Rhadames

(Ghadames, Gadames, a rómaiak Cydamusa), város és oázis Él-Afrikában; Fezzan kerület, fővárosa, egy kaimakán székhelye, 423 m.-nyire a tenger szine fölött. R.-nek hires, vizben gazdag forrása van, amely az oázis megnedvesítésére szolgál s ottomán fenhatóság alá tartozik. Élénk kereskedést folytat a tuareg országokkal és Szudánnal. A rómaiak alatt R. Provincia Numidicához tartozott. Találhatni is itt Alexander Severus idejéből való felirásokat, és minden, még ó-egyiptomi korszakból való régiségeket is. A város sűrüen egymás mellé épített, többemeletes házakból, szűk utcácskákból áll, melyek közt pálmasorok emelkednek. V. ö. Duveyrier, Les Touaregs du Nord (Páris 1865); Largeau, Voyage a R. (u. o. 1879).

Rhaetia

l. Raetia.

Rhaetoromán

l. Raetoromán és Ladin.

Rhamuaceae

(növ.), l. Kutyafélék.

Rhamnin

rhamnetin, l. Benge.

Rhamnus

L. (növ.), lásd Kutyafa és Varjutövisek.

Rhamphostoma

Wagl. (állat), l. Gaviál.

Rhangavis

l. Rangabe.

Rhapis

L. fil. (növ.), alacsony pálma, szára nád módjára együtt nő, közös gyökérből sarjadzik, az alakja is nádforma; levele ujjas, legyezőforma, a csúcsa fogas; a levél nyelét rostok fogják körül. Virága sárga, vegyes kétlaki, gyümölcse egymagu. Keletázsiai 5 faja közül a R. flabelliformis Ait. (l. a Díszlomb II. mellékletét) a Riukin-szigeteken és Khina D-i részén terem, a japán kertbe ülteti. Csinos sétavessző (ground-rattans) lesz belőle.

Rhát

(Ghát), oázis a középső Szaharában, az É. sz. 25° alatt, Fesszántól DNy-ra, 730 m. magasságban, a Vadi Ighargháv egy mellékvölgyében, a vulkánikus Aszgár-fensík és az É-tól D-re húzódó Akakusz-hegylánc között. Jelentékeny kereskedelme van és ezért a lakosok a földmívelést csak kis mértékben űzik. A 4000 főnyi lakosság négerekkel vegyes berberekből áll, akik hosszu időn át elzárták a városba vezető utat az idegenek elől. Számos utazó lelte már R.-ban halálát, igy Tinné kisasszony, Bary, Duperré, Joubert.


Kezdőlap

˙