Ratificatio

(lat.) a. m. utólagos jóváhagyás. Nemzetközi szerződéseknél a R. szüksége kifejezett kikötése hiányában is rendszerint vélelmeztetik, amit e szerződéseknek nagy jelentősége indokol. A R. megtagadható akkor is, ha a meghatalmazott utasításain túl nem ment, mert a R. itt az ügy új mérlegelésének értelmével bir. Fontos okok nélkül azonban, amig a képviselő utasításainak határai között marad, a R.-t megtagadni nem igen szokás, mert az bizalmatlanságra s könnyen a jó viszony megzavarására vezethetne. A R. a szerződést nem ex nunc, hanem ex tunc teszi érvényesség; nemzetközi szerződéseket (l. o.) azonban néha a R.-k kicserélésétől szokás keltezni (igy az 1856. évi párisi szerződések). A szerződés végrehajtása v. más konkludens cselekmények tényleges R. jellegével birnak.

Ratiger

l. Radagaisus.

Ratihabitio

(lat.) a. m. utólagos jóváhagyás.

Ratimir

horvát bán, 830 körül. Horvátország ezen időben két bánságra oszlott: a Száva és Dráva között uralkodott R. bán, Dalmáciában Ladiszláv, Borna bán ivadéka. Mindkettőnek helyzete igen nehéz volt, részben a frankok, részben a nagyon elhatalmasodott bolgárok miatt. A horvátok a frankokkal való hét évi elkeseredett harc után győztek és tőlük függetlenek lettek. A Dráván túli szlávok azonban továbbra is frank felsőbbség alatt maradtak.

Ratiné

(franc.) mintásan bolyhozott, téli kabátokra alkalmas kártolt gyapjuszövet.

Ratingen

város Düsseldorf vidékén, porosz kerületben, az Angerbach és vasút mellett, (1890) 6766 lak., papiros-, vatta-, gépgyártással, gőz- és gőzfürészmalmokkal; régi falakkal és tornyokkal.

Ratio

(lat.) a. m. ész, ok, okosság; továbbá adag, az élelmi cikkek ama mennyisége, amely egy napra jár egy katonának v. egy szolgálati lónak. L. még Racionalizmus.

Ratiocinatio

(lat.), szónoklati alakzat, melyben a szónok maga szólítja fel magát, hogy valamely állítását erősítse meg.

Ratio educationis

(lat.), megrövidített címe azon kormányrendeletnek, amellyel legelőször rendezték államilag Magyarország közoktatását. E rendelet, melyet Mária Terézia királyné adott ki 1777. nyomtatásban, a következő címmel jelent meg: Ration Educationis totiusque Rei Literariae per Regnum Hungariae et Provincias eidem adnexas. Tomus I. Vindobonae. Typis Joan. Thom. Nob. de Trattnern. MDCCLXXVII. Szerzője ennek a nagy koncepcióju tanulmányi rendszernek Urményi József, főként pedig Tresztyánszky Dániel volt. A R. a közoktatást, amelyet addig kizárólag az egyházak ügyének tekintettek, legelőször teszi állami üggyé és kiterjeszkedik a közoktatás minden ágára, az egyetemre, akadémiákra, gimnáziumokra, népiskolákra. A R. a fő felügyeletet az összes iskolaügy fölött a koronának tartja fenn, mely ezt a jogot Magyarországon és Szlavoniában a helytartótanács, Horvátországban pedig a kancellária útján gyakorolja (l. Iskola).

A Mária Terézia-féle R. érvényben megmaradt egész 1806-ig, amikor a második R.-t bocsátották ki. E rendeletnek teljes címe a következő: R. publicae totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidam adnexas. Budae. Typis et sumtibus regiae Universitas Hungaricae. 1806. Ez a második R. az elsőtől sok tekintetben eltér. Részint az 1790-81-iki országgyüléstől kiküldött bizottsági javaslatai, részint pedig a kormánynak az első R.-on tett módosításai érvényesülnek benne. Ennek az értelmében is a királyé a fő felügyeleti jog, de az országos főkormányszék útján gyakorolja. Az elemi iskolák felügyeletére eddig fennállott felügyelőséget eltörli s e tisztet is ráruházza a gimnáziumok felügyeletével megbizott főigazgatókra, akiknek számát hatban állapítja meg, u. m. a budai, nagyváradi, pozsonyi, kassai, győri és zágrábi. A Ferenc király R.-a is három részre tagolja a gimnáziumot: kis gimnáziumra, vagyis grammatikai iskolára négy éves tanfolyammal; nagy gimnáziumra, vagy az u. n. humanistákra, két éves tanfolyammal és végre a két éves tanfolyamu bölcseleti kurzusra. A népiskolát ez a szervezet is falusi, kisvárosi és nagyvárosi iskolákra osztja. A nagyvárosi iskolákkal voltak egybekapcsolva a tanítóképzők is. A leányok tanításáról külön intézkedik a második R., meghagyván, hogy a köznép leányait vallás- és erkölcstanra, az evangéliumokra, olvasásra, irásra, számvetésre, női házi munkára és Magyarország állapotának ismeretére kell tanítani. A magasabb rangu leányoknak pedig az említetteken kivül előszabja a irók olvasását, a magyar, német és francia nyelvet, a világtörténelmet és földrajzot. A R.-ok csak kormányrendeletek voltak, nem pedig országos törvények, a protestánsok azokat iskoláik szervezésében és berendezésénél irányul el nem fogadták, s midőn a kormány azoknak végrehajtását ismételten is sürgette, ők a R.-ok intézkedései és a főigazgatók hatósága ellen mindannyiszor erélyesen tiltakoztak. De a magyarországi katolikus iskolák egész 1848-ig a második R. szellemében voltak szervezve és berendezve.

Rationale

(lat.), az ószövetségben a főpap melldísze; R. judicii, mert az Úr ennek közvetítésével tudatta akaratát a főpappal. E melldísz átment a keresztény egyházba is és a püspököknek kitüntető díszéül szolgált, mint a pallium az érsekeknek jelenleg. II. Ince még adományozta, de manap nem használatos. V. ö. Aschbach, Allgem. Kirchenlexikon.


Kezdőlap

˙