Rianás

l. Riadás.

Rianzares

hercege, Mária Krisztina (l. o.) spanyol királyné férje.

Riau

(Rio, Riouw), németalföldi residentie Kelet-Indiában. A Malakka-szoros K-i bejáratánál fekvő Riau-Lingga-szigetekből (4724 km2 ter.), a Karimon, Anamba,Tambelan és Natuna szigetekből, továbbá a Szumátra K-i partján fekvő Indragiriországból áll. A legnagyobb ezek közül a Lingga szigetcsoport 826 km2 ter., az ugyanily nevü fővárossal és kikötővel, továbbá a tőle D-re fekvő Szingkep. L. Bintang.

Ribadavia

az ugyanily nevü járás székhelye Orense spanyol tartományban, a Mino és Avia összefolyásánál, vasút mellett, (1887) 4830 lak., akik kitünő fehér bort termelnek.

Ribadeo

l. Rivadeo.

Ribáry

1. Ferenc, történetiró, szül. Koltán (Komárom) 1827 okt. 6., megh. Budapesten 1881. Esztergomban s Budán tanult, majd a budai helytartótanácshoz került gyakornoknak. A szabadságharcban is részt vett, de 1848 végén elfogták s hadi foglyul Königgrätzbe hurcolták és később közbakának sorozták be egy osztrák ezredbe. 1851. megszabadult s 9 évi nevelősködés után, 1861. a budai főgimnáziumban tanár lett. Irodalmi munkássága a nyelvészet s a történelem körül forgott. Történelmi művei közt a fő egy nagy világtörténeti vállalat lett volna, de ebből ő csak az ókort végezhette be. (Az ókor története, Budapest 1886, I., II., III. köt.). Egyéb történeti művei: Magyarország oknyomozó történelme (Pest 1868); Világtörténelem (u. o. 1872); Babylonia és Assyria őskori történetének hitelessége (az akadémiai értekezések közt); A pelasg kérdés mai állása s a jobbágyság a helleneknél és rómaiaknál (u. o.); Egy lap Egyiptom őskori történelméből (Budapest 1875). Földrajzi művei: A magyar királyság földirata (Pest 1872); Egyetemes földirat (Budapest 1874); Földrajzi kis atlasz (u. o. 1873). Nyelvtudományi művei külföldön is figyelmet keltettek. Ő irta a legjobb baszk nyelvtant, melyet Vinson Julien franciára fordított.

2. R. József, főrendiházi tag, szül. Budán 1825 jun. 25-én. Középiskolai és jogi tanulmányait a fővárosban végezte, aztán köz- és váltó-ügyvéd lett. 1849-ben a magyar külügyminisztériumban nyert alkalmazást, később fogalmazó lett a soproni főispánnál, aztán titkár a nagyváradi helytartóságnál és a budai főkormányzóságnál. 1862. valóságos tanácsos a helytartó-tanácsnál, 1867. osztály-, 1868. miniszteri tanácsos a belügyminisztériumban. E minőségében több törvényjavaslatot készített s más minisztériumokban folytatott törvényjavaslati tárgyalásokban is ő volt a belügyminisztérium képviselője. A IX. nemzetközi statisztikai kongresszuson szintén ő volt a belügyminisztérium kiküldötte. Két nagy tanulmányutat tett külföldön, hogy a közrendészeti intézményeket tanulmányozza. 1890. nyugalomba vonulása alkalmával a főrendiház élethossziglani tagjává nevezték ki.

Ribaudequins

(franc., ejtsd: ribódken), ágyukkal felszerelt, rendesen kétkerekü kocsik, melyek a XIV. sz. vége felé a táborok védelmére szánt sarlós szekerek helyett alkalmaztattak és a lovasság támadásai ellen szolgáltak védőeszközül.

Ribbeck

Ottó, német filologus, szül. Erfurtban 1827 jul. 23. Berlinben és Bonnban végezte tanulmányait, mire 1852. bejárta Olaszországot, honnan visszatérve Berlinben s 1854. Elberfeldben lett gimnáziumi tanár. Azután mint egyetemi tanár működött 1856 óta Bernben, 1862 óta Baselben és Kielben, 1872 óta Heidelbergában, 1877 óta Lipcsében, hol Ritschl utódja lett s jelenleg is a klasszika filologia fő képviselője. Sokoldalu, szellemes tudós, kit modern műveltség és ízléses előadás is jellemeznek; a szövegkritika nagy mestere, aki azonban néha (p. Juvenalis-kiadásában) erősen túloz. Fő művei: Sccenicae Romanorum poesis fragmenta (2. kiad. 1871, 2 köt.); Die römische Tragoedie im zeitalter der Republik (1875); nagy Vergilius-kiadása (1859-68, 5 köt.) és A római költészet története (1887-82, 3 köt., ford. Csiky G. és Katona L., Budapest 1891, 1893). Egyéb dolgozatai: Juvenális-kiadása (1859); Der echte und der unechte Juvenal (1865); Horatius episztoláinak kiadása (1869); Beiträge zur Lehre von den latein. Partikeln (1869); a Plautus-féle Miles gloriosus kiadása (1881); Alazon, ein Beitrag zur antiken Ethologie (1882); Kolax, eine ethologische Studie (1883); Agroikos (1885) és számos kisebb tanulmány, főleg az általa szerkesztett Rheinisches Museumban. Kitünő munka Ritschl-életrajza (1879-81, 2 köt.).

Ribble

100 km. hosszu folyó York és Lancaster angol grófságban; a Pennini-láncban ered és Preston alatt, ahol hajózhatóvá lesz, széles öbölalaku torkolatban az Ir-tengerbe szakad.

Ribbleton Moor

l. Preston.


Kezdőlap

˙