Putinci

politikai község Szerém vármegye rumai j.-ban, (1891) 1193 német és horvát-szerb lakossal, van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.

Putivl

az ugyanily nevü járás székhelye Kurszk orosz kormányzóságban, a Szejm és vasút mellett, (1890) 12 085 lak., kender-, gabonakereskedéssel; régi erődítmények romjaival.

Putkovec

község Varasd vármegye krapinai j.-ban, (1891) 1441 horvát lakossal.

Putlitz

Gusztáv Henrik Gans, német költő, szül. Retzienben (nyugati Priegnitz) 1821 márc. 20., megh. u. o. 1890 szept. 9. Eleinte jogot tanult és 1846-48. Magdeburgban állami szolgálatban is állott, amelyről azonban lemondott és az irodalomnak szentelte napjait. Hosszabb külföldi utazások után 1863. átvette a schwerini udvari szinház vezetését, melyet 1867-ig gyakorolt. Ezután a porosz trónörökös udvari marsalja volt, utoljára (1873-88) a karlsruhei udvari szinház intendánsa. P. az irodalom terén leginkább szinműveivel aratott sikert, ott is inkább a vígjátékban. Egyfelvonásos vígjátékai (Das Herz vergessen; Badekuren; Familienzwist und Frieden; Der Salzdirektor) nagyon népszerüvé tették, amit csak növeltek későbbi vígjátékai: Übers Meer és Wenn die Thüre zuschlägt (1864); Um die Krone; Spielt nicht mit dem Feuer; Die Schlacht von Mollwitz; Die böse Schwiegermutter (1869-72). Szomorujátékai: Das Testament des grossen Kurfürsen (Berlin 1858); Don Juan d'Austria (u. o. 1863). Középfaju drámái: Wilhelm von Oranien in Whitehall (u. o. 1864) és Waldemar (u. o. 1862); de különösen: Rolf Berndt (1881). P. irói működését kiegészítik regényei és novellái: Brandenburgische Geschichten (Stuttgart 1862); Novellen (u. o. 1863); Die Halben (Berlin 1868); Die Alpenbraut (1870); Walpurgis (5. kiadás, 1878); Funken unter der Asche (1871); Das Frölenhaus (1881); Eisen (1879); Raffaella (Stuttgart 1881); Die Nachtigall (2 kötet, u. o. 1872); Croquet (1878). Megirta szinpadi emlékeit is: Theatererinnerungen (Berling 1874, 2 kötet); ifjukori önéletrajzát (Mein Heim, u. o. 1885) és Immermann (l. o.) pályafutását (2 kötet, u. o. 1880). Válogatott művei 1872-78. jelentek meg (u. o., 6 kötet9.

Putn.

latin állat-, különösen halnevek után Putnam F. V. angol természetvizsgáló nevének rövidítése.

Putna

a Szeret jobboldali mellékfolyója és Románia egy kerülete 169 638 lakossal. Fővárosa Focsani.

Putney

(ejtsd: pötní), London külvárosa a Temze D-i partján, (1891) 17 771 lak. Itt van az Oxford és Cambridge közti csónakverseny kiinduló pontja; Cromwellnek és Gibbonnak szülőhelye.

Putnok

nagyközség Gömör vármegye tornai j.-ban, a Sajtó mellett, (1891) 3128 magyar lakossal; van járásbirósága és adóhivatala, ipartestülete, iparostanonc- és nőipariskolája, népbankja, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára, kávépótlékgyára és anagy gőzmalma (Serényi Béla gróf tulajdona). P. élénk gabonapiac. Már a magyarok bejövetele előtt lakták. IV. László király P. várát a hozzá tartozó uradalommal együtt 1283. a Rátót-nemzetségnek adományozta a kunok elleni harcban tett hű szolgálataikért. Az e családból származott Putnokyak három századon keresztül birták P.-ot 1566-ban a Bebek György és párthivei által szervezett fölkelés következtében P.-ot császári hadak szállották meg s onnan a Putnokyakat végképen kiszorították. Ettől kezdve mint végvár szerepel királyi kapitányok alatt magyar és német helyőrséggel. A török 1567. és 1588. elfoglalta, felprédálta, de mindkét ízben csakhamar elűzetett. 1607. Bocskay hajdui mint a török császár alattvalói támadják meg és veszik be a várat. Kevéssel utóbb P. a karvai Orlay-család birtokába került s abban is maradt a kuruc korszak tömérdek viszontagságai között az egész századon keresztül. A család utolsó tagja, karvai Orlay Borbála, Serényi András grófné halála után P. a Serényiekre szállott s mind e napig birtokukban van. A sok vészt látott vár idővel főúri magánlakássá alakíttatott át. P. soká volt Gömör vármegye székhelye. Itt született Tóth Ede iró.

Putnokfű

(növ.), csombor, poláj, pólé, polej, oláh menta, bolhaölőfű Melius Juhász szerint, mert ha «virágos füvét meggyujtod, az balhákat megöli a füsti». Pulegium Mill., a mentának (l. o.) külön faja vagy tőle elválasztott külön génusz, makacs köhögés és asztma ellen officinális, a görög nép szent italt készített vele, s az eleuzinei ünnepeken itták.

Putnoky

-család. A Rátót-nemzetségből ágazott ki. Közvetlen őse Vecse Miklós volt. Ennek unokája 1400. Liptó-Újvárt igazgatta mint várnagy. V. ö. Fejér, Cod. Dipl. X/3. 141.; Nagy Iván, Magyarország családjai (IX. köt. 507. old.).


Kezdőlap

˙