Roué

1. Roués.

Rouen

(ejtsd: ruań, Rotomagus, Ratumagus), az ugyanily nevü játásnak és Seine-Inférieure francia fépartementnak és azelőtt Normandiának fővárosa és érseki székhely, az É. sz. 49° 27´ és a K. h. 1° 5´ alatt, 70 km.-nyire Le Havretól, a Szajna jobb partján, ahol a tenger áradása és apadása még érezhető, vasutak mellett, 18 km2-nyi területtel, (1891) 112 352, (1896) 112 165 lak. A különböző virágzó iparágak közt az első helyet foglalja el a pamutipar, amely évenkint több mint 80 millió franknyi értékü árut termel, továbbá a vászonszövés és agyagipar, azonkivül posztókészítés, gép- és hajógyártás, bőrcserzés, cukorfinomítás és a kémiai ipar különböző ágai. A bizományi kereskedés Le Havre, Páris, Reims, továbbá Bordeaux, Spanyolország, Portugália, Algeria és Marseille felé igen jelentékeny. A Szajna, bár az elhomokosodás folytán csak 3 m. mély, élénk kikötőül szolgál, amely a hajók számát tekintve Franciaországban az ötödik helyet foglalja el. A bevitel (a kivitelnek hatszorosa) fontosabb cikkei: gabona, rizs, hüvelyesek, bor, réz, épületfa, ólom, kén, cink, amerikai nyers petroleum, szén; angol iparcikkek, főképen gyapju- és pamutszövetek, azután bőr és szőrmék. A kivitelben első helyen állanak a cukor, butorok, famunkák, kémiai iparcikkek és kaucsukáruk. R. az utolsó évtizedekben az újjáalkotások, hosszu rakodók (több mint 2 km.) építése és új utcák megnyitása (Rue Jeanne d'Arc, de la République, Thiers) következtében sok régi házát elvesztette. 25 temploma körül a kiválóbbak: a 136 m. hosszu, 51 m. széles és 28 m. magas Notre-Dame székesegyház, amelynek építését 1202. kezdték, gazdag homlokzattal, két toronnyal, amelyek közt a St. Romain (75 m.) a régibb és De Beurre (77 m.) a szebbik, pompás kőportálékkal, nagyszerü üvegfestményekkel (a XIII-XVI. sz.-ból), Oroszlánszivü Rihárd, II. Henrik, Louis de Brézé, Amboise érsek (ez utóbbi fehér és fekete márványból Roland Lerouxtól) és mások síremlékeivel, a káptalani könyvtárral és mellette az érseki palotával. Egy másik jelentékeny gót temploma a Saint-Ouen, amely az előbbinél nagyobb, a XIV. sz.-ból, 82 m. magas toronnyal, szép üvegfestményekkel. Gazdagabb a belső és külső díszítésekben a Saint Maclou plébánia templom Goujon faragványaival, 88 m. magas toronnyal. Egyéb jelentékeny templomok a St.-Patricé, a Cousintől eredő a kegyelmesség törvényének diadalát ábrázoló remekművel, és a Szt.-Vince-templom, amelyet a szűz Mária medicsőülését és a könyörületesség munkáit ábrázoló képek díszítenek. A profán épületek közt a legkiválóbb az igazságügyi palota, amelyet XII. Lajos uralma alatt a normandiai parlament részére Roger Ango és Roland Leroux építettek, a 49 m. hosszu és 16 m. széles oszlop nélküli Des Pas Perdus nevet viselő termemmel és fafaragványokban gazdag, érdekes másik teremmel; a Hôtel des sociéés savantes, ipar- és kereskedelmi muzeummal; a muzeum, melyben Canova, David d'Angers, Pradier, PaoloVeronese, Ruysdaël és mások eredeti műveit őrzik, könyvtárral (132 000 köt., amiből 400 inkunábulum, továbbá 3800 kézirat) és éremgyüjteménnyel; a Tour Jeanne d'Arc, a Fülöp Ágost által épített várnak maradványa; a városháza, egykori szt. Quenról elnevezett apátság, amelyet Corneille, Cortot, a jeanne d'Ac, Foucheres és mások szobrai ékesítenek és amely mögött a Chambre aux Clercsnek nevezett, XI. sz.-beli román torony áll; a Corneille-liceum; a Vieux marchén Jeanne d'Arc elégettetésének szinhelyén a Hôtel Bourgtheroulde, amelynek egyik szárnya gót ízlésü, a másik I. Ferenc idejéből való és érdekes bas-reliefek díszítik; a Corneille háza; a Sauton-Goujon renaissance ízlésben épített és gazdagon díszített ház; a Rue de la République felső végén levő régi kolostor, régiség és természetrajzi gyüjteménnyel, mellette a St.-Marie közkút Falguiere és Deperthestől, a város szobrával, a vámház, a börze stb. A monumentális kutakon kivül, amelyek közül 3 a XV. és XVI. sz.-ból való, a várost díszítik I. Napoleon szobra a városháza előtt, a Corneilleé (David d'Angerstől 1834-ből) a Szajna hídjánál, aLacroix szigeten, a Boieldieué, a LaSalle abbéé, Armand Carrelé és Jeanne d'Arc-é. R.-nak ezenkivül egyes részei megőrizték azon képet, amelyet a XVI. és XVI. sz.-ban nyujtottak és emiatt R.-t tartják Páris után a legérdekesebb francia városnak. A kulturális intézmények közül a kiválóbbak: az orvosi és gyógyszerészelőkészítő, a művészeti, a hidrográfiai, több közép- és szakiskola, kis és nagy szeminárium és egyéb egyházi intézetek; botanikus-kert, nyilvános könyvtár és különböző gyüjtemények; a tudományos társulatok közül kiválóbbak: a tudományos és szépművészeti akadémia és a normandiai egyesület, amely évenkint egy vaskos évkönyvet ad ki. A várost a Szajna másik partján fekvő Saint-Sever külvárossal két híd köti össze: a Pont de Pierre vagy Grand-Pont, amely a Lacroix szigetet is érinti és az 1887-ben épített három ívből álló vashíd, a Szajnán átvezető hidak közül a legelső.

A gallus korban Rotomagus néven a veliocassi törzsnek volt fővárosa. Nagyobb felvirágzása azonban csak azon korban kezdődött, midőn II. Lyonnaisenek, a későbbi Normandiának lett főhelyévé egy házi középpontjává A normannok többször kirabolták, mig végre 876. Rollo a birtokába kerítette, fővárosává tette és különféle kiváltságokkal vagyonosodását előmozdította. Hódító Vilmos idejében azonban fővárosi jellegét elvesztette, 1203. Földnélküli János itt ölette meg unokaöccsét Arthurt, amire 1204, Fülöp Ágost a várost a francia korona részére elfoglalta. Ekkor kereskedelme ismét elkezdett felvirágozni és hajósai nemsokára egész a guineai partokig nyomultak elő. Rigault püspök korától (1247-75) kezdve művészi tekintetben is jelentékennyé lett. I. Ferenc egy parlament székhelyévé tette. A 100 éves angol-francia háboruban 1382. föllázadt VI. Károly ellen, amiért keményen lakolt. 1418. V. Henrik kemény ellenállás után elfoglalta. Az angol uralom idejében 1421 máj. 30. itt égették el az orleánsi szüzet. VII. Károly 1449. foglalta vissza. A hugenotta háborukban is több ízben volt kitéve hol a hugenották, hol ellenségeik pusztításainak. A nantesi ediktum visszavonása sok iparostól és nagy tőkéktől fosztotta meg és a francia forradalom alatt is sokat kellett szenvednie. Mindezek dacára azonban rövid hanyatlás után ipara és kereskedelme mindig újból és újból fölvirágzott. R. számos francia kiváló férfiu szülővárosa, akik közt van a két Corneille, Boieldieu, La Salle, Boisguilbert és mások.

Roueni faience

Rouenban, a XVI. sz. óta készített keramikai áru. A gyártmányok vastagok, a zománcos máz is vastag rajtuk, kezdetben tejszinü, később kékes és zöldes. A diszítésben a kék szin dominál, de a vöröses-barna, sárga és zöld szinek is találnak alkalmazást. Különösen keleti, persa motivumok, de olasz és más minták is utánoztatnak. Jellemzők a lambrequin-minták a XVII., és a bőségszaruk és virágok a XVIII. sz.-ból. Leginkább a hosszukás, 2 füllel ellátott tálak és kannák említendők. Rouenben egyébiránt mindenféle edényeket, kályhákat stb. készítettek faďenceban. A roueni jegyek száma nagy, leginkább a gyárosok nevének kezdőbetüjéből állanak.

Roueni kacsa

Normandiából származó nagy testü szép házi kacsafajta, mely mérsékelt éghajlat alatt szorgalmas tojó, gyorsan fejlődik, jól hízik, miért is parlagi fajtákkal való keresztezésre ajánlatos. Feje hosszu, keskeny, magas, homloka alacsony; hosszu lapos csőre elül szélesebb, mint tövénél. A kácsér csőrének szine fűzzöld, hegyén fekete folttal, a kacsáé narancssárga, feketés-barna nyereggel, vagyis nagyobb folttal. Háta és felső szárnya sötétbarna, szárnyfedői szürkés-barnák, farktollai sötétbarnák világosabb szegéllyel. Melle barna, piros-barna árnyalattal, az egyes tollak széles világosbarna szegéllyel; hasa és oldalai világosbarnák, sötétbarnán szinezve. A kácsér súlya 3-3 1/2 kg., ritkán 4 kg., a kacsáé 2-3 kg. Tenyésztésre legalkalmasabb a kácsér, ha a 18 hónapos kort még meg nem haladta; a kacsa korosabb lehet, de legjobb ha kétéves.

[ÁBRA] Roueni kacsa.

Rouennerie

(franc., ejtsd: ruanri), tarka gyapotszövet Rouenból.

Rouergue

1. Rodez.

Roués

(franc., ejtsd: rué, a. m. kerékbe tört), Fülöp orleansi herceg nevezte igy kicsapongó cimboráit. A név megmaradt kicsapongó, kéjenc értelmében.

Rougé

(ejtsd: ruzsé) Olivér Károly Kamill Emanuel vicomte, francia egyiptologus, szül. Párisban 1811 ápr. 11., megh. Bois-Dauphin várában 172 dec. 31. Eleinte jogász volt, utóbb a keleti nyelveket és hieroglifákat tanulmányozta, 1849-ben a párisi egyiptomi muzeum őre, majd közoktatásügyi államtanácsos, végül pedig a College de Franceon a régiségtan tanára lett. Művei: Recherches sur les monuments gu'on peut attribuer aux six premieres dynasties de Manéthon (Páris (1865); Chrestomathie égyptienne (1867-74,6 füzet). Halála után adta ki fia Jakab Inscriptions hiéroglyphiques copiées en Egypte (Páris 1877-1879,4 köt.) és Inscriptions et noitces recuellies a Edfon (u. o. 1880, 2 köt.) című műveit. Dolgozott a Revne archéologique és a Mémoires de l'Institut c. folyóiratokba is.

Rouge et noir

(franc., ejtsd: rúzs e noár) a. m. vörös és fekete. A roulette (l. o.) hazárdjátéknál használt asztal a R. szinnel két részre van osztva és ez után állapíttatik meg, hogy a pörgettyü (roulette) megállapodása szerint a vörös vagy fekete részre tett összegek nyernek-e vagy vesztenek.

Rouge-flambée

(franc., ejtsd: rúzsflanbé) a. m. rézvörös porcellán, khinai vörös porcellán; a Khinában készített, rézzel festett, vörös szinü, rendszerint pettyes porcellán. Ennek a porcellánnak készítése Európában jó soká azért nem sikerült, mivel az európai kemény porcellánt oly magas hőmérsékletnél égetik, melynél a réz elillan. Felismervén, hogy a khinai porcellán sokkal könnyebben olvad mint az európai porcellán, több európai gyárban (Sevres, Charlottenburg stb.) e célra a kihinaihoz hasonló, könnyen olvadó porcellánt készítettek (p. seger-porcellán), melyen a R. előállítása sikerült is. A R.-t ugy készítik, hogy a mázhoz kevés rézoxidot kevernek és a porcellánt kellő redukáló lángnál égetik.


Kezdőlap

˙