Quillaja

Molina (növ.), a gyöngyvesszőfélék génusza, 4 fajjal D.-Amerikában. A Q. saponaria Mol. kérge saponint termel, vizzel tajtékzik, hazájában (Chile, Bolivia, Peru) szappanoznak vele. A Q. smegmaderma DC., Q. Sellowiana Walp. és Q. Brasileiensis Mart. kérge a Q.-kéreg v. szappankéreg, újabb, a magyar gyógyszerkönyv 2-ik kiadásának függelékébe is felvett gyógyanyag, mely a köptető szerek közé tartozik. A csaknem tisztán háncsból álló kéregdarabok laposak vagy kissé vályuszerüek, 1 dm. szélesek, 2-5 dm. hosszuak, 5-10 mm. vastagok, hosszant rostosak, kivül gyakran világos vörhenyesek, belül fehérek, felületük apró kristálykáktól csillogó, törésük rövid rostos. Ható anyaga a benne mintegy 9%-nyi mennyiségben előforduló quillajasav és sapotoxin, amelyek erős protoplaszma-mérgek, vérbontó hatásuak, helybeli hatásuk izgató (karcoló íz), mérgező adagban előbb izgatják, majd hűdítik a lélekző központot s a bélnyákhártya vérzékeny duzzadását, hasmenést és hányást okoznak. A gyógyászatban mint nyálkaszaporító és oldó, s mint köhögtető szert használják főzetekben (4-5 g.-ot a 150-200 g. vizre). A ruhák tiszítására is használják, s a népies nevén (panamakéreg) ismerik.

Quillota

(ejtsd: killjota), város Valparaiso chilei tartományban a Rio Q. és vasút mellett, (1885) 9214 lak., környékén szép szőllőültetvényekkel, gyümölcsösökkel és rézbányával.

Quillu

folyó, a. m. Kuilu (l. o.).

Quiloa

l. Kilva.

Quimper-Corentin

(ejtsd: kemper-koranten), Finistere francia département fővárosa, püspöki székhely az Oldet és Steir összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 17 406 lakossal, szén- és agyagbányával, faiencekészítéssel, nagy bőrgyárakkal, vas- és rézolvasztókkal, malmokkal, gabona-, vászon-, viasz-, méz-, vaj-, hal- és állatkereskedéssel; többféle iskolával; muzeummal, nyilvános könyvtárra, 1845. alapított régészeti társulattal; 17 km.-nyire fekvő tengeri kikötővel, amelybe 300 t. tartalmu hajók jöhetnek fel. A régies, de tiszta és rendes város legjelentékenyebb épülete az 1239-1515. épített gót, teljesen befejezett székesegyház igen szép fő oltárral, onix-mellékoltárral, több püspök síremlékével, armorikai legendákat ábrázoló üvegfestményekkel; jelentékenyebb épületek még a Locmaria templom, a prefektura, a liceum, szinház, a nyilvános fürdők. A középkorban Corisopitum volt a neve. Itt született Kerguelen. V. ö. Trévédy, Études sur Q. et la Cornouaille 1885.

Quimperlé

(ejtsd: kenperlé), az ugyanily nevü járás székhelye Finistere francia départementban az Ellé és Isole összefolyásánál, amelyek a Laitát alkotják, vasút mellett, (1891) 8049 lak., papiros- és bőrgyártással, őrlő- és fürészmalmokkal; fa-, gabona-, bőr-, marha- stb. kereskedéssel. Legérdekesebb épülete a Ste-Croix román ízlésü templom a XII. sz.-ból, amelyet a legújabb időkben újra építettek. V. ö. De Blois és Audran, Notice hist. sur. Q. et sur l'abbaye de Sainte-Croix (1881).

Quinarius

(lat.) a. m. ötszörös, öt részből álló; a régi rómaiaknál pénz a. m. 1/2 denár, vagyis ezüstban a. m. 5 as. L. Érmek (II. köt. 366. old. és az antik érmek tábláján a 13-ik ábrát).

Quinault

(ejtsd: kinó) Fülöp, francia operaköltő, szül. Párisban 1635 jun. 3., megh. u. o. 1688 nov. 26-án. Első sikereit 1653. Les rivales c. vígjátékkal aratta. Bouvet gazdag özvegyet nőül vevén, a számvevői kamaránál 1671. vásárolt magának állást. Minthogy Lullyvel 1672. az Académie royale de musique vezetését átvette, a nagy francia opera alapításában részt vett. Irt öt tragédiát, hét tragikomédiát, négy vígjátékot (1653-1666) és 14 operát (ezek között egy pasztorálét és két ballettet, 1672-86). Legjobb komédiája: La metircumflexre coquette (1664) Moliere befolyását mutatja. Tragédiái Corneille mintája után vannak irva; érdekes ezek közt Astrate, roy de Tyr (1664), jóllehet Boileau kigúnyolja. Legkiválóbb operái: Armide (1686) és Atys (1676). Drámai művei részben a Théatricumflextre (5 köt., Páris 1715, 1739 és 1778), részben pedig az Oeuvres choisies (kiadta Didot, 2 köt. u. o. 1811) címü gyüjteményében foglaltatnak.

Quincaillerie

(franc., ejtsd: kenkalyeri), apró áruk; p. üveggombok, gyöngyök, drágakövek.

Quincey

Tamás, l. De Quincey.


Kezdőlap

˙