Rézkészítmények

(orvosi célokra). A számos rézvegyület közül aránylag csak kevés használtatik fel gyógyítási célokra, ezek is csak korlátolt javalattal. A magyar gyógyszerkönyvben csak két rézkészítmény hivatalos: a kékgálic (cuprum sulfuricum), mely külsőleg mint összehúzó és edző szer használatos (p. a trahoma gyógyításában), belsőleg adva pedig biztos hatásu hánytatóként szerepel; a közéletben előforduló mérgezések is rendesen gáliccal történnek. A másik hivatalos szer a réztimsó (cuprum aluminatum vagy lapis divinus, lapis ophthalmicus), mely rézgálicnak, kálisalétromnak és timsónak összeolvasztott, némi kámfort is tartalmazó keveréke. Kékes-fehér, kámforszagu, rendesen táblaalakba vagdalt darabok. Enyhe összehúzó szer, melynek oldata leginkább a gyuladásos kötőhártyára vagy a húgycsőbe rendeltetik.

Rézkigyó

(Trigonocephalus contortrix Holbrook), a csörgőkigyók családjába tartozó mérges kígyó a Viperinák alrendjéből, amelyet mokasszin-kigyónak is neveznek. Farka hegyes, csörgő vagy tüske nélkül; fölül paizsos egy nagy homlokpaizzsal. Farkának alsó paizsocskái kétsorosak; homlokpaizsa rövid. Háta rézbarna 16 vörösbarna, sötéten szegett gyűrüvel s ezek között ugyanilyen foltokkal. Hasa rézvörös; oldalai sötétfoltosak. Hossza 1 m. Hazája K-i É.-Amerika s itt mocsaras helyeken tartózkodik. Igen mérges.

Réz kloridjai

A réznek két kloridja fontos, u. m.: 1. Kuproklorid v. rézklorür Cu2Cl2 képződik akkor, ha finomul eloszlott rezet közönséges hőmérsékleten klórgázzal összehozunk. Fehér kristályos só, amelynek előállítása ugy történik, hogy kuprikloridot rézreszelékkel és sósavval főznek; a megszürt folyadéknak vizzel való higításakor a kuproklorid fehér csapadék alakjában válik ki. Vizben nem oldódik, hevítve megolvad. A levegőn könnyen oxidálódik s ekkor megzöldül. Hígított sósavval készült oldata sok szénoxidgázt képes abszorbeálni. - 2. Kupriklorid v. rézklorid CuCl2 képződik akkor, ha rezet klórgázban melegítünk. Rendszerint ugy állítják elő, hogy rézoxidot sósavban feloldanak és az oldatot bepárologtatják. Ilyenkor smaragdzöld szinü kristályok válnak ki, amelyek két molekula kristályvizet tartalmaznak (CuCl2+2H2O). Vizben és borszeszben oldható. A réznek bázisos kloridjai s ammoniával való vegyületei is ismeretesek.

Rézkólika

l. Rézmérgezés.

Rézkor

(l. a mellékelt 3 képet), az ősrégészetiszakirodalomban az a csiszoló kőkori és bronzkori kultúra közé eső időszak, melyben az emberiség bizonyos területeken a tiszta, azaz semmi más fémmel szándékosan nem kevert rezet használta szerszámainak és ékszereinek anyagául. Ily korszakot ismertek fel Amerikára nézve, hol az számos emlékkel izonyítható, sőt az is bizonyos, hogy Mexikóban ésPeruban épp ugy, mint európai, ázsiai és afrikai területeken e műveltség később bronzműveltséggé is fejlődött. A mexikói és perui réz- és bronzemlékek aránylag kevéssé ismeretesek, mig az Egyesült-Államok területének e fajta leletei Squier, Dawis, Foster és buttler művei után, különösen pedig az 1876-iki philadelphiai kiállítás óta, hol több mint 250 réztárgy állíttatott ki az Egyesült-Államokból a Misszisszippi medencéjéből s különösen Wisconsin állam területéről Schmidt Emil monográfiája nyomán eléggé ismeretesek. Az amerikai réztárgyakat jellemzi, hogy a) csaknem tiszta rézből állanak, a kénnek, arzénnek, antimonnak, nikolnak, vasnak, cinknek és ónnak nincs bennük nyoma, mindössze kevés ezüst az, ami anyagukban néha előfordul, de ez is különváltan mint szemcse vagy pikkely; b) hogy nem öntés, henem kovácsolás által készítvék; ezen emlékek két csoportra oszthatók, u. m.: I. Fel nem dolgozott anyag: 1. viz által gömbölygetett darabok (rézkavicsok); 2. régi bányákból származó olyan darabok, melyeken a munkálás nyoma látszik; 3. kisebb darabok, melyek az előbbiekről megmunkálás végett levágattak. II. Fegyverek és szerszámok: 1. lándsa- és nyílhegyek; 2. balták (széles, nagy vésők); 3. kapák (nyéllel ellátott vésők); 4. keskeny vésők; 5. kések; 6. dikicsek, tűk stb.; 7. ékszerek. Az európai R.-t legelőbb Wilde említette 1861. az irlandi királyi akadémia muzeumának leiró lajstromában s ő iktatta az új korszakot a kő- és bronzkor közé; nálunk vele egyidőben s tőle függetlenül id. Kubinyi Ferenc. Utánuk Keller határozottabban formulázta a kérdést s kimutatta, hogy nincs igazuk azoknak, akik, bár elismerik, hogy a tiszta réz használata okvetlenül megelőzte a bronz feltalálását, mégis azt állítják, hogy: a rézről a bronzra való átmenet nem Európában állott elő s igy Európára nézve R.-ról nem lehet szó. Keller szerint ez legfeljebb csak Európa nyugati részeire állhat, miután Magyarországon s annak keleti és déli határtartományaiban a tiszta réztárgyak hihetetlen mennyiségben fordulnak elő, mint erről ő barátjának, Fehr Vilmosnak több évi pesti időzése alatt gyüjtött gazdag kollekciójából, melyet a zürichi muzeumnak ajándékozott, meggyőződött. E gyüjteményből Keller a svájci cölöpépítményekről adott V-ik jelentésében 28 ábrát közöl, melyek közt csákányokat, baltákat, nyílhegyeket, vésőket és egy sodronytekercset látunk. A magyarországi R.-i emlékeket Romer Flóris 1866. adta ki Művészeti kalauzában. Lubbock és Sacken ellene nyilatkoztak egy európai tiszta R. létezésének, de a stockholmi kongresszuson 1874., mely már Cesnola tábornok ásatásaiból származó ciprusi rézleletekre, nemkülönben egy egyiptomi réztöredékre és a középindiai gungeriai rézleletre is támaszkodhatott, Francks valószinünek ismerte el azt. Worsaae még az amerikairól is azt tartja, hogy nem egyéb, mint egy bővültebb kőkor, mig Evans szerint, ha csakugyan létezett R. az ó-világban, ugy ennek hazája csak Ázsia v. Kelet-Európa lehet. Wibel vegyelemzésekre támaszkodva, tagadta az európai R. létezését s a tiszta réztárgyakat későbbieknek tartja a bronztárgyaknál. Az előbbieknek egyszerübb formáit anyaguknak öntésre való alkalmatlanabb voltából magyarázza. Lásd az I. melléklet ábráit.:

[ÁBRA] 1. ábra.

[ÁBRA] 2. ábra.

[ÁBRA] 3. ábra.

[ÁBRA] 4a. ábra.

[ÁBRA] 4b. ábra.

[ÁBRA] 4c. ábra.

[ÁBRA] 5. ábra.

[ÁBRA] 6. ábra.

[ÁBRA] 7. ábra.

[ÁBRA] 8. ábra.

[ÁBRA] 9. ábra.

[ÁBRA] 10. ábra.

[ÁBRA] 11. ábra.

[ÁBRA] 12. ábra.

[ÁBRA] 13. ábra.

[ÁBRA] 14. ábra.

[ÁBRA] 15. ábra.

[ÁBRA] 16. ábra.

1876. a budapesti ősrégészeti és embertani kongresszusnak is egyik legnagyobb jelentőségü kérdése a R. volt. E kongresszuson közel kétszáz darab tiszta réztárgy állott rendelkezésre magyarországi leletekből s ez alkalommal Pulszky Ferenc okolta meg annak létezését, ugy hogy Mortillet is elismerte azt Európa keletére nézve, bár az összegyült régészek nagy része ha kénytelen volt is elismerni, hogy Magyarországon sokkal több tiszta réztárgy fordul elő, mint földrészünk bármely más tartományában, de azért még sem akarta elismerni a R.-t. Pulszky később 1883. önálló műben foglalkozott különösen a magyarországi R. kérdésével. 1883 óta egész szakirodalom keletkezett a R.-ról, melyekben legfontosabbak Much Mátyás művei, kit a mondseei rézleletek vittek arra, hogy tüzetesebben foglalkozzon e korral, továbbá Montelius Oszkár, Naue és Dümmler dolgozatai, mely utóbbiak Richter Ohnefalsch ciprusi ásatásainak ismertetésével derítettek a kérdésre sok tekintetben világot; hazai irodalmunkban újabban Hampel József foglalta össze s toldotta meg nevezetesebb momentumokkal e tárgyra vonatkozó ismereteinket s a kérdés mai állásában alig fér kétség hozzá, hogy a) az első használati fém mindenütt a réz volt s hogy ilyeténkép a tiszta rézszerszámok mindenütt megelőzik a bronz feltalálását, vagyis a kő- és bronzkor közé átmeneti kornak a R.-t kell iktatni, értvén ez alatt oly kort, melyben a réz versenyzett a kővel s ez a kor aránylag hosszu tartamu volt. b) Eldöntetlen a kérdés, vajjon e rézkultura egyetlen központon fejlett-e ki s onnan terjedt szét ősi kivándorlások vagy kereskedelmi összeköttetések révén; avagy az több különböző oly helyen, hol létrejöttének előfeltételei (vagyis ahol a réz termés állapotban vagy ércekben előfordul) megvoltak, önállóan keletkezett és fejlődött-e ki? c) Az egyetlen központ hivei

Lásd a II. melléklet ábráit.

[ÁBRA] 17. ábra.

[ÁBRA] 18. ábra.

[ÁBRA] 19. ábra.

[ÁBRA] 20. ábra.

[ÁBRA] 21. ábra.

[ÁBRA] 22. ábra.

[ÁBRA] 23. ábra.

[ÁBRA] 24. ábra.

[ÁBRA] 25. ábra.

[ÁBRA] 26. ábra.

[ÁBRA] 27. ábra.

[ÁBRA] 28. ábra.

az ural-altáji vidéket jelölik meg ily központul s e népek vándorlásaival kötik össze annak elterjedését, mely nézetet a R. azon egységes jellege is igazolni látszik, hogy az mindenótt a kőkori formákból fejlik s minden területen mutat fel a többi területekkel közös vonásokat, valamint hogy a rézformák felléptével egyidejüleg egyes területeken antropologiai és etnikus változások is lépnek fel. d) A több önálló központ vitatói az urali területeken kivül Ciprus szigetét, a Sinai-hegyet, Elba szigetét, Közép-Olaszországot, a spanyol félszigetet, Angolországot, az alpesi vidéket és Kárpátok területét jelölik meg a különböző régiókközpontjaiul s az azokban észlelhető hasonlóságokat nemzetközi forgalommal magyarázzák. e) A rézfegyverek és szerszámok legnagyobb része kalapácsolásnak köszöni formáját, egy kis részük azonban öntés útján is készült; díszítményeik pontokból, egyenes és görbe vonalakból állanak. f) R.-ból a bronzkorra való átmenet lassu és fokozatos volt, s a bronzkeveréket nem egyszerre találták ki; a keverék megtalálásában nemcsak az ónnak, de az antimonnak is jutott szerepe. g) A R. Európában valószinüleg Kr. e. 1500 táján ért véget, kezdőpontját még eddig alig lehet pontosan meghatározni. h) Némely rézformák túlélték a R.-t s későbbi epochákba is átmentek.

Lásd a III. melléklet ábráit.:

[ÁBRA] 8a) és 8b) ábra.

[ÁBRA] 11a.) ábra.

[ÁBRA] 11b.)ábra.

[ÁBRA] 15. ábra.

[ÁBRA] 19. ábra.

[ÁBRA] 23a.) és 23b.) ábra.

[ÁBRA] 29. ábra.

[ÁBRA] 30. ábra.

[ÁBRA] 31a.) ábra.

[ÁBRA] 31b.) ábra.

[ÁBRA] 32. ábra.

[ÁBRA] 33a.) ábra.

[ÁBRA] 33b.) ábra.

[ÁBRA] 34. és 35. ábra.

[ÁBRA] 36. ábra.

[ÁBRA] 37. ábra.

[ÁBRA] 38. ábra.

A R. jellemző szerszámformáit a mellékelt kép mutatja. A szerszámok közt látunk: 1. lapos vésőket több változatban; az egyik változat (1. ábra) az északi régió sajátja tojásdad formában; a második változat (2. ábra) egyik oldala lapos, a másik gerinces s tompa végén füle van; e forma Ciprus szigetén is előfordul; keskeny párhuzamos szélü, háromszögü, hosszukás, keskeny trapézalaku s lapos négyszögü alak és rendkivül sok átmeneti alakkal; 2. keskeny vésőket (3. ábra); 3. tokos vésőt (4. a, b, c ábra homlok- és oldalnézetben egy keresztmetszettel), mely hazai R.-unkat az uralivalkapcsolja össze; analogiáit ugyanis a kirgiz pusztaságon és Szibériában találjuk; 4. fejszéket, melyeknek főbb változatait 5., 6. és 7. ábra alatt hazaileletekből, a 8. ábrán mordvin területről mutatjuk be. Ily fejszék öntésére szolgáltak a 9. és 10. ábrákban bemutatott öntő minták is Nándorváljáról; 5. a baltákat is három jellemző változatban mutatják a 10-12. ábrák; 6. a csákányok és fejleményeiket látjuk a 14-20. ábrákon, csupa olyan tipusokban, melyek az urali területtel közösek. Fegyvereiből 1. a nyilak és tőrök változatait a 21-26. ábrák mutatják; köztük a 23. és 24. ábrák a legősibb kőidomok alakjait mutatják, mig a 21. ábra nyílhegy és a 22. ábra tőröcske, valamint a 25. és 26. ábrák is a déli régió szomszéd alakjai, a 25. ábra a ciprusi tőrök fő alakja, a 26. ábra pedig Görögországtól Egyiptomig nyomozható; 2. a 27. ábra pedig bőrpáncél bélelésére szolgált páncéllemezeket mutat. Ékszerei közül jellemzők: 1. a 28. ábrán látható karika, melyhez hasonlók nagy számban fordulnak elő s pénzül is szolgáltak; 2. a 29. és 30. ábrák hasonló karikák díszített töredékeit állítják elő; 3. a 31-36. ábrákban kagylóékszereket látunk karperec, gyűrü, gyöngy, díszlap formájában, melyeknek legnagyobb része spondilusból készült. Igen jellemző ékszerei e kornak a spirálisok is, melyekről a 37. és 38. ábrák nyujtanak mutatványokat. Az újabb kutatásokban oly nagy szerepet játszott ciprusi részletek felől pedig 8., 11., 15., 19., 23. ábrák adnak tájékoztatást.

Rézkova

(ásv.), Zay Mineralogiájában a kalkopiritet nevezi igy; később rossz magyarsággal csinálták belőle ez ásvány magyar megnevezésére a rézkovand szót. L. még Krizokolla.

Rézkovand

l. Kalkopirit.

Rézlazur

l. Azurit.

Rézlemez

A rezet vastag táblákba öntik és lapos talpu kalapáccsal izzó állapotában 15 mm. vastag lappá kalapálják és vagy izzón v. pedig hidegen kihengerlik; a nyert gyártmány a R. A hengerlés következtében a R. megkeményedik és rideg lesz, ezért kiizzítják és hideg vizbe mártják, ekkor megpuhul és felszinéről a rézréteg lepattogzik. Vékony lemezek készítésekor a kihengerelt lemezt, ha már vastagsága a kellő határt elérte, összehajtják és igy hengerlik tovább. A hengerlés befejezte után a lemezt vaslapra helyezve, faverőkkel megkalapálják, majd körülvágják, mérik és osztályozzák. A hidegen hengerelt R. az időjárásnak és a tenger vizének jobban ellentáll, mint a melegen hengerelt s a hengerléskor fellépő hulladék is kisebb, mintegy 1/2 %. A melegen való hengerléskor 100 rész rézből kapnak 80 rész ép R.-t, 12 rész hulladékot és 4 rész rézhamut; teljesenelkallódik 3 rész. A kereskedelemben előforduló legvékonyabb R.-ek vastagsága 0,5 mm., rendesen 760-900 mm. széles és 1,5-1,8 m. hosszu lemezeket hengerelnek s vagy tábla vagy tekercs alakjában árusítják el. Egy m2 területü és 1 mm. vastag R. súlya 8,8 kg.

Rézlüszter

előállítására rézszulfitot, rézklorült vagy más rézvegyületet is, okrával, vasoxiddal, korommal péppé kevernek össze. Ezt a pépet a mázas edényekre festik s a festett edényeket füstölgő lángnál v. jobban redukáló gázlánggal kezdő izzásig felhevítik. Égetés után a kormos tárgyakról lemosható a felesleges festékkeverék, mely alatt az edény rézfényt (lustre) mutat. A R. az átlátszatlan ónmázon fémfényü (arab faience, Gubbio-majolika), de rubinvörös szint mutat az átlátszó mázakon. Ha pedig ezüstklorid, agyag, vasoxid vag yokrából álló pépet festünk az edényekre, égetés után aranyfényü, sárga lüsztert nyerünk. Hasonló eljárással készítenek az üvegfestők vörös és sárga üveget. L. Lüszteres agyagedények.


Kezdőlap

˙