Rénbögöly

l. Bögölyök.

Rencefélék

(növ.), l. Lentibulariaceae.

Rench

54 km. hosszu jobboldali mellékfolyója a Rajnának. A Fekete-erdőben ered és Helmingennél torkollik. Völgyében több látogatott fürdő van. V. ö. Haberer, Führer durch das Renchthal (1887).

Rencontre

(franc., ejtsd: rankontr) a. m. összekoccanás, fegyveres összeütközés megelőző kihivás és elfogadás nélkül.

Rend

(ordo). Tárgyaknál: valamely sokaságnak megállapított célszerü szempontok szerint való összeállítása, csoportosítása; eseményeknél, cselekedeteknél, viszonyoknál: bizonyos törvények, szakaszok uralkodása, mely amazok lefolyását, fennállását szabályozza; innét e kifejezés: rendszabály. Ennek megfelelőleg beszélünk a természet, az állami élet, a társadalom, valamely gyülés, fölvonulás rendjéről, jog- és erkölcsi rendőr, az erkölcsi és jogi életben rendtartásról stb. Rend a leiró természettudományokban a beosztott valók bizonyos csoportját jelenti: osztály, rend, nem, faj. - Rend a geometriában, l. Felület és Görbevonal. - R., a forma esztetika fő fogalma. Miután a művészet szerves egészeket nemz, már az «egész» fogalmában is megvan a rend kényszerüsége. Mert az egésznek eleje, közepe és vége van. Ez a három alkatrész megint feloszlik ugyanannyi elemekre és igy minden szétesnék, ha itt a rendnek szelleme egy szép, összhangzó, arányos egészet nem alkotna. A rend a formai szépség egyik életforrása, bizonyos női érzékenység, a művésszel vele született finom tapintat kell hozzá. A dráma rendjét már a dráma címszó alatt adtuk. Az éposznál az in medias res, a közepén való kezdés, elmés szabályt alkot. Ugyanaz a téma, finom, tapintatos rendben előadva, végtelenül hat, otromba egymásutánban unalmas. Átmenetek, ugrások, egyéb fogások is segítenek a rend hatásához. Az építészetben a rend minden, mert leginkább a természet törvényeire van alapítva, a természetnek a lelke pedig a rend. Az építészetet utánozza a zene, melynek legfőbb hatásai formális renden (taktuson, harmonián) alapulnak. A helléneknek volt legfinomabb érzékük a rend világraható jelentősége iránt, a világot is csak «díszes rendnek» (kozmosz) nézték és a szférák forgásában is a zene rendjét szimatolták.

Rendbüntetés

ellentétben a büntető törvényben megállapított s a fegyelmi büntetésekkel, a biróság vagy más hatóság által engedetlenségekért vagy rendellenességekért alkalmazható büntetés. R. alkalmazásának van helye p. a tanu ellen, aki szabályszerü megidézés dacára meg nem jelent, vagy elkésve jelent meg; az ellen, aki figyelmeztetés dacára magát a tárgyaláson illetlenül viseli. A R. rendszerint pénzbüntetés, s csak a törvényben meghatározott esetekben változtatható át szabadságvesztés-büntetésre. Nagy szerepet játszik a R. a jövedéki ügyekben, ahol ha a kincstár megkárosítására irányuló szándék meg nem állapítható, a cselekmény mint u. n. kisebb szabálytalanság R.-sel büntetendő.

Rendek

község, l. Ajka-R. és Csab-R.

Rendek

testületek, egyesületek, melyek tagjai bizonyos szabályok követését tűzik ki feladatuknak bizonyos célok elérése végett. Természetüket illetőleg két osztályba sorozható, u. m. egyházi és világi R. - Az országos R. A középkori fejlődés bizonyos fokán a munkamegosztás, vagyon megoszlása, a közhatalomban való kisebb-nagyobb részesedés a társadalomban csoportosulásokat, illetve elkülönüléseket eredményez. Ez egyes csoportok tagjait a közös életviszonyok, szokás, életmód, erkölcsök és életnézet szorosabban fűz össze, illetve elkülönít. Igy keletkezik azután az életnek egy bizonyos rendje, melynek, ha az állam, mint ilyen, szervezetében elfogad és jogi alapra helyez, a jogi értelemben vett rend jön létre, a rend mint jogi intézmény. Hazánkban is a fejlődés bizonyos rendi szervezethez vezetett, de ez nem a Ny-i államokban általán uralkodó rendi szervezetnek puszta átvétele, annak teljességével és kizárólagosságával, hanem bizonyos nemzeti jelleggel honosodik meg; nálunk azok a túlzott fogalmak a vér tisztaságáról, a morganatikus házasság intézménye stb. sohasem tudnak tért foglalni. A magyar állam népe tulajdonkép a nemességre, polgárságra és a jobbágyságra (parasztság) különül el a fentebb mondott értelemben, de a két utóbbit nem rendnek, hanem osztálynak nevezik és rendet a kiváltságos nemesség alkot, ide számítva az egyháziakat is, kik hivatalos állásukból folyólag a személyes nemességgel birtak és azután kebelében megkülönböztették az egyháznagyok és a világi főurak rendjét, mint a két fő rendet, a köznemesség és a szabad királyi városok (mindegyik egy nemes személy) rendjétől, mint a két alsóbb rendtől. E felosztás főkép az országgyülésen érvényesül, mely a mohácsi vész után ennek alapján nyer kifejezést: Status et Ordines Regni Hungariae ex quatuor conditionis Regnicolis, Nempe Praelatis, Baronibus et Magnatibus, Nobilibus et Liberis Civitatibus consten. V. ö. Schvarcz Gyula, Elemente der Politik. A középkorban a szerzetesi és lovagi szellem egyesülése folytán az u. n. egyházi lovag-R. származtak. L. ezekről az egyes R.-et: Johanniták, Német lovagrend stb. L. még États généraux, Egyházi rendek.

Rendeléstan

l. Gyógyszertan.

Rendelet

vagy kormányrendelet, az államnak kormányzati organuma által kinyilvánított akarata; természeténél fogva inkább ügyintézést, rendelkezést tartalmaz az államigazgatás terén, semmint általános érvényü jogot. De vannak eltérések is, midőn t. i. a törvényhozás nem intézkedett, vagy a kérdést csak fő elvekben oldotta meg, a kormányra hagyván a részletek szabályozását. Innen ered a R.-nek anyagi és alaki értelemben vett megkülönböztetése. Anyagilag R., ami az ügyintézésre vonatkozik, alakilag pedig mindaz, tekintet nélkül tartalmára, ami a kormányzati fő organum által adatik ki. Abszolut államokban, miután a közhatalom az uralkodó személyében összpontosul, a R. és a törvény között csak anyagi (tartalmi) megkülönböztetés lehetséges, mig az alkotmányos államokban az alakiságon van a súly. Hazánkban a R. rendes viszonyok közt csak a törvény korlátai között mozoghat, azt föl nem függesztheti, nem módosíthatja, hatályon kivül nem helyezheti; a biróság pedig jogosítva van a R.-eknek egyes esetekre való alkalmazásánál azok törvényessége felett határozni. A R., tekintve a kibocsátót, lehet királyi vagy egyszerü miniszteri R. Jogi természetre közöttük különbség alig van, legfölebb azt mondhatnók, hogy a felséget megillető tisztelet folytán a királyi R. miniszteri R.-tel hatályon kivül nem helyezhető, nem módosítható. Továbbá szokásos még elosztani: végrehajtási R.-ekre, melyek a törvény végrehajtása céljából adatnak ki; törvénypótló R.-ekre, melyek a törvényeket pótolják vagy kiegészítik, végre szükség-R.-ekre, melyek rendkivül esetekben ideiglenes törvényt függesztenek fel, midőn az államot fenyegető nagy veszély elhárítása azt kivánja. Az R.-ek kibocsátása tulajdonkép az alkotmányt sérti, azért csak akkor indokolt, ha a veszélyt máskép elhárítani nem lehetett, illetve ha az országgyülés, melynek joga a törvényt változtatni, együtt nem volt. A szükség-R.-et kibocsátó minisztérium pedig felmentésért a legközelebb összeülő országgyüléshez fordul. Néha az országgyülés egyenesen megbizza a minisztériumot bizonyos ügynek R. által való szabályozására; az azután vitatott (a IX. és X. magyar jogászgyülés tárgyalta), hogy az ilyen R.-et a minisztérium egyoldaluan, az országgyülés hozzájárulása nélkül megváltoztathatja-e? Nálunk a gyakorlat ennek helyt ad, de újabban szokásos a történt módosítást az országgyülésnek bejelenteni. Hazánkban a régibb R.-eknek nincsen hivatalos gyüjteménye, a magánosok munkája által keletkezettek pedig csak egyes időszakokra vonatkoznak (Keresztury II. József R.-eit, Kassich pedig a kiadottakat gyüjtötte össze). De az 1867 óta megjelent R.-ek a Rendeletek Tára hivatalos gyüjteménybe foglaltatnak, melynek mindegyik évfolyama egy-egy kötetet képez; a hivatalos kihirdetés azonban nem e helyen, hanem a Budapesti Közlönyben mint a hivatalos lapban történik és a R. e kihirdetéstől számított 8 nap mulva lép életbe, hacsak a R. maga máskép nem intézkedik. A R., mint államakarat a hatóságokra és alattvalókra kötelező, csakhogy vele szemben felszólalásnak (l. Felirati jog), illetve sérelememelésnek van helye.


Kezdőlap

˙