Retalhuleu

az ugyanily nevü departamento főhelye Guatemala középamerikai köztársaságban, vasút mellett, amely a Nagy-oceán melletti Champerico kikötőhelyhez vezet, 6500 lak., környékén nagy kávéültetvényekkel.

Retard

(franc., ejtsd: rötár) a. m. halasztás, késedelem; órákon azt az irányt mutatja, melyre a mutatót igazítani kell, hogy az óra járása késsék.

Réte

(Réthe), kisközség Pozsony vármegye szempci j.-ban, (1891) 1026 magyar lakossal; van vasúti állomása, postahivatala és postatakarékpénztára.

Réteg

a geologiában minden vizeredésü vagyis üledékes táblaforma kőzettümeg, melynek két felülete egymással majdnem egyközös. A vizből az anyagok (kavics, homok, iszap) ugyanis nem össze-vissza, rendetlen halmazokban rakódtak le, hanem szabályos, egymástól megkülönböztethető fekvésekben, mintegy vastag táblákban, u. n. R.-ekben. A R.-ek eredeti helyzete vagyis települése vizszintes, de csak nagyon kevés esetben maradtak meg az eredeti helyzetükben, legtöbbször a hegységképző erő kimozdította őket abból; azt mondjuk; a R. zavarodást szenvedett. A hegységképző erő a föld szilárd kérge összehúzódásának következménye, melynek folytán a felületi R.-ek összetolatnak és összetorlódnak, süllyednek és emelkednek, általában pedig eredeti helyükből kimozdíttatnak. A zavarodás, az eredeti helyzetből való kimozdítás nyilvánulhat a R. felemelésében hajlott vagy pláne függőleges helyzetben, a R. gyürődésében, ráncosodásában és a R. vetődésében. Leggyakoribb a hajlott R., melyről ugy általános geologiai, mint gyakorlati szempontból nagyon fontos tudni, hogy milyen irányu vizszintes vonulásuk és hogy milyen szög alatt hajlanak. A vizszintes irányban való vonulása a hajlott R.-nek annak csapása, a szög pedig, mely alatt a szintes síkhoz hajlik, annak dülése (hajlása). A csapás és a dülés a hajlott R.-en vonalakkal is jelezhető; a csapás irányában vont vizszintes vonal a csapás vonala, a dülés, vagyis a legnagyobb hajlás irányában vont egyenes vonal a dülés vonala. A két vonal egymásra mindig merőleges. A geologus, a bányász a csapás meghatározására a mágnestűt, a dülés meghatározására a fokívet használja; mind a két műszert magában egyesíti a bányász-kompasz. A R.-eknek nemcsak egyszerü felemelése, kisebb-nagyobb hegyes szög alatt való hajlása szokott előfordulni, hanem az is, hogy egészen függőleges helyzetbe kerülnek, vagyis mint mondják, a R. «fejre áll», sőt a R.-ek egészen meg is fordulhatnak, amikor azután a fiatalabb R. kerül a régibb alá.

Réteges kőzet

l. Kőzet.

Rétegfelhő

l. Felhőalakok.

Rétegterv

l. Lejtmérés.

Retek

(növ., Raphanus L.), a keresztesek családjának egy- vagy kétnyári, felálló s elágazó száru, sima vagy durva szőrü füve, húsos gumóval, dagadozó alsó szárízekkel, lantosan metélt levelekkel és bő fürtben murvátlan virágokkal, melyeknek sötét violaszin erü szirma fehér, halaványlila vagy sárga. Termése cikkes becő. Hat faja közül 2 eruópai és hazai: 1. a vetés közt alkalmatlankodó és nehezen kiirtható repcsén-R. (R. Raphanistrum L.), gyöngysorképü kemény becővel és 2. a kerti R. (R. sativus L.), taplós hengeres becővel. Ez utóbbit már a görögök termesztették. Számos mívelésbeli alakja khinai s amerikai fajtákkal már egész rendszert követel. Azonban két csoporttá vonható össze, amint már Lippai (1664) is osztályoszta: a) A valódi v. öreg R. (R. s. var. niger DC.) R.-szerü v. orsóforma csípős ízü gumóval. Fajtái ismét két alcsoportba tartoznak, t. i. egynyári (nyári, szentiványi, Szt.-János-, Magdolna-R.) és kétnyári (kitelelő) R. Héja lehet fakó, vörös, violaszin, fekete. Csípőssége kéntartalmu s a hagymáéval rokon párolgó olajtól származik, amitől külső és belső orvosszerül alkalmas. Reggel vétek (méreg), délben étek, este orvosság. b) Az apró R. (R. s. var. Radicula DC.) gumója édesebb ízü és puhább húsu; növénye csak egynyári. Számos alakját: tavaszi, jókori, korai, hónapos, csemege-R. (Lippainál nyári, bécsi, norimbergai retkecske néven), már januáriusban vetik ablak alá v. később hűvös földbe, de oly helyre, ahol «az verő-fény szolgál». A párisiak az edinburgi R. félig érett becőjét is eszik. Más fajta a khinai repce-R. (R. oleiferus DC.), mint nyári repce a télinél sokkal biztosabb, de nem fizet oly jól. Rengeri R., l. Torma. L. még Álgumó.

Retel

hibás irással Ketel neve. L. Ketel.

Rete mirabile

(lat., csodarece), előáll, ha a verőér a nélkül, hogy hajszálérbe menne át, ecsetszerüleg ágakra oszlik (egysarku csodarece; R., unipolare), vagy ugyanez ágak két ujjakkal összeérő kéz alakjában ismét egy ütőérbe nyilnak egybe (kétsarku csodarece). Viz alatt tartózkodó állatokban gyakrabban vannak ilyen szervek, azért, hogy ezeknek a vérárama nagyobb medrü legyen, hogy oxigénes vérük bő lévén, ne kelljen nekik oxigén bevétele végett sokszor a viz szinére bukkanniok. Emberben ilye csoderecék a vesében levő Malpighi-féle értorlatok, l. Vese.


Kezdőlap

˙