, a Pszkova és Velikaja összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 23 985 lak., bőrcserzéssel, lentöréssel és vászonszövéssel; len-, hal- és sókereskedéssel. A folyók által három részre osztott városnak van mintegy 40 temploma, több kolostora, egyéb iskolákon kivül katonai iskolája, régészeti társulata, a Velikaja jobb partján egy kremlje, amelynek falai 1323-ból valók és csaknem egész belsejét a Szt.-Háromság-templom foglalja el. P. Oroszország egyik legrégibb városa, már a X. sz.-ban fennállott. Alapítását a hagyomány szt. Olgának tulajdonítja. A középkorban fontos kereskedelmi hely volt és a hanzával összeköttetésben állott. 1510-ban III. Vaszilij önállóságának véget vetett és a moszkvai nagyfejedelemségbe olvasztotta be. 1582. Báthory István, 1615. Gusztáv Adolf sikertelenül ostromolták. A északi háboruban is volt szerepe. V. ö. Vaszilijev, P. történelmi és statisztikai vázlata (Pszkov 1878, orosz nyelven).

Pszoasz

(gör.) a. m. horpaszizom. Van nagy és kis P.; ezek közül az utóbbi némelykor hiányzik. A P. major a P. minorral és a musculus iliacus internussal (belső csipőizom) a csipőizmokhoz tartozik. Az első az utóbbival a musculus ileo-P.-t (csipőágyékizmot) alkotja s lefut a combra s a combcsont kis tomporán tapadva meg, a combot a has felé hajlítja, vagy pedig az alsó végrag rögzítésekor az ágyéki gerincoszlopot s a medencét lefelé és előre felé húzza; azért is az ágyékizom gyuladásakor (pszoitisz) igen fájdalmas a lépcsőmászás, illetőleg a comb hajlítása.

Pszoasztályog

az a tályog, mely a comb tövében a combhajlat belső végén a Poupart-féle szalag alatt jelentkezik (a musculus psoas tapadása helyén). Természeténél fogva mindig súlyos betegségnek tünete s nehezen is gyógyítható, mert a geny tulajdonképeni forrásához férni nem lehet gyökeres gyógyító eljárások számára. A P., mivel folytonosan nagyobbodik, igen okszerüen oly módon kezelendő, hogy a geny vagy punctióval vagy bemetszéssel kibocsáttatván, a tályog ürege antiszeptikus oldatokkal kimosatik és kellő kötés alkalmaztatik. Lefolyása kedvezőtlen, mert a betegek rendesen a hosszas genyedéstől kimerülten v. a gümös baj tovaterjedése miatt elpusztulnak.

Pszunj hegység

v. Sujnik, Horvát-Szlavonországnak egyik jelentékenyebb hegysége, mely Pozsega vármegyébena Pakra és felső Orljava völgyeitől D. felé elterül s Di-i ágaival a Száva lapályára ereszkedik. A hegység Pozsega vármegye Ny-i részében csekély magaslatokkal emelkedik, a Sloboština völgyétől kezdve ÉK. felé fordul s hirtelenül felemelkedve, a Brezovo poljéban (984 m.) éri el legnagyobb magasságát. ÉK. felé az Orljava völgye a Ravna gorától (856 m.) választja el; DK. felé a Pozsegai hegység (l. o.) vagy Babje gore csatlakozik hozzá. A P. mindkét oldalát csak csekély harántvölgyek szeldelik, a D-i oldalán levő patakok azonban jóval hosszabbak és nagyobbak, mint az É-i oldalon fakadók. A hegységet csak kis részben alkotják kristályos kőzetek. Ny-i tövében fekszik Lipik fürdő.

P. T.

a lat. pleno titulo (teljes címü) v. a praemissis titulis (az említett címekkel vagyis azok mellőzésével) rövidítése.

Pt.

a platina kémiai jele.

Ptácsnik

(Ftácsnik), a Nagy-Fátra hegység egyik tagja, mely Nyitra és Bars vármegyék határán emelkedik; a hegységet Ny-on a Nyitra völgye, É-on a Handlova völgye, K-en ugyanez és a Garam völgye határolja, D-en a velkápolai horpadás választja el az Újbányai hegységtől és a Tribecstől. Szélesen elterülő zord hegység, melynek belseje lakatlan, csak völgyeiben van néhány község. A hegység egészben véve É-ról D., majd DDNy. felé vonul s jelentékenyebb emelkedései É-ról D. felé: a Donnerstein (970 m.), Wiesserstein (1133 m.), Adlerstein (1136 m.), Ptácsnik (1346 m.), Klak (1202 m.), Markov vrch (903 m.) és Reichberg (857 m.). A hegység É-i fele keskeny gerincet alkot, melynek jelentékenyebb oldalága nincs, mig D-i fele szélesre terülő tömeg, hosszabb oldalágakkal.

Ptah

v. Phtath, l. Egyiptomiak vallása.


Kezdőlap

˙