Reis

Fülöp, német fizikus, szül. Gelnhausenban 1834 jan. 7., megh. Friedrichshausenban 1874 jan. 14-én. 1850. egy festékkereskedésbe lépett, de a mellett magánúton matematikát és természettudományokat tanult. 1858. Friedrichsdorfban a Garnier-féle intézeten tanár lett. Ő szerkesztette az első telefont 1860.

Reisig

Keresztély Károly, német filologus, szül. Weissensee türingiai városkában 1792 nov. 17., megh. Velencében 1829 jan. 17. Lipcsében s Göttingában tanult, mire 1820 óta egyetemi tanár volt Halléban. Fő műve: Vorlesungen über Lateinische Sprachwissenschaft (kiadta Haase 1839, átdolgozták Hagen, Heerdegen, Schmalz és Landgraf 1881-88, 3 rész); Sophokles Oedipus Coloneusát (1820), melyhez Commentationes criticae (1882, 2 köt.) járultak és Aeschylus Prometheusát (kiadta legjelesebb tanítványai Ritschl, 1867). Életét megirta s jelentőségét fejtegette Dittenberger 1892.

Reiske

János Jakab, német filologus és orientalista, szül. Zörbig faluban, Halle mellett, 1716 dec. 25., megh. 1774. aug. 14. Lipcsében, hol 1758 óta a Nikolai-gimnázium rektora volt. Lejdában végezte tanulmányait és 1748. kapta az arab nyelv egyetemi tanári címét. Igen sok görög és latin irót adott ki («az éhségtől kényszerítve»), igy Konstantinus művét De caeremoniis (1751-54, 2 köt.), Theokritost (1765, 2 köt.), a görög szonokokat (1770-75. 12 köt.), Plutarchust (1774-1782, 12 köt.), Halikarnasszusi Dionysiust (1774-1777, 6 köt.), Maximus Tyriust (1774, 2 köt.), Dio Chrysostomust (1784-1798, 2 köt.), Libaniust (1791-95, 4 köt.) stb. Ide tartozik még: Animadversiones ad graecos auctores (1757-66, 5 köt.). Németre fordította Demosthenes, Aeschines és Thukydides beszédeit (1761 és 1764-69, 5 köt.). Az arab filologia körében fő műve Abulfed-kiadása (1789-94, 5 köt.) Nagy érdeme, hogy ő volt egyike az elsőknek, akik az arab irodalom kiváló nyelvi és történeti jelentőségét elismerték és hangoztatták Önéletrajzát özvegye adta ki (1783). életét megirta Morus (1777), Mendelssohnnal és Lessinggel folytatott értékes levelezése 1789. jelent meg 2 kötetben. - Neje Ernesztina Krisztina, Müller Ágost szuperintendens szellemes és művelt leánya, szül. Kembergben 1735 ápr. 2., megh. 1798 jul. 27-én. 1764 óta R. neje. Nagy tudással segítette férjét irodalmi munkásságában és sokat fordított görög irókból: Hellas (1779, 2 köt.), Zur Moral (1782) és Für deutsche Schönen(1786). Midőn Michaelis göttingai tanár megtámadta R.-t (1786), neje védte megboldogult férjét. Lessinghez mélyebb vonzalom fűzte, mely azonban viszonzatlan maradt.

Reiss

Vilmos, német geologus és utazó, szül. Mannheimban 1838 jun, 13. Beutazta az Azorokat, madeirát és a Kanári-szigeteket, Görögországot és Dél-Amerikát. Közben átkutatta a Cordillerákat, felhágott a Cotopaxira, bejárta a Magdolna- és Amazon-folyamot és Peruban az anconi halott mezőn ásatásokat rendezett. Művei: Die Diabas und Lavenformation der Insel Palma (Wiesbaden 1861); Ausflug nach den vulkanischen Gebirgen d. Aegina und Methana 1866 (Stübellel, Heidelberga 1867); Santorin, Die Kaimeni-Inseln (Fritschsel és Stübbellel együtt, u.o. 1867); Geologische Becshreibung der Insel Tenerife (Fritschsel, Winterthal 1868); Geschichte der vulkanischen Ausbrüche bei Santorin (Stübellel, Heidelberga 1868); Das Totenfeld von Ancon in Peru (Stübellel, Berlin 1880-87); Kultur und Industrie Südamerikanischer Völker (Stübellel és Uhléval, u. o. 1889-90). Fő műve a több kötetnyi Reisen in Südamerika (Stübellel együtt).

Reissmann

Agost, német zenei iró s zeneszerző, szül. Frankensteinban (Szilézia) 1825 nov. 14-én. Boroszlóban tanult, Weimarban 1850 táján kezdte érdemes irói működését, 1875. Lipcsében filozofiai doktor lett, 1866-74. a Stern-féle konzervatorium zenetörténet-tanára lett. saját kutatásai alapján irt könyve: Das deutsche Lied in seiner historiscehn Entwcikelung (1861); átdolgozása: Geschichte des deutschen Liedes (1874). A Mendel Hermann alapította Musikalisches Conversations-Lexikonba elejétől fogva dolgozott, VI-XI. és 1881-iki pótkötetét R. szerkesztette. Jó kézikönyvei: Scumann, Mendelssohn, Schubert, Haydn, Bach, Händel, Gluck, Weber életrajzai; Von Bach bis Wagner (1861); Illustrierte Geschichte der deutschen Musik (1880). Szerzeményei nagy számuak, de nem jelentékenyek.

Reissner-féle hártya

1. Fül.

Reiszig

Ede, főispán, szül. Kámonban (Vas) 1848 jun. 5. Középiskolai tanulmányai után részben Pesten, részben a heidelbergai egyetemen hallgatta a jogot, utóbbin doktori oklevelet is szerzett. 1869. Vas vármegye tiszteletbeli jegyzője, 1871. első aljegyzője, 1875. főjegyzője és 1883. alispánja. 1890. Békés vármegyében a paraszt-szocializmus lázadásokban törvén ki, a kormány őt küldötte oda kormánybiztossá, s kinevezte ugyanakkor Békés vármegye főispánjává. A szociális mozgalmak elfojtásában és Békés vármegye viszonyainak rendezésében kiváló érdemeket szerzett; 1892. kereskedelemügyi, majd 1894-ben belügyi államtitkár; 1895 febr. 20. saját kivánságára Vas vármegye főispánjává neveztetett ki. Kiváló közigazgatási szaktekintély hirében áll.

Reit.

orvosi recepteken használt röviditése a reiteretur (a. m. megismételtessék) latin szónak, azaz, hogy a gyógyszerész a recept szerinti orvosságot ismét készitse el és szolgáltassa ki. Helyette gyakran rep. a. m. reperatur használtatik ugyanazon jelentőséggel.

Reiteratio

(lat.) a. m. ismétlés.

Reithoffer

János Nepomuk, a kaucsukszövészet feltalálója, szül. Feldsbergben (Alsó-Ausztria) 1791 ápr. 13., megh. Mauerben (Bécs mellett) 1872 máj. 6-án. Ő találta fel Bécsben az u. n. gummiszálak készítését és azoknak szövetekké való feldolgozását. 1828. szabadalmazott találmányát a harmincas és negyvenes évek folyamán tökéletesítette. V. ö. Johann Nep. R., Ein Lebensbild, entrorfen von seinen Söhnen Ludwig und Moritz (Bécs 1894).


Kezdőlap

˙