Roche-sur-Yon

La (ejtsd: ros-szür-jon; 1807-1814. Napoléonsville, 1814-48. Bourbon-Vendée, 1848-70. Napoléon-Vendée, majd ismét R.), Vendée département fő helye. Van temploma, városháza, liceuma, elemi iskolája, könyvtára, régiségtani muzeuma, szinháza; I. Napoleonnak lovagszobra áll itt; (1891) 12 215 lakossal. Valamikor a Bourbon-Conti hercegséghez tartozott, 1807. (800 lak.) I. Napoleon kiépítette és a département fővárosává tette.

Rochetum

l. Ka.

Rochfalva

(Rohovec), kisközség Gömör vármegye rozsnyói j.-ban, (1891) 546 tót és magyar lak., papirosgyárral, 1894 óta távirdaállomás.

Rochholz

Ernő Lajos, német mondakutató, szül. Ansbachban 1809 márc. 3., megh. Aarauban 1892 okt. 31. Jogi tanulmányokat végzett Münchenben, politikai vizsgálat miatt Svájcba menekült, ahol először Hofwylben, azután a bieli gimnáziumban tanár volt és 1836 óta Aarauban a német nyelv és irodalom tanára. Jelentékenyebb művei: Naturmythen, neue Schweizersagen (Lipcse 1862); Deutscher Glaube u. Brauch im spiegel de heidn. Vorzeit (Berlin 1867, 2 köt.); Die Schweizerlegende vom Bruder Klaus von Flüe (Aarau 1876); Tell u. Gessler in Sage u. Geschichte (Heilbronn 1877).

Rochleder

Frigyes, osztrák kémikus, szül. Bécsben 1819 máj. 15., megh. u. o. 1874 nov. 5. Előbb orvosnak készült, később azonban Redtenbach és 1842. Liebig mellett a kémiával foglalkozott. 1845. a kémiai technologia tanára lett a lembergi műegyetemen, 1849. pedig a prágai és 1870. a bécsi egyetemen. főleg a szénvegyületek és a növények kémiájával (fitokémia) foglalkozott. Művei: Lehrbuch der Phytochemie (1854); Anleitung zur Analyse von Pflanzen und Pflanzentheilen (1858); Chemie und Physiologie der Pflanzen (1858).

Rochlitz

(Roketnice) község Starkenbach cseh kerületi kapitányságban, az Óriás-hegység szélén, (1890) 7391 lak., nagy pamutfonókkal és szövőkkel, szövőiskolával. - 2. R., az ugyanily nevü járás székhelye lipcse szász kerületi kapitányságban, a két híddal áthidalt zwickaui Mulde és vasút mellett, (1890) 6186 lak., bőráru-, kocsi-, szivarkészítéssel és kammgarnszövéssel; gót templommal és két nagy toronnyal ellátott kastéllyal. V. ö. Bode, Chronik d. Stadt R. (1867).

Rochlitz

Gyula, technikus, szül. Eperjesen 1827., megh. Budapesten 1886 jan. 21. Iskoláit az eperjesi kollégiumban, azután Bécsben az ottani politechnikumban végezte, az 1848-49-iki szabadságharcot mint főhadnagy Görgey hadtestében szolgálta Világosid, két testvérével Béla és Kálmánnal együtt. Később a magyar királyi államvasutak főfelügyelője lett, s ő tervezte a dunai vasúti összekötő hídat, a központi pályaudvart, a magyar államvasutak igazgatósági épületét és a magyar államvasutak nyugdíjalapjából létesített épületeket. A Ferenc-József-rend lovagja volt. Végrendeletileg a 30 000 forint felülhaladott egész vagyonát a tiszai evang. kerület eperjesi kollégiumának hagyományozta, hol emlékét díszes márványtábla őrzi.

Rocholl

Tivadar, német festő, szül. Sachsenbergben 1854. A drezdai művészeti akadémián carolsfeldi Schnorr és Richter Lajos festőknek, Münchenben Pilotynak, Düsseldorfban Sohnnak volt tanítványa. Eleinte genreképeket és történeti képeket festett (Eulenspigel; Parasztok elől menekülő zsoldosok; Kivándorló germánok, stb.), de utóbb majdnem kizárólag és nagy sikerrel modern katona- és csataképek festésére adta magát. A legkitünőbbek ezek közül: A német 7-ik vértesezred támadása Vionvillenél 1870 aug. 16.; A német vértesek és dsidások és vionvillei támadás után (1888, magdeburgi városi képtár); I. Vilmos császár utolsó hadi szemléje (1889, stetini városi képtár), stb.

Rochon

(ejtsd: -són) Alexis Marie, de, apát, francia fizikus és csillagász, szül. Brestben 1741 febr. 21., megh. Párisban 1817 ápr. 5. A bácsi tengerészeti obszervatorium igazgatója volt. Igen nagy érdemei vannak az optikai eszközök javítása körül. Különösen nevezetes e tekintetben Recueil de mémoires sor la mécanique et sur la physique c. műve (Brest 1783), melyben egy készüléket ir le Micromgravetre a double image címen, mely a teleszkopba mint mikrométer behelyezve mint távolságmérő szól, ugy hogy vele a tárgy ismeretes nagyságából annak távolságát, vagy fordítva ismert távolságból nagyságát meg lehet határozni. A R.-féle mikrométer az egytengelyü kristályok kettős törését használja fel.

Rochow

1. Frigyes Eberhard, porosz pedagogus, szül. Berlinben 1734., megh. 1805. Tizenöt éves korában katonai szolgálatba lépett, de megsebesült s Brandenburg melletti Reckahn nevü joszágára vonult vissza s attól fogva tanulmányaival (nyelvek, természettudományok) foglalkozott. A falusi nép tudatlanságát tapasztalván, Reckahn, Krahne és Gettin nevü falvaiban saját költségén iskolákat állított s azokat ügyes tanítókkal látta el. Iskolái egész szervezetét, tantervét maga készítette s azoknak tankönyveket is irt. Művei közül leghiresebb a Kinderfreund címü közhasznu olvasókönyv, melyet 1766. adott ki a végből, hogy az ábéce és a biblia közti hézagot kitöltse. E könyvet dolgozta át Felbiger az osztrák iskolák s Révay a magyar nemzeti iskolák számára olvasókönyvül. Eredeti hazájában egész az ötvenes évekig használták. R. Basedow hive volt, a német népiskola javára nagyon sokat tett; a német népiskolának az a jellemvonása, hogy az érdemi képzésre oly nagy gondot fordít, tőle származik. Jeles munkatársa volt Bruns Gyula reckahni tanító.

2. R. Gusztáv Adolf Rókus, porosz államférfi, szül. Neunhausenben (Rathenow mellett) 1792 okt. 1., megh. Aachenben 1847 szept. 11. Jogi tanulmányait bevégezvén, részt vett a szabadságharcban; azután egy ideig atyja birtokain élt, miglen 1822. az államügyekkel kezdett foglalkozni. 1834-42. belügyminiszter, 1843 óta pedig az államtanács másodelnöke volt. R. a konzervativ iránynak hódolt; tőle származik a hiressé vált «beschränkter Unterhanenverstend»-féle szálló ige is.


Kezdőlap

˙