Saint-Nectaire

(ejtsd: szen nekter), község Puyde-Dome francia départementban, 10 km.-nyire Champeixtől; 2 helységből áll: S.-le-Bas és S.-le-Hautból a Fredet mellett, (1891) 1159 lak., három fürdőintézettel, 10 meleg (18-46°) vastartalmu ásványvizforrással; a XI. sz.-ból való szép román templommal, amelyben egy bizánci ereklyetartót őriznek; a XV. sz.-ból való faragott kőkereszttel; Auvergne legszebb dolmenjével, más régiségekkel és szép környékkel. V. ö. Dumas-Aubergier és Lecoq H., S. (1869).

Saint-Nicolas

(ejtsd: szen nikola), 1. város K-i Flandria belga tartományban, a Schelde közelében, a termékeny Waes-föld középpontjában, vasút mellett, (1890) 28 250 lak., pamut- és gyapjufonókkal, csipke-, kalap-, paszomántkészítéssel, posztószövéssel, kereskedelmi kertészettel. A termékeny Waes termékeinek ez a fő piaca. Épületei közül a Szt.-Miklós-templom és a városháza a legjelentékenyebb, ez utóbbi azon téren épült, amelyen Szép Fülöp 1497. a Waes-föld szabadalmainak megtartására esküt tett. - 2. S., Lüttich (l. o.) külvárosa a Maas bal partján, 6547 lak., szénbányákkal.

Saint-Nicolas-Du-Port

(ejtsd: szen nikola dü por), város Meurthe-et-Moselle francia départementban, 11 km.-nyire Nancytól, a Meurthe bal partján, a Rajna-Marne-csatorna és vasút mellett, (1891) 5654 lak., fémolvasztókkal, velocipédgyárral, pamut-, gyapjufonókkal és szövéssel, kémiai iparral, kősóbányával; 1495-től 1545-ig épített nagy gót templommal, nagy kórházzal és női bolondokházával. V. ö. Digot, Notice sur l'église de S. (Nancy 1848).

Saint-Omer

(ejtsd: szent omer), az ugyanily nevü járás székhelye Pas-de-Calais francia départementban, 63 km.-nyire Arrastól, az Aa partján. a Neuf-Fossé csatorna torkolatánál, vasút mellett, (1891) 21 661 lak., szesz- és cukorfinomítással, olajpréseléssel, szappan- és jelentékeny pipagyártással; muzeummal, nyilvános könyvtárral (25 000 kötet), 1831. alapított régészeti és földrajzi társulattal, katonai kórházzal. nagy és terjedelmes egykori székesegyháza, a Nôtre-Dame (XII-XV. sz.) számos közép- és renaissance-korbeli műemléket foglal magában, a többi közt a XIII. sz.-ból való Grand Dieunak nevezett faragványt, Erkembode síremlékét, amely sokáig volt különös tisztelet tárgya, az 1554. Monoier György által faragott Sidrach de Lalaing-féle emléket és egy XII. sz.-ban faragott Mária-szobrot, amely sokáig volt búcsujárások célja. A Saint-Bertin-templom, az ugyanily nevü hires kolostor temploma most romokban hever; a szentsír-templom Gaspard de Crayer szép festményével és a St.-Denis-templom régi falfestményekkel; a liceum kápolnája, amelyet XIII. Lajos korában építettek, középkori utánzat; az egykori püspöki palotát igazságügyi palotává tették. S., régi nevén Sithiu, volt azon hely, ahol az utolsó merovingi, III. Childerich a koronát a szerzetesi köntössel cserélte föl. 1711., midőn a császáriak ostromolták, Robin Jacqueline élete veszélyeztetésével megmentette a várost; honfitársai a hőslelkü nőnek 1884. szobrot emeltek. V. ö. Giry, Hist. de la ville S. (1877); Dard, Bibliographie historique de l'arribdussenebt de S. (1887).

Saint-Omer

Miklós, Vilmos st.-omeri (flandriai) grófnak és Tiberias címzetes fejedelmének s Avesnes Idának fia a XIII. sz. elején; talán IX. Balduin latin császár kiséretében ment Konstantinápolyba, hol Tébe vidékén nagy birtokot kapott s nemsokára nőül vette Margit tesszalonikai özvegy királynét, III. Béla magyar király leányát (l. Margit, 4). Megh. 1212 táján. Két fia maradt: Béla, ki 1240. Tébének társbirtokosa volt s Vilmos, ki utóbb visszatért Magyarországba, részt vett a mongolok ellen való küzdelemben, eljegyezte magának IV. Béla leányát Margitot, de már 1242 ápr. meghalt Dalmáciában. St.-Omer családja fiágon 1314 jan. 30. halt ki. V. ö. Wertner, Árpádok (406-412.).

Saintonge

(ejtsd: szentonzs), Franciaország egykori tartománya Aunis, Poitou, Angoumois, Guyenne és az Atlanti-oceán közt, 5230 km2 területtel, Saintes fővárossal. Jelenleg Charente-Inférieure 3/4 részét alkotja.

Saint-Ouen

(ejtsd: széntuan), Páris egyik É-i külvárosa a Szajna jobb partján, (1891) 25 969 lak., folyami kikötővel, dockokkal és árutárakkal, kaucsuk- és agyagárukészítéssel, szappangyártással; számos nyaralóval és szép park közepén egy 1660-ból való kastéllyal, amelyet XVIII. lajos vett meg és ahol az 1814 máj. 2. a néphez kiadott proklamációt aláirta.

Saint Pancras

(ejtsd: szent pankresz), London (l. o.) egyik városrésze a Temze bal partján. az Oxford-streettől É-ra, 234 379 lak.

Saint Paul

(ejtsd: szen poll), 1. sziget az Indiai-oceánban, l. Új-Amsterdam. - 2. S., város Réunion (l. o.) szigetén. - 3. S., Minnesota É.-amerikai állam fővárosa Minneapolis tőszomszédságában, a Misszisszippi partján, vasutak mellett, (1890) 133 156 lak., őrlő-, fűrészmalmokkal és egyéb iparos vállalatokkal, amelyek termékeinek értéke (1890) 32,6 millió dollár volt; igen élénk kereskedéssel (a Misszisszippi itt lesz hajózhatóvá). A folyó bal partján terraszos területen épült város némely részeiben. pl. a seven corners mellett szabálytalan. Kiválóbb épületei: a 13 emeletes Pioneer Press Office, a kupolás kapitolium, az állam könyvtárával (20 000 kötet), a Post Office, a City Hall (1 millió dollár árban épült) nyilvános könyvtárral, a New-York életbiztosító társaság háza, a r. kat. Szt.-Pál-székesegyház, a High School, a National Guard Armoury, a Globe Building és a sajátszerü People's church. A legélénkebb utca a Sumnit Avenue számos csinos u. n. residenceszel (kastéllyal), különösen a Sumnit park felé eső részében. Közelebb van a St.-Thomas-Aguinas r. kat. nagy szeminárium. Az első fehér gyarmatos egy kanadai kereskedő volt, aki 1838. telepedett itt le és 1841. egy francia papról nevezte el. 1854., midőn városi jogokat nyert, még csak 3000 lakója volt.

Saint-Péray

(ejtsd: szen peré), község Ardéche francia départementban, 3 km.-nyire a Rhône jobb partjától, vasút mellett, (1891) 2555 lakossal, nagy szőllőültetvényekkel, amelyekből kecdvelt fehér és pezsgőbort készítenek, márványbányákkal; közelében Crussol vár érdekes romjaival.


Kezdőlap

˙