Sachs

1. Gyula, német botanikus és növényfiziologus, szül. Boroszlóban 1832. okt. 2-án, 1850. a prágai egyetemre ment Purkinje mellé. 1859. Tharandt mezőkémiai intézetében a növényfiziologiából asszisztens, 1961. a Bonn-melléki Poppelsdorf mezőgazdasági intézetkben, 1867. a freiburgi egyetemen tanár lett; 1868. a würzburgi egyetemre került s növényfiziologiai új intézetét európai hirüvé emelte. A kisérlő növényfiziologiát egészen új hálás mederbe terelte; kutatásai főképen a világosság és hőmérséklet hatásait derítgetik föl, ahogyan az életfolyamatok közben (csirázáskor, növekedéskor, mozgás tüneményei közben) és a vegyületek átváltozásakor nyilvánulnak. Sokat irt, a többi közt: Experimentalphysiologie der Pflanzen (Lipcse 1866); Lehrbuch der Botanik (u.o. 1868, 4. kiad. u. o. 1874); Grundzüge der Pflanzenphysiologie (1873); Vorlesungen über Pfanzenphysiologie (2. kiad., u. o. 1887); Geschichte der Botanik vom XVI. Jahrhundert bis 1860 (München 1875). Szakadatlanul végzett és vezetett növényfiziologia munkálatairól pedig az 1877 óta kiadott folyóirat, az Arbeiten des botanischen Institutes in Würzburg számol be.

2. S. Hans, német költő, született Nürnbergben 1494 nov. 5., megh. u. o. 1576 jan. 19. Szülővárosában a latin iskolát végezte, csizmadia lett és Nünnenbeck Lénárttól tanulta a mesterdal (lásd Mesterdalnokok) elemeit. 1511. vándorútra kelt s Németország különböző városaiban dolgozott. 1516. hazatért, mester lett; 1519. szerencsés házasságot kötött és mestersége gyakorlása mellett a költészetnek élt. Későbbi években ugy látszik már nem űzte mesterségét, hanem a költészet mellett dalok s mondások másolásával és gyüjtésével foglalkozott hivatásszerüleg és megrendelésre. Első nejének halála után (1560) a következő évben újra megnősült. S. a legtermékenyebb költők egyike volt. Amidőn 1567. költeményeit összegyüjtötte, 4275 mesterdalt, 208 tragédiát, komédiát, farsangi játékot stb., 1700 költeményt rímpárokban, tréfás költeményt, legendát, elbeszélést, parabolát stb., 73 egyházi és egyéb társas dalt, 7 prózai párbeszédet, összesen 6048 darabot sorolt fel. Tárgyait a legkülönbözőtt egyházi és világi, tudományos és népies forrásokból merítette; klasszikai és egyházi irókat, krónikákat, amennyiben fordítások útján hozzáférhetők voltak és az irók közül különösen Bocacciót használta forrásul. Előadása neiv egyszerüségében és elfogulatlanságában, elevenségében, korlátolt, de egészséges erkölcsi felfogásában még ma is a közvetlenség erejével hat. A mesterdal modorosságának csakhamar hátat fordított. A reformációt melegen üdvözölte és a Wittenbergische Nachtigall-ról szóló dala (1523), mely Németországban nagyon elterjedt, a reformációnak jó szolgálatot tett. 1548-56. kiválóan drámai költészettel foglalkozott. Komolyan drámái nem igen sikerültek, de farsangi játékai és bohózatai a polgári és földmíves-élet hű rajzai és egyes alakok megkapó jellemzése, a nyers élc és eleven párbeszédük miatt költészetének legsikerültebb termékei közé számítandók. 1556 óta leginkább rímes novellákat és tréfás költeményeket irt, ezek közül a szent Péterről szóló gyönyörü legendáit. Haladottabb korában mindinkább komoly bibliai tárgyak felé fordult. A XVII. sz. S.-ot a rímfaragók mintájának tekintette és csak Goethe volt az, aki a mestert Hans Sachsens poetische Sendung c. költeményében érdemei szerint méltányolta. Wagner Rikárd Meistersinger von Nürnberg c. operájában, Deinhardstein egyik művészdrámájában (1829), Lortzing (1840) és Gyrowetz komikai operákban szerepeltetik személyiségét. Farsangi játéka: Das heiss'Eisen, Genée feldolgozásában a modern szinpadra került. 1874. ércszobrot emeltek neki Nürnbergben. A 34 kötetből, melyekbe S. költeményeit foglalta, csak 20 kötet maradt fenn. Összes költeményei 1558-79. Nürnbergben nyomattak ki először. Ezen első kiadás alapján szerkesztik Keller A. és Goetze E. a Bibliothek d. Stuttgarter litter. Verein kiadását (1895-ig 22 köt.). Válogatott műveit kiadta Gödeke és Tittmann (Deutsche Dichter des XVI. Jahrh., 4. és 5. kötet, Lipcse 1883-85).

Sachse-Hofmeister

Anna, német drámai énekesnő, szül. Gumpoldskirchenben (Bécs mellett) 1852 jul. 26. Passy-Cornet asszonytól és Proch karmestertől nyerte kiképeztetését. 19 éves korában Würzburgban lépett fel először. Frankfurti rövid tartózkodása után 1876-89. a berlini operán működött, csekély félbeszakítással. Azóta csak vendégszerepben lép fel. Technikailag képzett szép hangja van. Férje Sachse Miksa egy ideig tenorbuffo volt.

Sachseln

svájci falu, l. Sarnen.

Sashsen

l. Szász királyság és Szász tartomány.

Sachsen-Altenburg

l. Szász-Altenburg.

Sachsen-Coburg-gotha

lásd Szász-Koburg-Gotha.

Sachsen-gotha

l. Szász-Gotha.

Sachsenhausen

Majna-Frankfurt (l. o.) egy része.

Sachsenheim

Hermann, XV. sz.-beli német költő, egy sváb lovagi család sarja, Konstanzban élt, és megh. 88 éves korában 1458. Kora ízlésében gyökerező, allegorizáló és tanító költő, kinek négy fő műve: A szerecsen nő (Die Morin, 1512, újra kiadta Martin 1878); Az arany templom (Der goldene Tempel, 1455; Szűz Mária dicsőítése; Kaland a tükörrel (Des Spiegels Abenteuer, kiadta Martin 1878); Jézus az orvos (Jesus der Arzt, kiadta Martin 1878).

Sachsen-Hildburghausen

l. Szász-Hildburghausen.


Kezdőlap

˙