Sambellin

Giovanni, velencei festő, Bellini (l. o.) másik neve.

Sambesi

afrikai folyó, l. Zembezi.

Sambiase

város Catanzaro olasz tartományban, 5 km.-nyire Nicastrótól, (1881) 8590 lak., kéntartalmu ásványvizforrással.

Sámboki prépostság

l. Zsámbéki prépostság.

Sambor

az ugyanily nevü galiciai kerületi kapitányság székhelye, a Dnyeszter és vasút mellett (1890) 14 324, nagyobbára lengyel lak., olajpréseléssel, sörgyártással, malomiparral; len-, kender-, tojás- és marhakereskedéssel; szép városházzal, gimnáziummal és tanítóképzővel. Közelében sós- és naftaforrásokkal.

Sámbrán

(a francia chambranle magyar iparosok által használt alakja) a. m. ajtó- v. ablakkeret. L. Keret.

Sambre

(ejtsd: szambr), latinul Sabis, a Maas baloldali mellékfolyója Franciaorzságban és Belgiumban, Aisne francia départementban, a 200-232 m. magas Nouvioni fensíkon ered, Ny-nak folyik és csakhamar egyesül az Oise-S.-i csatornával, fölveszi a Kis- és Nagy-Helpet, későbben a Solret és Jeumont alatt átlép Belgiumba, itt öntözi Hainaut és Namur tartományokat, fölveszi a Heuret, Piétont és Orneaut és Namurnál torkollik. Hossza 190 km., amiből 85 esik Franciaországra; vizterülete 2662 km2. Landreciestől kezdve 148 km.-nyi hosszuságban hajózható. A 67 km. hosszu S.-oisei csatorna az Oisehoz vezet és igy összeköti a Szajnát a Maasszal. 1839. nyitották meg. v. ö. Vuillaume, Carte du canal de la S. (Páris 1890, 1:50 000).

Sambuca

(lat.) a. m. csapóhíd, továbbá püspök- v. pásztorbot.

Sambuca-Zabut

város Girgenti sziciliai tartományban, 16 km.-nyire Sciaccától, a Carabi vagyis Cannitello mellett, (1881) 9355 lak., bor-, olaj- és mandulakereskedéssel. S., a középkorban Rahal Zabuth, a Barberini-család tulajdonát tevő grófság volt.

Sambuch

György, nyomdász, 1667. vette át Klösz Jakabnak 1665-től szünetelő bártfai nyomdáját, mely 1678. a város tulajdonába ment át. Ezen nyomdának ismertett terméke Schwartz Jánosnak Breviarium Logicum címü 1670. megjelent műve.


Kezdőlap

˙