Rhizophora

L. (növ., osztrigafa, mangrovefa vagy manglefa), a róla nevezett családnak többnyire a meleg vidék tengereinek iszapjában termő fái. Törzsük meg az águk számtalan légi gyökeret bocsát, mely végre a földbe be nő és belőle átjárhatatlan sűrüség támad (mangleerdő). A R. Mangle L. Amerika meleg vidékein, a tenger viézében, a folyók torkolatához közel nő, 12-15 m. magas, ága csomós, görbe, levele nagy, örökzöld, átellenes, épszélü, fordított tojásdad, virágzata fehér, villás, kevésvirágu, gyümölcse bunkóforma. Ágaiból eredő légi gyökerei a fát mintegy támasztó oszlopok tartják. A mangleerdőt sok vizi madár, rák, a légi gyökerét pedig sok osztriga lakja, ezért a nép is gyakran látogatja. Faját (mongrovefa, manga robeira vagy mongue sapateiro) az ébenfa műasztalosa értékesíti, fája lenne állítólag a kereskedelem lóhúsfája.

Rhizophoreae

v. rhizophoraceae (növ.), kétszikü, mintegy 50 fajt összefoglaló saját családja a meleg tartományoknak, a mirtuszviráguak rendjében. Fák vagy cserjék, levelök átellenes, egyszerü bőrnemü, hasítatlan, ága négyszögletes, melléklevele lehulló, összehengeredő. Csertartalmu, légi gyökeres fák, Dél-Amerika parterdőségének javarészét alkotják.

Rhizopoda

(állat), l. Gyökérlábuak.

Rhizotomus

(gör.-lat., a. m. gyökérásó, gyökérmetsző), a régi korban az orvosságos füvek, különösen gyökerek gyüjtésével foglalkozó alsó rangu nép, az orvosi növények első felismerői, az orvoslás mesterségének kezdői. Ilyen volt p. a görög Krateuas, aki a füvek orvosi hatásáról könyvet is irt és Mithridatesnek ajánlotta.

Rhizotrogus

l. Juniusi cserebogár.

Rhodanus

a Rhône latin neve.

Rhode Island

(ejtsd: ród ájlend), egyike az É.-amerikai Egyesült-Államoknak Massachusetts, Connecticut és az Atlanti-oceán közt, 3240 km2 területtel, (1890) 345 506, egy km2-re 106 lak., akik közt mintegy 7000 szines bőrü. Partjai alacsonyak; mélyen beléjük nyulik a Narragansett-öböl, amelynek szigetei közt a Rhode-sziget a legnagyobb. Felülete sik, bár egyes kis dombokat hegynek (p. Mount Hope) neveznek. A folyók jlentéktelenek; legnagyobb a Pawtucket. Az éghajlat aránylag igen enyhe. Providenceben a középhőmérséklet 7 és 10° közt váltakozik. Aföldmívelés és állattenyésztés az iparral szemben mindig jobban háttérbe szorul. A legfontosabb iparágak: a pamut-, gyapjufonás és szövés, a kelmefestés, azután a vasipar különböző fajai, ékszer-, kötött-, kaucsukáruk és konzervek készítése, malomipar stb. Sok embert foglalkoztatk még a halászat is. A végrehajtó hatalom a kormányzó kezébe van letéve. A törvényhozó testület a szenátusból (34 tag) és a képviselőházból áll (72 tag); minden évben májusban Newportban és januáriusban Providenceben tartja üléseit. Az állam 4 countyra van felosztva; fővárosa Newport és Providence. R. gyarmatot 1636. Williams Roger alapította, aki maga a mai Providence helyén telepedett le. Nemsokára Hutchinson vezetése alatt új telepítvényesek költöztek be, akiket a massachusettsi puritánok türelmetlensége űzött el és akik Aquiday,későbbenR. szigeten telepedtek meg. 1643. I. Károlytól kapták a szabadságlevelüket. A szabadságharcban R. is tevékeny részt vett, de az uniüba csak 1790 máj. 29. lépett be. 1842. új alkotmányt adott magának. V. ö. Arnold, Hist. of R. (New-York 1859-60); Greene, Short hist. of R. (1877); Munro, Picturesque R. (Providence 1881).

Rhodes

Cecil, délafrikai (angol) államférfiu, szül. Angliában 1852., mint egy szegény falusi lelkész fia. Atyja halála után nagy számu gyermekei nyomorba jutottak és csak igen hiányos iskoláztatásban részesültek. 1869. Cecil és bátyja Dél-Afrikába vándorolt ki, ahol a Foktartományban eleintén gazdálkodtak. Nemsokára azonban ők is Kimberley, illetve az aranymezők felé vették útjukat, hol R. aránylag rövid idő alatt aranybányatulajdonos és milliomos lett. 1890. miniszterelnökké lett. Egyúttal megalapította a Délafrikai angol társulatot (l. o.). Kezdetben a délafrikai társulat dolgai csakugyan pompásan mentek. Kijátszotta a portugálok sértett érdekeit és tiltakozását; megszerezték pénzzel, csellel és fegyverrel a Maszona-földet, melynek R. cimborája, Jameson lett a kormányzója; megszerezték továbbá véres harcok árán a rászedett Lo Benguela országát, a matabelék földjét (1893). R. tudtával és titkos megbizásából toborzott Jameson önkéntes csapatot, melynek élén 1895 dec. 31. átlépte Transvaal határát. A boerok azonban résen állottak, a kalandorok útját elzárták és 1896 jan. 1. Krügersdorpnál megadásra birták. E betörés hire kényes helyzetbe juttatta az angol kormányt, mert Jameson lefoglalt irataiból kiderült, hogy R. a dologról tudott és azt helyeselte. mig most az elfogott és Transvaaltól kiszolgáltatott Jamesont és társait Londonba vitték, hola törvényszék rájuk (mellesleg mondva igen enyhe) fogságot szabott, addig R. kénytelen volt a miniszterelnökségről lemondani, sőt engedvén a Salisbury-kormány pressziójának, a Délafrikai angol társulat elnökségéről is lemondott (1896 jun. 26.), mely társulattól a transvaali kormány egy millió font sterling kárpótlást követelt. R. 1896 közepén Londonban járt, hol a kormány előtt magát annyira-amennyire tisztázta. Az 1896 nyarán kitört matabele-felkelés hirére R. a harctérre sietett és személyesen vezényelte az egyik hadosztályt a felkelők ellen, de régi befolyását aligha nyeri többé vissza. Terveiről azonban most sem tett le, amint ezt 1896 dec. 24-én Port Elisabetben mondott beszéde tanusitja, melyben azt fejtegette, hogy Anglia, illetve a Foktartomány nem türhet D.-Afrikában barbár országot (a boerok köztársaságát) és hogy addig le nem teszi a fegyvert, mig D.-Afrikának valamennyi államából egyenlő törvényeken és tarifákon nyugvó állami konfederációt nem létesített.

Rhodesia

a délafrikai angol társulat (Chartered South Africa Company) gyarmatországa. Nevét Rhodes Ceciltől kapta (l. o.). R. a matabelék, maszonák,makalakák, manikuk országából és a becsuánok északi földjéből alakult. Másként British-Zambeziának is hivják. L. Délafrikai angol társulat.

Rhodeus

(állat), l. Ökle.


Kezdőlap

˙