Richental

Ulrik, a konstanzi zsinat krónikása. Konstanz közelében élt mint kereskedő.A zsinat megnyitásakor (1410) hellyel kinálták meg az irodában és ekkor fogott hozzá a zsinat történetének megirásához, mely a maga nemében páratlan munka. A mű két kéziratban maradt az utókorra, mindegyikét remek kivitelü képek díszítik. A szöveget magát Buck adta ki (Bibliothek des Litterarischen Vereins in Stuttgart, a 158. kötetben 1882); a képekből Sevin és Konstanz polgársága rendeztek kiadást (1881 és 1869). 1896. a konstanzi kéziratból teljesen hű másolat jelent meg Konstanzban (remek díszmunka, ára 1100 márka).

Richepin

(ejtsd: rispen) János, francia költő, szül. Médéahban (Algéria) 1849 febr. 4., a douai-i liceumban és Párizsban tanult. A költészetbe bevitte a naturalizmust, s első verskötetét (Chanson des gueux, Páris 1876) a kormány először elkobozta, s aztán újra visszaadta; ezt követte.Caresses (2. kiad. 1890) s a La glu (1881) regény, melyet 1883. drámának is földolgozott; továbbá: Les blasphemes (2. kiad. 1890); Lamer (1886 s később is). Megpróbálkozott a drámával is (Nana Sahib, 1882); sikerülten utánozta Molieret (Monsieur Scapin, 1886) stb. Ellenben regényei: Jules Valles (1872), Quatre petits romans(1882), Monsieur Destrémaux stb. kevésbbé sikerültek. 1890. a Le mage c. operaszöveget irta, melyet Massenet zenésített meg; 1892. a Comédie Française előadta Par la gloire c. drámáját; 1893. jelentmeg L'Aimé, 1896. Les Étapes d'un refractaire és Grandes amoureuses c. regénye, 1894. pedig Vers la joie c. drámája került szinre.

Richland

(ejtsd: ricslend), több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig D.-Carolinában (1612 km2 ter., 29 000 lak., Columbia székhellyel), É.-Dacotában (3614 km2 ter., 4000 lak., Wahpeton székh.), Illinoisban (988 km2 ter., 16 000 LAK., Olney székh.), Louisianában (1500 km2 ter., 8500 lak., Rayville székh.), Ohioban (1274 km2 ter., 38 000 lak., Mansfield székh.) és Wisconsinban (1482 km2 ter., 19 000 lak., R.-Centre székh.).

Richmann

György Vilmos, oroszországi német fizikus, született Pernauban(Livonia) 1711 jul. 11., megh. Szt.-Pétervárt 1753 jul. 26. (a régikalendárium szerint). Tanulmányait Revalban, Halléban és Jenában végezte, azután pedig Ostermann gr. házánál nevelő volt. Később Szt.-Pétervárott tanár és az akadémia tagja volt. A hő- és elektromosságtan terén igen szorgalmasan működött. Neki tulajdonítják azt a szabályt, mely szerint valamely test fajmelegét meg lehet határozni, az u. n. elegyítési szabályt. Ezt a szabályt azonban később találták fel; az eredeti R.-féle szabály nem volt helyes. R. tudományos kutatásainak áldozatul esett; midőn t. i. elektromosságmutatójához (egy izolált villámhárítóhoz) igen közel ért, agyonsujtotta őt a villám.

Richmond

(ejtsd: ricsmond), 1. több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig É.-Carolinában (2236 km2 ter., 18 500lak., Rockingham székh.), Georgiában (832 km2 ter., 35 000 lak., Augusta székh.), New-Yorkban (160 km2 ter., 40 000 lak., R. székh.), Virginiában (364 km2 ter., 7500 lak., Warsaw székh.).

2. R., kerület a Fokföld K-i tartományában, 11 472 km2 területtel, (1891) 7256 lak., akik közt 2878 fehér bőrü. Az egész kerületet a Winterveld nevü, meglehetősen zord klimáju fensík foglalja el, amely csaknem kizárólag legelőül szolgál. Főhelye R., a Brak forrásvidékén, 1236 lak.

3. R., város Surrey angol grófságban, 13 km.-nyire Cha Cross londoni indóháztól, a Temze jobb partján, vasutak mellett, (1891) 22 684 lak. Fő templomában hires emberek síremlékei láthatók. 912 ha.-nyi parkjában az ugynevezett terraszról gyönyörü kilátás esik. R. a londoniak kedvelt kiránduló helye. R., eredetileg Sheen, a legújabb időkig kis falu volt. Az V. Henrik által épített királyi palotát 1648. a parlament leromboltatta.

4. R., város York angol grófságban, North-Ridingben, a Swale mellett, (1891) 4216 lak., vas- és rézöntéssel, bőr- és papirosgyártással; a normannok idejéből való várnak romjaival. A Lennox-család e helyről kapta hercegi címét.

5. R., több város az É.-amerikai Egyesült-Államokban; a legjelentősebbek: a) Virginia államnak és Henrico countynak fővárosa a James-river bal partján, azon helyen, ahol a vizesései véget érnek és ahová a tengeráradat feljut, 200 km.-nyire a Chesapeake-öböltől, vasút mellett, (1890) 81 388 lak., gép-, vagon-, kocsigyártással, vasolvasztással, cukorfinomítással és főképen nagy malmokkal és dohánygyárakkal; élénk kereskedéssel, amelynek fő cikkeia dohány, pamut- és gyarmatáruk; orvosi collegezsel és zeneakadémiával meg egyéb iskolákkal. A részben dombokon épült város kiválóbb épületei: a Shokoe-dombon a kapitolium, amely előtt Washington bronz lovasszobra, Washington 7 kortársának és Jackson generálisnak szobra áll; a pompás City-Hall, a posta, a dohánybörze, a konfederált katonák otthona és a kereskedelmi kamara. Rendes gőzhajójáratok mennek Philadelphiába s New-Yorkba. R.-ot 1737. Byrd alapította; 1779. lett az állam fővárosává. 1861-65-ig a konfederáltaknak volt fővárosa és utóbb menedékhelye. Mielőtt az északiak megszállották, nagyobb része leégett.- b) Wayne county székhelyeIndianában, 114 km.-nyire Indianapolistól, a White Water K-i ága mellett, több vasútnál, (1890) 16 608 lak., jelentékeny vizi erő által fentartott iparral, különösen lokomobil-, eke-, butorgyártással, malmokkal. Jelentékeny közművelődési intézetei az Earlham college és a Friends Academy.

Richmond

angol nemesi cím, melyet először III. Eduárd király 1342. ajándékozott fiának, Jánosnak, a későbbi Lancaster hercegnek. Utóbb e cím a Lancaster-családról a Tudor-családra szállott. II. Károly 1675. felújította e címet, midőn természetes fiát, Károlyt R. és Lennox herceggé nevezte ki. Ennek unokája R. Káűroly herceg (szül. 1735 febr. 22., megh. 1806 dec. 29.), az angol hadseregben altábornagyi rangra emelkedett. Unokaöccse Károly Lennox herceg mint Kanada kormányzója halt meg 1819. Ennek fia Károly Gordon Lennox R. herceg (szül. 1791 aug. 3., megh. 1860 okt. 21-én), mint katona kezdette pályáját. Wellington oldalán küzdött a pirenei félszigeten és waterloonál, de atyja halála után 1819. elhagyta a katonai szolgálatot s a felsőház tagja lett, hol középállást foglalt el a whigok és tory-pártiak között. Sokat foglalkozott gazdasági kérdésekkel s egyik megalapítója volt a Royal Agricultural Societynak. Fia Károly R. herceg, szül. 1818 febr. 27., szintén mint katona kezdette pályáját, majd az alsóházba lépett s 2860 óta atyja helyét foglalta el a felsőházban. Mindig a konzervativ párthoz tartozott s több ízben viselt magas állást; 1859. Derby alatt a szegényhivatal elnöke, 1867. a kereskedelmi hivatal elnöke, 1874-n 80. a titkos tanács elnöke, 1885 juniustól augusztusig a kereskedelmi hivatal elnöke és 1885 augusztustól 1886 januárig skóciai államtitkár volt.

Richmond

William Blake, angol festő, szül. Londonban 1843 nov. 29. Az ottani művészeti akadémián képezte ki magát és eleinte főleg Burne-Jones hatása alatt állott. Az Olaszországbantöltött tiz év hatása alatt azonban elfordult a titokzatos oxfordi iránytól és a Leighton-féle klasszicizmus hive lett. Ilyen jellegüek újabb festményei: A leláncolt Prometheus; Ariadne panasza; Herakles megszabadítja Prometheust; Sarpedon halála; Elektra Agamemnon sírjánál; A szerelem mindent legyőz; Venus és Anchises stb. Ezeknél kedveltebbek Angolországban képmásai, különösen finom gyermekképei. Elméleti tanulmányokkal is foglalkozik és 1878. a művészettörténet tanára lett az oxfordi egyetemen.

Richmont herceg

kalandor, ki magát XVII. Lajos francia királynak adta ki, l. Lajos (32).

Richter

János, karnagy, szül. Győrben 1843 ápr. 4. Atyja templomi karnagy volt, halála után R. 1853. a bécsi udvari kápolna énekkarába lépett; az ottani zenekedvelők konzervatoriumában 1860-65. kürtöt, zongorát és zeneszerzést tanult. 1866-67. Wagner Rikárdnál élt, számára a Nürnbergi mesterdalosok partituráját másolva; 1868-1869. Wagner ajánlása következtében a müncheni udvari opera énekkarigazgatója volt. Brüsszelben 1870. betanította és dirigálta Lohengrint; 1871-75. Budapesten a nemzeti szinház karnagya volt; mesterétől Wagnertől a Bolygó Hollandit és Rienzit ő hozta itt szinre. Egy nagy sikerü bécsi zenekari hangversenye után a bécsi udvari opera szerződtette karnagyul (Dessoff utódául), egyszersmind a zenekedvelők egyesületének karnagya lett, hol csak 1882-83-ik évre váltotta fel Jahn. 1878. lett másod, 1893. első karnagy. R. igazgatta 1876. a bayreuthi Wagner-szinház előadásait (a Nibelung gyűrüjét) s 1877-ben Wagnerrel felváltva emennek nagy hangversenyeit Londonban, hol 1879 óta évente, mint minden játék-évadban Bayreuthban is dirigál. Az alsó-rajnai nagy zeneünnepeken több ízben volt főkarnagy. A budapesti filharmoniai társaság szünetelése alatt, 4 éven át, saját költségén tartotta fenn a zenekari hangversenyeket; e társaságnak azóta is gyakran volt egy-egy estén vendégkarnagya, az 1896-97-iki évadra pedig állandóan volt szerződtetve. Öt rendjel tulajdonosa; zenei lángelméjét s ritka magas műveltségét az oxfordi egyetem 1894. tiszteletbeli doktori oklevéllel pecsételte meg.

Richter

1. Aemilius Lajos, német jogtudós, szül. Stolpenben Drezda mellett 1808 febr. 15., megh. Berlinben 1864 máj. 8. Eleinte (1838) Marburgban, 1848. Berlinben lett tanár s egyszersmind hivatalos a kultuszminisztériumban; 1850 óta az evang. felsőbb egyháztanácsnak is tagja volt; 1859. titkos főkormánytanácsos és előadó tanácsos lett. Művei: Corpus juris canonici (Lipcse 1833-39, 2 köt.); Canones et decreta concilii Tridentini (u. o. 1853); Das Kirchenregiment und die Symbole (u. o. 1839); Lehrbuch des kathol. und evangel. Kirchenrechtes (u. o. 1841, 8. kiad., kiadta Dove és Kahl, 1877-86, legjelentékenyebb műve); Die evang. Kirchenordnungen im XVI. Jahrh. (Weimar 1846, 2 köt.); Geschichte der evang. Kirchenverfassung (Berling 1851); König Friedrich Wilhelm IV. und die Verfassung der evang. Kirche (u. o. 1861). R. alapította 1836. a Kritische Jahrbücher für deutsche Rechtswissenschaft c. folyóiratot (1848-ig Schneider folytatta). V. ö. Hinschius, A. L. R. (Weimar 1865).

2. R. Eduárd, német geografus, született Mannersdorfban 1847 okt. 3. Bécsben végezte egyetemi tanulmányait és jelenleg a földrajz tanára a grazi egyetemen. A glecser-alakulást és az alpokat illetőleg szaktekintély. Munkái közül említendők: Das Herzogthum Salzburg (1881); Histor. Untersuchungen zur Geographie Salzburgs (1883); Die Alpen (1885); Die Gletscher der Ostalpen (1888); Historischer Atlas der österr. Alpenländer (1895); Geomorphologische Beobachtungen in Norwegen (1896); Die Erschliessung der Ostalpen (3 köt., 1892-94). Penck Alberttel együtt adta ki az Atlas der österreich. Alpenseen c. nagy munkát (Bécs 1895).

3. R. Ernő Frigyes Ede, német zenetankönyviró, szül. Gross-Schönauban 1808 okt. 24., megh. Lipcsében 1879 ápr. 9. Itt lett teologusból önálló tanulmányai alapján zenész, s a hires konzervatoriumnak alapítása (1843) óta elmélettanára Hauptmann mellett, akinek 1868. utóda lett mint az egyházak zeneigazgatója. Christus der Erlöser c. oratoriumot s egyházi és klasszikus formákban világi zeneműveket is szerzett, de legérdemesebb művei a rendkivül elterjedt könyvek: Praktische Studien zur Theorie der Musik (I. része: Lehrbuch der Harmonie, eddig majdnem 20 kiadást és orosz, svéd, olasz, lengyel fordítást ért, mig az egész művet a fuga és ellenpont tanával együtt Taylor angolra fordította).

4. R. Herman Eberhard, német orvos, szül. Lipcsében 1808 máj. 14., megh. Drezdában 1876 máj. 24. Orvos volt Drezdában, 1838. tanár lett az orvos-sebészi akadémián, ez állását azonban a májusi zavargások miatt elvesztette; ő alapította meg a német orvos-egyesületet. Művei: Die schwedische nationale und medizinische Gymnastik (Drezda 1845); Blutarmut und Bleichsucht (2. kiad. u. o. 1854); Grundriss der innern Klinik (Choulants művének átdolgozása, 4. kiad. Lipcse 1860); Das Geheimmittelunwesen (u. o. 1872-75). Megalapította a Deutsches ärztliches Vereinsblattot és szerkesztette (Winterrel) a Medizinische Jahrbücher c. vállalatot.

5. R. Hieronymus Tivadar, német kémikus, szül. Drezdában 1824 nov. 21. A freiburgi bányászati akadémián kémiai és metallurgiai tanulmányokat folytatott. 1852. a freiburgi kohászati műhelyek vegyésze lett, 1856. tanár a bányászati akadémián. Reichhel folytatott munkálatai közben feltalálta az indiumot (l. o.). 1867. a lipcsei egyetem filozofiai fakultása doktorrá avatta. 1872. a kohászat tanára lett a freiburgi bányászati akadémián.

6. R. János Pál Frigyes (közönségesen Jean Paul), német humorista, szül. Wunsiedelben 1763 márc. 21., megh. Bayreuthban 1825 nov. 25-én. 1781. a lipcsei egyetemre ment, hogy ott a teologiát tanulja, de majdnem kizárólagosan az irodalomnak élt s névtelenül tette közzé a szatirák sorát: Gröndländische Processe (2kötet, Berlin 1783-84) stb., melyek azonban nem arattak sikert. 1787-89. házi tanító volt Töpenben (Hof mellett), 1790. Schwarzbachban. 1789. egy szatiragyüjteményt adott ki: Auswahl aus des Teufels Papieren (Gera 1789), de csak 1792. nyujtott neki Moritz K. ph., akinek elsőregénye kéziratát (Die unsichtbare Loge) átadta, kilátást gondatlanabb életre. 1794. felváltva Hofban és Bayreuthban élt. Egymásután jelentek most meg művei: Hesperus (4 köt., Berlin 1794); Biogr. Belustigungen unter der Gehirnschale einer Riesin (u. o. 1796); Leben des Quintus Fixlein (Bayreuth 1796); Blumen-, Frucht- und Dornenstücke oder Ehestand, Tod und Hochzeit des armen Advocaten Liebenkäs (4 köt., u. o. 1796-97); Der Jubelsenior (Lipcse 1797); Das Kampaner Thal (Erfurt 1798). Neve már a legünnepeltebbek egyike volt, Németországban, midőn 1797. Lipcsébe költözködött. De már a következő évben ősszel, Herder kedvéért, akit már a nyáron Weimarban meglátogatott, ugyanoda költözködött. itt Feuchtersleben Karolinával jegyben járt, de az eljegyzés felbomlott. Rövid ideig Hildburghausenben tartózkodott, ahol a herceg jogi tanácsossá nevezte ki. 1800. Berlinbe költözködött, ahol 1801 máj. nőül vette Mayer Karolinát és vele Meiningenbe hurcolkodott. Itt fejezte be Titan-ját (6 köt., Berlin 1800-03). Ebben a regényben, valamint a Flegeljahre (4 köt., Tübinga 1804-05) c. regényében, irodalmi működésének tetőpontján állt. 1803. Koburgba hurcolkodott, mig végre 1804. állandóan Bayreuthban telepedett meg. Dalberg hercegprimás 1808-ban 1000 rajnai forintnyi évi fizetést utalványozott neki. I. Lajos bajor király 1841 Schwanthaler által készített szobrot emelt neki Bayreuthban. R. műveit a tárgyielőadásban visszatükröződő humor, az érzelmek ereje, nemessége és mélysége, valamint a gondolatok túláradó gazdagsága jellemzi. De kevés benne a művészi formaérzék. Legsikerültebb dolgozatai a kisebb idillikus, humoros rajzok. Humoros költeményei közül még megemlítendők: Dr. Katzenbergers Badereise (3 köt., Heidelberga 1809); Des Feldpredigers Schmelzle Reise nach Flätz (Tübinga 1809); Leben Fibels (Nürnberg 1811); Der Komet oder Nikolaus Marggraf (3 köt. Berlin 1820-22). Filozofiai tartalmu művei: Vorschule der Aestherik (3 köt., Hamburg 1804, 2. kiad. Tübinga 1813) és Levana oder Erziehungslehre (2 köt., Braunschweig 1807, 4. bővített kiad. Stuttgart 1861). A kor eseményeire vonatkozó munkái: Friedenspredigt an Deutschland (Heidelberga 1808); Dämmerungen für Deutschland (Tübinga 1809); Mars und Phöbus, Thronwechsel im Jahre 1814 (u. o. 1814) és Polit. Fastenpredigten (Stuttgart és Tübinga 1817). Összes művei 65 kötetben jelentek meg (Berlin 1826-38). Ehhez járulnak még: Polit. Nachklänge, kiadta Förster E. (Heidelberga 1832); Der Papierdrache (utolsó műve, kiadta Förster E., 2 köt., Frankfurt 1845); R. Briefwechsel mit seinem Freunde Otto Chr. (4 köt., Berlin 1829-33); Briefwechsel zwischen heinrich Voss und Jean Paul (kiadta Voss Ábrahám, Heidelberga 1833); Jean Pauls Briefe an eine Jugendfreundin (Otto Renata, kiadta Täglichsbeck J. Fr., Brandenburg 1858); Briefe von Charlotte Kalb an Jean Paul (kiadta Nerrlich Pál, Berlin 1882); Denkwürdigkeiten aus dem Leben R.-s (kiadta Förster 4 kötetben, melyek közül 3 csupán leveleket tartalmaz, München 1863). Műveinek teljes kiadása és életrajz Gottschaltól megjelent 60 részben (Berlin 1879). Válogatott művei 31 kötetben (u. o. 1879) és 6 kötetbenNerrlichtől a Kürschner-féle Deutsche Nationalliteratur-ban (Stuttgart 1883-88.).

7. R. János Pál, német eredetü műtörténetiró és képtárőr Londonban, szül. Drezdában 1847 jan. 7. Tanulmányait német egyetemeken végezte s azután Angliában telepedett le, hol jelenleg különösen mint műkritikus a legnagyobb tiszteletnek örvend. Főbb munkái: Die Mosaiken von Ravenna (1878); Der Ursprung der abendländischen Kirchengebäude (1878); Leonardo da Vinci (2 köt., 1880-81); Catalogue of the pictures in the Dulwich-College Gallery (1880); The literary works of L. da Vinci (2 köt., 1883); Italian art in the National Gallery (1883); Notes on Vasaris live (1885); Descriptive catalogue of the collection of pictures belonging to the Earl of Northbrook (1889). Részt vett az 1896-iki budapesti kongresszuson és mint elnök vezette az egyik szakosztály üléseit.

8. R. Jenő, német politikus, szül. Düsseldorfban 1838 jul. 25. Jogi tanulmányai befejezése után 1859. állami szolgálatba állott, melyből 1864. kilépett. Ezentúl Berlinben mint publicista működött. 1867 óta tagja az északi német, 1871 óta a német birodalmi gyülésnek, 1869 óta a porosz képviselőháznak, valamennyi gyülésen mint a haladópárt vezérembere tüzes szónoklataival nagy tekintélyre emelkedett. Ellenzéki magaviselete Bismarck herceggel szemben mindinkább személyes jelleget öltött s küzdelmének céljául ismételve nyiltan Bismarck bukását emlegette. E célból szövetkezett az ultramontánokkal, a szocialistákkal s az összes ellenzéki elemekkel s tényleg sikerült elérnie, hogy az 1884-iki birodalmi gyülésen a centrumpárt vezérével, Windhorsttal kezet fogván, a többség élére jutott. Politikai befolyását növelte még az általa alapított és szerkesztett Freisinnige Zeitung. Midőn a német szabadelvü párt 1890 máj. újjá szervezkedett, nem választották meg többé R.-t a szűkebb bizottság elnökévé, mert a párt mérsékeltebb része R. kiméletlen magatartásával nem volt megelégedve. R. mind a mellett megmaradt a párt tagjának és kijelentette, hogy politikai magatartását ezentúl sem fogja megváltoztatni. Később a párt kibékült R.-rel és hivei tetemes évi járadék alapításával fejezték ki iránta elismerésüket. Művei: Das preussische Staatsschuldenwesen und die preussischen Staatspapiere (Boroszló 1869); Das neue Gesetz, betreffend die Konsolidation preussischer Staatsanleihen (u. o. 1870); Praktische Anleitung zur Gründung und Errichtung von Konsumvereinen (Berlin 1867); ABC-Buch für freisinnige Wähler (VI. évf., u. o. 1890). V. ö. Vasárnapi Újság (1887-iki évf. 69. old.).

9. R. Lajos Adorján, német festő, szül. Drezdában 1803 szept. 28., megh. u. o. 1884 jun. 19. Atyjának R. Károly Ágost rézmetszőnek volt tanítványa, egy ideig Franciaországban utazott, 1823-26. Olaszországban tartózkodott. Tájképeket festett, nagyrészt Schnorr Gyula valótlan stilizáló modorában. Ilyenek: Vihar a Serone hegyen (majnai Frankfurt, Städel-féle intézet, 1830); Aratók a római Campagnában (lipcsei muzeum); A schreckensteini rév (drezdai képtár); Részlet az Óriás-hegységből (berlini nemzeti képtár) stb. 1828. a meisseni rajziskola tanítója lett, 1841-76. pedig a tájképfestés tanára volt a drezdai művészeti akadémián. Hirnevét, Németországban szinte páratlan népszerüségét azonban nem festményeinek, hanem rajzainak, illusztrációinak köszönhette. Rajzokat készített Goldsmith Wakefieldi pap-jához, Gotthelf Jeremiás műveihez, Musäus, Bechstein versgyüjteményeihez, Goethe költeményeihez, Groth Quickborn-jához, Schiller Harang-jához, különféle német népkönyvekhez, daloskönyvekhez stb. és néhány önálló rajzsorozatot is készített. R. még ma is kedvence a német népnek, nem annyira rajzainak technikai kiviteléért, mert ebben a tekintetben sokan fölülmulták az újak közül, mint inkább azért a szeretetreméltó, derült, humoros fölfogásért, amely rajzaiban nyilatkozik. A gyermekélet, az ünnepi természet ábrázolásában fölülmulhatatlan; kedélye mindig olyan tiszta, gyermeki maradt, amilyen szükséges, hogy a népnek még kedvesebbé tegye kedvenc meséit, dalait. Kedélyének hű képe önéletirása is, amely Lebenserinnerungen eines deutschen Malers címen jelent meg (majnai Frankfurt 1886). Válogatott rajzai a Richter-Albumban jelentek meg (2 köt., Lipcse 1861).


Kezdőlap

˙