Rizos-Nerulos

Jakovákisz, görög államférfiu és költő, szül. Konstatinápolyban 1778., megh. u. o. 1850 dec. Előkelő családból származott, rokonságban állott az oláhországi és moldvai hoszpodárokkal, korán államtitkár lett moldvában s mint a heteria tagja, a görög szabadságharcot egész vagyona feláldozásával támogatta. 1822. kénytelen volt Moldvából távozni s Genfben telepedett le, hol a görög történelemből felolvasásokat tartott. 1827. Kapi d'Istras-szal Görögországba ment s előbb a Cikladok rendkivüli kormánybiztosa, majd az 1828-iki argoszi nemzetgyülés első titkára lett. 1832. kultuszminiszterré, 1833. az Egei-szigetek kormányzójává, 1834. külügyi és közoktatásügyi miniszterré neveztetett ki. 1837. állását elveszítette, de 1841. rövid ideig még államtitkár volt a külügyi minisztériumban. Mint közoktatásügyi miniszter, ő alapította a görög archeologiai társulatot. Történelmi művei: Cours de la littérature graceque moderne (Genf 1826, németül is); Histoire moderne de le Grece (Genf 1828, németül is). Mint költő, a legjobb új-görög költők egyike; írt tragédiát, vígjátékot, hőskölteményeket stb.

Rizs

v. rizsköles (növ., Oryza L.), a pázsitfélék róla nevezett alcsaládjának egynyári vagy többnyári gyökerü, vizes helyen tenyésző füve, 6 fajjal a melegebb vidéken. Laza, nagy, ágasbogas virágzata pároséltü virágainak polyvái bőr- illetőleg papiros-nemüek, elvétve bajuszosak is. A legelterjedtebb vetett rizs (O. sativa L., l. az Eleségnövények mellékletén) egynyári, másfélméteres szárán 30-35 cm.-es metsző élü sötétzöld levelei közt 10, sőt 30 cm. hosszu és éretten lekonyuló dús buga emelkedik, amely a vetőmagot D.-Ázsiában legalább ezerszeresen, még nálunk is legalább százszorosan téríti meg. Vagy 40 mívelésbeli alakját gabonául minden oly elárasztható helyen érdemes termeszteni, amelynek nyári közepes melege legalább 29° C. Vadon oly helyen, ahova elcipeléssel nem juthatott, még nem találták. Ezért hazája ismeretlen, még a khinaiak is csupán annyit jegyeztek róla föl, hogy délről kapták. Szanszkrit neve vrhi, majd vrzi. Ezen utóbbi alakban csak Ny. felé jutott: görögül orizon, latin: oryza, araybs ar-ruz és ar-rîz, olasz riso stb. Tulsó-India népei másképen nevezik, tehát nem Elő-Indiából kapták. Nagy Sándor volt az első, aki a mezopotámiai vizeken termesztette. Az arabok még Hispaniában is mívelték. De az olaszok még csak 1468. termesztették az Arno mocsarain és hozták be hozzánk rizsi tájszólásbeli nevével. A török a Duna, Béga és Temes mocsarait töltésekkel zárta el mívelésére, amilyenekből még Esztergom mellett is maradt. A töröknek kivonulásával a rizs mívelése is megszünt. A rizs termesztésének fő területe az ázsiai D-i, DK-i és K-i nagy folyók áradás érte alsó partmelléke, továbbá Japán és Jáva, amely helyeken a lakosság majdnem csupán a rizs terméséből él meg. Holott egész Európa alig 4 millió tonnát (1000 kg.-jával) fogyaszt, addig Ázsia megjelölt vidéke ugy 100 milliónál is többet használ el; azaz a föld lakosságának több mint fele csak abból él meg. A rizs tápláló-értékében mindjárt a hüvelyes vetemény és a gabonafélék után következik. Egyre-másra 6,73% fehérje, 78,48% keményítő, 0,88 zsír, 0,51 farost, 0,82 hamu és 12,58% viz van benne. A hántással azonban a rizsnek csak 50 (legfeljebb 53) %-a kerül ki mint ép szem, 26%-a töredék és 24%-a hulladék. A gyártás módozatait mind jobban és jobban tökéletesítik; egyes fajták alkalmasabbak és az efféle kifejtésre. A hulladékot kémiai feldolgozásra (keményítő, rizspor, arckendőzőpor), a töredéket lisztre dolgozzák fel. K-en szeszes italt készítenek belőle, a japániak a száké-sört az indiaiak az arrak-szeszt gyártják belőle.

Kora tavasszal a rizsföldet felássák vagy megszárítják, ezután a vizet reá vezetve, a felületet elrónázzák. Vetés ideje március-április. A magot, hogy a viz fenekére sülyedjen, egy napid áztatják. A vetőmagszükséglet kataszt. holdankint 50-75 lit. A vetés után 10-15 nap mulva a rizs kikel s gyorsan növekedik, hogy széles leveleinél fogva a magasba ne emeltessék, s hogy a szél benne kárt ne tehessen, a vizet annyira le kell ereszteni, hogy csak néhány cm.-re álljon a talaj felett. Azon arányban, amint a rizs növekszik, kell emelni a viz szinét, ugy hogy csak a szálak vége álljon ki a vizből. Ezt kell tenni egészen a virágzásig, ami julius-augusztusban következik be. Ez időtől kezdve mérsékeljük az elborítást, midőn pedig a rizs érni kezd, lebocsátjuk a vizet egészen. Különben a viz helyes szabályozása a rizstermelés legfontosabb, de legnehezebb feladata, aminek helyes végzéséhez sok gyakorlat szükséges, mert a gyomok vagy az állati ellenségek elszaporodása a rendesnél hol nagyobb, hol alacsonyabb elborítást tesz szükségessé. A rizs aratása szeptember-október hóban következik be. Legtöbbször sarlóval aratják. Az aratásnál nagyon óvatosan kell eljárni, mert magja könnyen pereg. Cséplése nagyon könnyen megy. A kicsépelt magot egy ideig csak sekély rétegben szabadul felhalmozni, különben felmelegszik és megromlik. A rizs termése kataszt. holdankint 8-17 q lehet. A rizsnek a polyvája a maghoz nőtt, éppen ugy, mint az árpánál vagy a zabnál, ezért a rizskása nyerése céljából a héjas rizst hántoló malmokban héjától megfosztják. A rizsnek sok növényi és állati ellensége van. Legveszedelmesebbek a vizi gyomok, amiért is a rizst tenyészet közben gyomlálni kell.

Hazánkban a rizst több helyütt termelik. Az első kisérletet már a mult században tették. Legrégebben a 30-as évek óta termelik. Topolyán (Detta mellett). Az utóbbi évtizedekben különösen a filmívelésügyi minisztérium ez irányban kifejlett működése folytán több helyen, különösen Puszta-Péklán, Futtakon felkarolták a rizstermelést. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az Alföld déli részén az sikerrel termeszthető. Nem hagyható azonban említés nélkül, hogy a rizstermelés az egészségre ártalmas, amiért is Olaszországban meg is van határozva, hogy mily távolságra kell a rizsföldeknek a városoktól vagy falvaktól lenni.

Rizsbor

Khinában és Japánban a párolt rizsszemeket egy penészgomba (az Aspergillus oryzae) magtartóival és kocsányaival beborítják, mire a rizsen fehér, bársonyszerü, kellemes illatu penészréteg képződik. Ezt az anyagot, mely egy nem organikus, a keményítőlisztet átváltoztató élesztő tartalmaz, nevezik kodsinak vagy tane kodsinak. Ha ezt párolt rizzsel összekeverik, a pépszerü anyagban, a kodsi behatása folytán, a rizskeményítő cukorrá változik át; néhány nap mulva a folyadék megülepedik és megtisztul; ekkor az Aspergillus oryzaehez még egy, eddig nem eléggé ismert, erjesztő gombát kevernek, mi által a folyadék erjedésnek indul s nagy alkoholtartalmat nyer. Az ily módon készült R. tiszte, átlátszó, sárgás, kellemes ízü folyadék, melynek szesztartalma 13-15%, a kodsival erjesztett folyadékok szesztartalmát azonban 18%-ra is föl lehet emelni.

Rizskeményítő

l. Keményítő.

Rizsliszt

takarmány, mely a rizs koptatása alkalmával keletkezik, s főleg a fiumei rizskoptató gyárból kerül hozzánk. Leginkább fejős tehenekkel etetik 2-3 kg.-nyi napi adagban. Vásárlásánál arra kell ügyelni, hogy nincs-e rizskorpával hamisítva, mert utóbbi értéktelen, továbbá hogy nem avas ízü-e, mert a R. nagyon sok zsírt tartalmaz, mely könnyen megavasodik.

Rizsmadár

(Padda oryziva Rehb.), az énekló verébalkatuak rendjében, a pintyfélék családjába tartozó madárfaj. Verébnagyságu, erős, kúpos piros csőrrel. Kékes-hamuszürke szinü, feje, torka és farka fekete, hasa vöröses. Találhatók fehér szinváltozatuak is. Malakka Borneo, Jáva és Szumátra szigeteket lakja, továbbá Ázsiában és Afrikában is található. Kertekben, berkekben gyümölccsel és rovarokkal táplálkozik, különösen a rizst szereti. Fogságban tartható, csakhogy veszekedő természetü. Fákon fészkel. Egyszerre 6-8 fénylő tojást rak. Ízletes húsa miatt hazájában nagyban vadásszák.

Rizspapircserje

(Aralia papyrifera Hook). Khinának 2-4 m. magas cserjéje. Törzsének átmérője 17 cm. vastag; levele szivalaku, 5-7 karéju, a visszája rozsda szinü, 3- dm. széles. Számos gömbölyü ernyője ágasbogas virágzatot alkot. Törzsének könnyü, szép fehér bele van, ebből való a khinai vagy rizspapiros (l. Papiros). A legtöbbet Formosa szigete szállít s kivált Kanton városa sokat elfogyaszt. A R. pálmaforma külsejénél fogva épp ugy, mint az A. spinoza L. a legcsinosabb díszlombok egyike; kőhajlékban, nyáron pedig a szabadban tartják.

Rizspaszuly

(növ.), l. Dolichos, Lablab.

Rizspor

l. Hajpor.

Rizzio

(ejtsd: riccio) Dávid, Stuart Mária skót királyné szerencsétlen véget ért titkára. Poncalieriből, Piemontból származott s előbb a torinoi érsek titkára volt, majd ennek sógorát Morella grófot hasonló minőségben Skóciába kisérte, hol Mária királynő az ildomos olaszt megkedvelvén, titkárául alkalmazta. Odaadó és hű szolgálata által nagy mértékben megnyerte a királyné kegyét s befolyását az ellenreformáció érdekében használta fel, de ezzel maga ellen ingerelte Darnley grófot, a királyné férjét s hiveit, annyival inkább, mert a skót közvélemény a királyné és meghitt titkára között - valószinüleg alaptalanul - szerelmi viszonyt gyanított. Ez idézte elő R. bukását. 1566 márc. 9. Darnley több főurral a királyné szobájába hatolt s a szerencsétlen titkárt az előszobába hurcolva, ötven tőrdöféssel meggyilkolta.


Kezdőlap

˙