Qualitas

(lat.), az ismeretnek egyik legáltalánosabb alapfogalma, mely a tárgynak mivoltát jelenti egész határozatlanságában. A tulajdonság fogalmától tehát abban különbözik, hogy ez utóbbi bizonyos lényeges és tartós sajátságokat emel ki a tárgynál, holott a Q. a sajátságokat közvetlen adott voltukban fogja fel és igy a mibenlét fogalmával olvad össze, mely a lényeges és lényegtelen sajátságokat még meg nem különbözteti. Ez volt az oka, hogy Hegel ezt a fogalmat legegyszerübb alakjában, magával az elvont léttel azonosította. A Q.-t különben már Aristoteles és Kant is hasonló értelemben fogják föl, midőn a törzsfogalmak (kategoriák) sorozatát összeállítják. A modern filozofia, mely a belvilágot a külvilággal sokkal élesebben állította egymással szembe, mint az ókori filozofia, szubjektiv vagyis alanyi Q.-t különböztet meg szemben az objektiv vagyis tárgyi Q.-sal és Locke után elsődleges (primer) és másodlagos (secunder) Q.-nak nevezi. A modern természetismeret a tárgyak Q.-ait mennyiségtani sémákban, a kiterjedésnek és a mozgásnak számokban kifejezhető formáiban fogja fel, mely törekvésnek első nyomai azonban már az ókorban Demokritos filozofiájában világosan felismerhetők. A Q. alapfogalmát különben nemcsak érzéki tárgyakra, hanem fogalmakra is alkalmazzák s igy az itéleteknél az igenlő és tagadó itéleteket különböztetik meg.

Qualitativ

(lat.) a. m. mivolt, minőség szerint való.

Quamdiu se bene gesserit

(lat.) a. m. ameddig jól fogja magát viselni; kiváltságoknál, kedvezményeknél s bizonyos hivatalokra szóló kinevezéseknél szokásos záradék Angliában.

Quan

anami pénzegység, a. m. dong (l. o.); mint súlymérték l. Kvan.

Quand meme

(franc., ejtsd: kan mem) a. m. még akkor is, a legvégső esetben is.

Quandoque bonus dormitat Homerus

(lat.), néha a jó Homeros is szundikál (el-elvét, botlik), idézet Horatius Ars poetica-jából.

Quango

l. Zaire.

Quanten

Emil, finn költő, szül. Björneborgban 1827 aug. 22-én. 1864-72-ig XV. Károly király könyvtárosa volt. Összegyüjtött költemények c. kötetet 1880. jelent meg. 1857-61-ig a Finnska Förhallanden c. lapot adta ki. Q. neje Turdus Merula álnév alatt mint elbeszélő-iró és fordító tünt ki.

Quanti minoris actio

l. Actio.

Quantitas

(lat.) a. m. mennyiség; ugy az adott tárgy terjedelmére, valamint a tárgyak sokaságára nézve és egyformán a térbeli, valamint az időbeli, illetve a cselekvésbeli terjedelemre és sokaságra alkalmazva. A Q. fogalma ugy származik, ha az adott tárgy qualitásától abstrahálunk, annak egyéni különfeleségét és sajátságait közömbösnek tekintjük és igy az adott tárgyakat bizonyos egyformaságban szemléljük. Innét érthető, hogy Hegel a qualitástól való elvonatkozásból származtatja a Q.-t (Quantität ist aufgehobene Qualität). A Q.-t különben a legáltalánosabb alapfogalmak sorozatába már Aristoteles és Kant is felvetette. Valamint a qualitást, ugy a Q.-t a fogalmakra is alkalmazzuk és ezzel a tárgyak sokaságát jelezzük, mely a fogalom körébe esik; a fogalom terjedelme tehát megfordított viszonyban áll tartalmához, mert a fogalom határozatlanságával nő a tárgyak mennyisége, melyek a fogalomban benfoglaltatnak. Az téleteknél Q. tekintetében az általános (minden A-B), részleges (egyes A-B) és egyénítő (ez az A-B) itéleteket különböztetjük meg. L. még Mennyiség.

Q., a verstanban a szótagok mekkorasága, vagyis időmértéke, t. i. hosszusága, illetőleg rövidsége. Q-os verselés az olyan, melynél csak arra tekintenek, hogy a ritmus hosszu és rövid időrészeibe hosszu és rövid szótagokat tegyenek; ilyen p. a görög verselés, továbbá a magyarban is az a verselő módszer, mellyel az antik és nyugateurópai versformákat alkotják. L. Időmértékelés verselés.


Kezdőlap

˙